Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Évtizedek óta nem volt olyan súlyos probléma a világ egyik legkedveltebb termékével, mint idén. Ez pedig a húsvétot kiemelten érinti.
A tradicionális húsvéti finomságokat; a csokitojást és egyéb csokoládés édességeket idén nem a nyuszinak kéne hoznia, hanem az amerikai gazdag nagybácsinak. Ennek oka, hogy világszinten hatalmasat növekedett a cukor és a kakaó ára, ami rekordcsökkenést hozott a hazai eladásokban az édesség kategóriában. Hiába van itt az ünnep, az egyre növekvő árak miatt a legtöbben erősen átgondolják és szelektálják, hogy mit vegyenek meg, és milyen édességek kerüljenek a húsvéti asztalra.
Eltűnhetnek a kedvenceink
Az erőteljes áremelkedés nem feltétlenül csak a hazai élelmiszer-inflációnak köszönhető, mondta el Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a HUNBISCO húsvéti sajtótájékoztatóján. Sokkal nagyobb gond, hogy a csokoládé alapjául szolgáló kakaóbab piaca hatalmas bajban van.
A kakaóból két afrikai ország, Ghána és Elefántcsontpart adja a világ termelésének kétharmadát, ott viszont most rendkívüli természeti katasztrófa van, mondta el Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke. Emiatt a termelés akár 40 százalékkal is csökkenhet a jövőben az eddig megszokotthoz képest.
Ez a jelenség erőteljes nyomot hagyott; a kakaó világpiaci ára egy év alatt 400 százalékkal nőtt.
Ezt pedig egyénileg is megérezzük, a gyártók csökkentik a termékek méretét, részlegesen csak bevonatokat alkalmaznak, a kakaóvaj egy részét más anyagokkal, például pálmaolajjal helyettesítik.
Ezekre a módosításokra már a gyakorlatban is van példa: a Mars 10 százalékot faragott le a népszerű Galaxy méretéből. A Nestlé új, buborékos terméke harmadával könnyebb, mint a konkurens csokiszelet. A Hershey egyik terméke már nem teljes bevonattal, hanem csak részleges csokoládémártással készül. A Mars és a Hersley már mogyoróvajjal töltött termékeket reklámoz.
A kakaóbab mellett a cukorgyártás is bajban van. Néhány évtized alatt leépült az európai cukorrépa-termelés és a cukoripar, ebből hazánk sem kivétel: csupán egy jelentős cukorgyár maradt. Ezek – és egyéb okok – következménye néhány hónap alatt a 80 százalékos cukorár-emelkedés.
Nem csökken az áruk a következő években sem
Ezek a tényezők a hazai édességiparra is erősen rányomták a bélyegüket, minden fő édességkategóriában csökkent a fogyasztás az elmúlt évek alatt. Sánta Sándor elmondta, hogy ez várhatótan a következő években sem változik. Ennek előjele az is, hogy jelenleg az üreges húsvéti nyuszik polci ára átlagosan már 1000 forint körül van. Mivel egy nagyobb családi összejövetelre, ahol gyerekek is vannak, több ilyet is vesznek, az ünnepre készülők úgy vásárolják meg ezeket, hogy közben lemondanak például a csipszről vagy a cukorkáról.
Nincs puttony a nyuszifül alatt
Vannak, akik úgy döntenek, hogy húsvétra mindenképpen vásárolnak csokinyuszit, de ha már drága, legalább legyen minőségi. Ezt úgy tudják megállapítani, hogy megnézik az összetevőit, a minőségi terméknek ugyanis minőségi az alapanyaga is. Érdemes ellenőrizni a kakaó mennyiségét, az ízesítőket és a termék súlyát is.
Attól azonban nem kell tartanunk, hogy nálunk válik valósággá az a városi legenda, mely szerint az el nem adott mikuláscsokikra húznak nyuszijelmezt, mivel ilyen soha nem fordult elő a hazai gyártóknál. A boltokban, gyártóknál megmaradt szezonális csokoládét élelmiszer-adományként hasznosítják.
Mennyire ismered a húsvéti hiedelmeket? Megtudhatod ebből a kvízünkből!
