A Kádár-kor legszenzációsabb bűncselekménye a Városmajorban

Olvasási idő kb. 2 perc

A Városmajori Szabadtéri Színpad idei saját bemutatójaként készül el Fejes Endre nagysikerű regényének színpadi adaptációja, A jó estét nyár, jó estét szerelem. A július 18-i bemutatót követően még egy alkalommal, július 19-én láthatja a közönség az új adaptációt.

Fejes Endre 1969-es művének alapját egy igaz történet szolgáltatta, amely messze a Kádár-korszak legtöbbet emlegetett és legszenzációsabb bűncselekménye volt. Hét évvel a mű megírása előtt sötétkék ruhás fiatalember szédítette a pesti lányokat görög diplomatábak adva ki magát, megjátszotta, hogy töri a magyar nyelvet, azt hazudta, hogy apja Washingtonban él. Szöllősi G. Sándor egyszerű gyári munkás volt, szorgalmasan dolgozott, ám fizetésnapkor felvette kék öltönyét, és drága éttermekbe vitt gyanútlan nőket, akik hittek csodálatos meséjének. Szerelmet vallott és házasságot ígért nekik, bemutatkozott szüleiknek, akik örültek a jó partynak. Szöllősi pár találkozás után felszívódott, átejtette a reménykedő nőket és családjaikat. Mint a nyomozásból és a bírósági vallomásokból kiderült, soha nem tett szexuális ajánlatot egyetlen kiszemeltjének sem. A korabeli közbeszédet így elsősorban az foglalkoztatta, vajon mi volt Szöllősi célja ezekkel az átverésekkel.

1962 júliusában a férfi átvágta egy 25 éves nő torkát. A Kádár-kori propaganda, amely a brutálisan elkövetett gyilkosságokról jellemzően hallgatott, nagy sajtónyilvánosságot és szenzációt kerített az ügy köré – ám ezt semmiképp sem értelmezhetjük a diktatúra puhulásának egyik jeleként. Akkoriban nyílt ugyanis több exkluzív, direkt a nyugati vendégekre specializálódott drága budapesti hotel és étterem, s így Szöllősi történetét – aki jellemzően ezeken a helyeken fordult meg alkalmi partnereivel – könnyű volt a romlott nyugati métely elrettentő példájaként emlegetni. A hatalmas médiavisszhangot kiváltó tárgyaláson Szöllősit halálra ítélték, enyhítő körülményeket nem vettek számításba, például azt sem, hogy kiderült, az elkövetőnek pszichiátriai segítségre lett volna szüksége.

A sötétkék ruhás, három napig király, a hónap többi napján koldus fiú nyomasztó története ihlette Fejes Endrét a Jó estét nyár, jó estét szerelem megírására, amelyből nagysikerű tévéjáték is készült 1972-ben olyan színészek főszereplésével, mint Harsányi Gábor, Halász Judit, Törőcsik Mari és Tordai Teri. Fejes a történetben szereplő fiatalembert olyan intellektuális lázadóként ábrázolta, aki ekképp próbál szembefordulni a rendszer adta lehetőségekkel, pontosabban azoknak hiányával, a társadalmi szerepkörök mozdíthatatlanságával. Jóval több ő, mint egyszerű pszichiátriai esettanulmány, tragédiája éppen az, hogy a számára kijelölt szűk mozgásteret még rövid időre sem lehetséges megváltoztatnia. Hiába él szilván a hónap nagy részében, hogy pár napig megélhesse, milyen más embereknek parancsolni, a gazdaság látszatával különbnek tűnni – végzete kódolva van tisztességtelen játékaiba.


A Városmajori Szabadtéri Színpadon június 18-án és 19-én, két alkalommal láthatják a darabot az érdeklődők Hidvégi Nóra rendezésében. A főbb szerepeket Jaskó Bálint, Törőcsik Franciska, Györgyi Anna, Huzella Júlia és Kálid Artúr játsszák majd.

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.