Húsz évnyi gasztrobukta: a legnagyobb gyorséttermi kudarcok

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Idén itthon is megnyitott a sokak által évek óta várt Starbuck’s első egysége, szeptemberben pedig indul a Nobu, ami ugyan nem gyors, de évek óta várt, és étteremlánc. A két nagyágyú kapcsán végigfutottunk az elmúlt két évtized sajnálatos gyorséttermi franchise buktáin a Dairy Queen-től a Wendy’s-ig.

A nagy franchise láz a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján indult, ami bizonyos szempontból érthető: az első McDonald’s-ok és Burger Kingek sikere meghozta a kedvet az Amerikában már szépen futó láncok honosításához. A nagy lelkesedés és a gyors haszon reménye persze sok esetben eredményezett nem átgondolt üzletstratégiát, vagy rosszul felmért piaci helyzetet és vásárlói igényeket. Az első bukta még nem okozott komolyabb feltűnést: ez volt a Vörösmarty tér tőszomszédságában üzemelő Dairy Queen.

Dairy Queen

Már megnyitásakor sem keltett komolyabb feltűnést, az emberek jó része akkor még nem is igazán tudott mit kezdeni az étteremmel, a hely a nap jó részében üresen kongott.

A kimúlása ugyanolyan visszhangtalan volt, mint egész addigi léte: a kilencvenes évek közepén, az akkor még nem túl zsúfolt piacon a franchise-ok közül elsőként ment tönkre, csendben és tulajdonképpen nyom nélkül.

A második nagy vesztes a Dunkin' Donuts volt.

Dunkin’ Donuts

A főleg a nevében említett fánkot és az akkor még nem különösebben ismert muffint terítő láncnak jó néhány üzlete volt Budapesten, ennek megfelelően népszerűsége és ismertsége is komolyabb volt. Azt, hogy mégsem bírta a versenyt, sokan elsősorban a vezetők rugalmatlanságával indokolták: a cég semmiben nem volt hajlandó a magyar piac ízléséhez alkalmazkodni, pedig a szakemberek és utólagos elemzők szerint a kínálat túlságosan édes volt az itthoni vásárlóknak.

A másik – és többek szerint fő - probléma a fánkevés kultúrájának a hiánya volt, a magyar

rendőrhöz egészen más jellegű kulturális minták kötődtek a fogyasztók tudatában, mint az amerikaihoz, a fogyasztást erősen ösztönző, életvitel szerűen fánkot zabáló és kávét vedelő rendőr fájó hiánya sajnos hazavágta az itthoni fánk bizniszt. A másik nagy fiaskó a fagyi volt: a kilencvenes évek közepén a Dunkin’ Donut lánc bemutatta a Baskin-Robbins fagylaltokat is, és aki emlékszik, az tudja: a termék tulajdonképpen már megszületése pillanatában halálra volt ítélve. Az itthoni, árérzékeny piacon nem volt minimális esélye sem az akkori áron százforintos gombócnak, ami akkor is erős túlzás lett volna, ha az adagok mérete nem fele akkora, mint az itthon megszokott 4 dekás szabvány.

A kilencvenes évek második fele viszonylagos eseménytelenségben telt, úgy tűnt, hogy a piac nagyjából letisztult. Az érdeklődők idegeit egyedül a New York Bagel kivonulása borzolhatta.

New York Bagel

A bukás szintén a rossz időzítés számlájára írhatjuk: ha a donutnak minimális volt a társadalmi beágyazottsága, akkor a bagelről aztán tényleg csak páran tudták, hogy eszik-e vagy isszák (és hogy miért olyan drága – legalább is az akkori gyorséttermi árakhoz képest).

2000-ben új versenyző jelent meg a magyar piacon, ami nemcsak azért volt különleges, mert, megtörve az eddigi amerikai gasztro vonalat, francia-belga érdekeltségű étteremlánc volt, hanem azért is, mert az addigi legrövidebb karriert futotta be: a Quick.

Quick

Elképesztő gyorsasággal akart terjeszkedni és  országos hálózatot kiépíteni, anélkül, hogy megvárta volna, míg a közönség hozzászokik az akkori fősodorból eléggé kilógó termékekhez. A blitzkrieg nem jött be, és a lánc amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan dobbantott is, 2001-ben, nem egészen egy évvel a bemutatkozás után, már be is zárta azt a tizenkét egységet, amit nagy hirtelen kinyitott. Az üzleteket az 1993 óta stabilan a piacon levő Wendy’s vette át - és ebbe a húzásba belebukott.

Wendy’s

Először az Oktogonon nyitott üzletet, ez hosszú évekig az egyetlen képviselője volt a

franchise-nak, nem igazán lehetett tudni, hogy nem akarnak, vagy nem tudnak-e terjeszkedni. A gyorsétterem sokak szerint messze ligája legjobbja volt, amit az akkor megszokottnál valamivel magasabb árak is mutattak, és bizonyos vélemények szerint a hazai piacon arra az egy étteremre volt igény.

A lánc az ezredfordulón kezdett agresszív és tempós terjeszkedésbe, ennek részét képezte a tönkrement Quick üzleteinek fölvásárlása. A cégvezetés azonban minden valószínűség szerint elszámolta magát: ennyi Wendy’s-t nem tudott eltartani a hazai piac. A fizetési nehézségek miatt a beszállítók közül többen felszámolási eljárást indítottak a láncot üzemeltető kft. ellen, úgyhogy a lánc 2002-ben mindenestül távozni kényszerült Magyarországról.

Újak jönnek

Az utóbbi hónapokban megjelent Budapesten a Costa, amelyik a budapesti Eiffel irodaház földszintjén nyitotta meg a lánchoz tartozó, legnagyobb kávézóját. Hello Bukarest! felkiáltással megjelent a Starbuck's is a Westendben: a nyitás napján hosszú sorok kígyóztak a kávépult előtt. Szeptemberben pedig megnyílik a Nobu is, amelyik Közép-Európában elsőként nálunk nyit üzletet. Várjuk a fejleményeket.

Susánszky Iván
Susánszky Iván
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.