Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Igen, az interneten sértegetni is bántalmazás – segítünk, hogy felismerd!
Sokszor nehéz felismerni a kiskorúakkal szembeni visszaéléseket. Különösen, mivel gyakran a gyermek is bizonytalan abban, hogy ami vele történik, az rendben van-e vagy sem. A gyermekbántalmazás számos formát ölthet. Ilyen például az egyik legújabb és rendkívül gyorsan terjedő cyberbullying, tehát az interneten történő zaklatás, csúfolás, kiközösítés, megfélemlítés, de ide sorolhatjuk az intim felvételek megosztását is. Az online zaklatás általában offline térben, kortársaktól indul, de szemben az iskolai bántalmazással, nincsen fizikai határokhoz kötve, gyakorlatilag folyamatosan tart, akár a nap 24 órájában. A bántalmazásnak ez a formája azért is veszélyes, mert bárkit érinthet korcsoporttól és helyzettől függetlenül, emellett gyakran rejtve marad. Éppen ezért fontos felismerni a jeleket és tudni, mi a teendő az ilyen jellegű bántalmazás esetén. Ebben segítenek az UNICEF Magyarország szakértői az „Ismerd fel és tegyél ellene” kampány keretében, melynek főtámogatója a Magyar Suzuki Zrt.
Valódi problémák, valódi megoldások
A koronavírus-járvány hatására az elmúlt időszakban tovább nőtt az amúgy sem elhanyagolható mennyiségű, digitális térben eltöltött idő, hiszen sok esetben már a gyermekek oktatása, a pedagógusokkal, kortársakkal, barátokkal való kapcsolattartás is online történik. Ezért is fontos az értő szülői figyelem, természetesen a gyermekek személyiségi jogainak megsértése nélkül. Szakértők szerint a bántalmazásnak legtöbbször ugyanis vannak árulkodó jelei. Ilyen például a fej- és hasfájás, a teljesítmény romlása, az iskolába járás megtagadása. De vannak kevésbé egyértelmű tünetek is, mint például, ha a gyermek szétszórttá válik, társas kapcsolatai megváltoznak, érdeklődését veszti kedvenc elfoglaltságaiban, szokatlan szomorúság, szorongás, magányosság vesz erőt rajta, étkezési, alvási zavarai lesznek.
Beszélgessünk korlátozás helyett
- Beszélgessünk gyermekünkkel, kérdezzük meg, mit csinál a neten, mivel tölti az idejét.
- Beszéljünk neki az internet veszélyeiről. Mondjuk el neki, ha aggódunk miatta.
- És ami ennél is fontosabb: tanítsuk meg nemet mondani.
Ha a gyermek maga mondja el, hogy zaklatják, az már fél siker
- Ha gyermekünk magától fordul hozzánk a problémájával, köszönjük meg neki – ugyanis ez azt jelenti, felismerte, hogy ami történik vele, az nem helyénvaló, emellett pedig képes segítséget kérni.
- Nyugtassuk meg: nem kell okolnia magát a történtekért.
- Keressünk közösen egy olyan megoldási stratégiát, ami neki és nekünk is megnyugvást ad.
- Azonnali megoldás lehet a letiltás, a posztok töröltetése, vagy az oldal jelentése.
- A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság oldalán tájékozódhatunk arról, hogy milyen tartalmat, és hogyan tudunk jelenteni, tiltani.
- Érdemes végig gondolni, honnan indult a zaklatás (pl. iskola, különóra stb.) és jelezni az esetet az érintett pedagógusnak, szülőnek – fontos, hogy a probléma az adott közösség szintjén is kezelve legyen.
Intimitás az interneten?
- Szextingnek nevezzük azt, amikor szexuális jellegű tartalmakat (fotó, videó) küld valaki magáról telefonon, e-mailen, chaten stb. A szexting népszerű jelenség a fiatalok körében, ezért érdemes minél korábban elbeszélgetni a gyermekünkkel arról, melyek az online tér veszélyei, hogyan tudja magát megvédeni az interneten.
- Érdemes végig néznünk egy listát arról, hogy milyen szűrőprogramok léteznek, amelyek megvédhetik gyermekeinket az ismeretlen zaklatóktól.
Az „Ismerd fel és tegyél ellene” program és az edukációs projekt részletei kapcsán további tippek és információk, valamint a témával foglalkozó szakértői videók érhetők el az UNICEF Magyarország weboldalán. A kampány részeként készült a szülők számára egy kisokos, illetve az UNICEF lefejlesztette a gyermekek számára a Help App nevű applikációt, mely ezen a linken érhető el.
A kampány főtámogatója a Magyar Suzuki Zrt.
