Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Csótány a töltött káposzta tetején, spárga a hurkában, egy éve lejárt üdítők az asztalon, a márkás rövidital gagyira cserélése a mosdóban, bárány helyett sertés, a kóstolt menyasszonyi torta helyett a legolcsóbb margarinos vacak. Ritka a hibátlan esküvői vacsora, szerkesztőségünk tagjai nem is hallottak még tökéletesről. Nem véletlenül. Nincs pénz.
Belátjuk, hogy a tökéletes menüt nehéz kitalálni is, hiszen egészen biztosan mást tart a gasztronómia csúcsának a nagypapa, és mást a barátnő, aki épp a thaiföldi nyaralásból tért haza. De hogy egy Magyarországon klassziknak számító vacsorát - vagyis az Újházi tyúkhúslevest, a rántott húst, éjfélkor a töltött káposztát és tortát -, hogy lehet újra és újra elrontani, arról elképzelésünk sincs.
A főpincér a mosdóban lopta az Unicumot
Gábor minimum húsz étterembe beült a menyasszonyával, mielőtt kiválasztották a legszimpatikusabbat. Azt hitték, ha hét közben korrekt egy vacsora, majd a nagy napon is hasonló minőséget kapnak. Nagyot tévedtek. Ott kezdődött, hogy egy négyfogásos vacsora árának több mint a dupláját kérték a négyfogásos esküvő menüért, és az étlapon szereplő fogásokat nem szolgálták fel akkor sem, ha ez volt a kérés. Aztán az egyik tanú találkozott a főpincérrel a mosdóban, ahogy egy kommersz vacakot tölt az Unicumos üvegbe a vacsora előtt. De akkor már nem lehetett új helyszínt keresni.
Romlott kóla és plafonról potyogó csótány
Lilla pár hete egy önmagát Budapest egyik leghangulatosabb kertvendéglőjének tituláló helyen azt vette észre, hogy az asztalra kitett üdítők egytől-egyik rég lejárt szavatosságúak. Amikor szóltak a pincérnek, csak az ő asztalukon cserélték le, a többi vendégnek pofátlanul otthagyták.
Erika még a kilencvenes években volt egy olyan esküvő vacsorán a Rákóczi úton, ahol a tálban kihozott töltött káposzta tetején egy kövér csótány ült. A pincér felajánlotta, hogy kicseréli, mert épp pénteken volt csótányirtás és még a plafonról is potyognak. Még azt is hozzátette, hogy rettenetesen kellemetlen. Kár, hogy nem a levesben volt, mert addig egy csomó mindent megettek.
Az sem jelent garanciát, ha sikerül elérni, hogy vihessük az alapanyagok egy részét. Laci úgy járt, hogy a leggondosabban, direkt az esküvőre hizlalt disznóból készült töltött káposztát úgy leégették, hogy szó szerint szén és füst íze volt mindennek. Azt mondták, hogy bocsánat, kicsit odakapott. Senki nem tudta megenni, de a kutyák örültek. Ezek után a hurkában talált spárgadarabon már nem is lepődtek meg.
A vegákat megbüntetik a furcsa szokásaikért, a reklamáló vőlegényt megfenyegetik
Luca, aki vega, azt fájlalja a legjobban, hogy egyáltalán nem készülnek a vegákra, még akkor sem, ha ezt előzetesen megrendeli az ifjú pár. A legtöbb helyen a vega leves azt jelenti, hogy nem teszik bele a benne főtt húst, majd rántott gombát és karfiolt szolgálnak fel rizibizivel, ami természetesen a rántott húsok között sült.
Rékáék mindössze harminc embert hívtak meg, de úgy tervezték, hogy igazán kitesznek magukért. Bárányragut kértek, amit előtte egyeztettek a szakáccsal. Igencsak meglepődtek, amikor egy híg, almával párolt sertésragu érkezett, és a konyha ragaszkodott hozzá, hogy ez bizony bárány. A galamb helyett kacsát kaptak, és a pezsgő meleg volt, mert már nem fért a hűtőbe. Még szerencse, hogy nem fizettek előre, igaz a tulajdonos meg is fenyegette a vőlegényt, de ennek már három éve.
Az éttermek az ételen és személyzeten fogják meg a pénzt
Megkérdeztünk egy esküvőkön gyakran alkalmi munkát vállaló szakácsot, hogy miért ilyen alacsony az esküvői vacsorák színvonala:
„Nagyon nehéz helyzetben vannak az éttermek Magyarországon. Szerintem a kilencven százalékuk a csőd közelében van, ha kapnának egy adó vagy ÁNTSZ-ellenőrzést, az biztosan a végüket jelentené. A csoportokból és az esküvőkből élnek. Itt kell megfogniuk a pénzt, különben lehúzhatják a rolót. Csakhogy a vendégeknek sincs pénzük, ezért ők azzal a kéréssel állnak elő, hogy majd otthon megsütik az aprósüteményt, meg hozatják a tortát, és a nagykerből szerzik be a töményet. Csakhogy pont az italon lenne a legtöbb haszon, mégis a legtöbb hely belemegy, mert különben máshova mennek. Így az ételen és személyzeten kell megfogni a pénzt. Fiatal, tanulókat hívnak felszolgálónak, kisegítő szakácsnak, és ügyeskednek az alapanyagokkal. Nem azt mondom, hogy rosszat használnak fel, de igyekeznek minden megmaradt ételt újrahasznosítani. Egy kis szódabikarbóna a húson csodákra képes. Azért ha nekem lesz esküvőm, biztosan otthon lesz, és inkább hűtőkocsit bérelek, de csak a barátaimra bízom a kaját.”
Voltak már olyan esküvőn, amitől még egy gyorsétterem is jobb lett volna?
