A Michelin-csillag egy jel és egy kezdet

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Néhány éve gasztro-forradalomról suttognak a bennfentesek Magyarországon. Arról álmodozunk, hogy egyszer valóban a világ élmezőnyébe tartozik majd a magyar gasztronómia, de sokkal inkább arról, hogy újászületik a gasztrokultúra: széles körben kialakul az igény a jó minőségű étkezésre, éttermekre, alapanyagokra. Ennek a folyamatnak díszes mérföldköve, hogy immár Magyarországon is van egy olyan étterem -  a Costes, ami a legrangosabb mércével mérve is nemzetközi színvonalú.

Mit jelent a magyar gasztronómia számára, hogy hosszas várakozás után végre itthon is van Michelin-csillagos étterem?

Jó érzés felkerülni az úgynevezett csúcsgasztronómia térképére. A Michelin-csillag évek óta várt, áhított minősítés, amire sok magyar étterem pályázott. Viszont véleményem szerint, amit ma gasztro-forradalomnak hívunk, annak nem ebben kellene feltétlenül jelentkeznie, hanem sokkal inkább abban, hogy a kisméretű, hazai alapanygokkal dolgozó, alacsony és közepes árfekvéssel bíró helyek fejlődjenek és nem azok, amelyek egy picit szigetként szerepelnek a hazai gasztronómiai életben, az alapanyagok jelentős részét külföldről hozzák és külföldi stáb készíti el ezeket. Mindenesetre a csillag egy jel és egy kezdet hogy az inspektorok elkezdtek jönni hazánkba is, nem csak egy szürke folt vagyunk a térképen, valahol a vasfüggöny mögött, hanem igenis a konyha miatt is érdemes idejönni. Ennek a minősítésnek mindnyájan nagyon örülhetünk, de alapvetően ettől még sok minden nem fog változni. Talán lehet arra számítani, hogy a Costes elkezdi magával húzni a közvetlenül színvonalban közel lévő éttermeket és ezek fejlődnek folyamatosan, de a Costes egy nehéz műfajt választott, amihez sok pénz kell és csak igen hosszútávon termeli meg a profitot. Azt is látni kell, hogy kevés olyan vállalkozó van hazánkban aki ennyire szívén viselné a minőségi vendéglátást és hajlandó ilyen hosszútávon gondolkodni mint Gerendai Károly.

Mit jelent ez az étterem számára? Most jön csak a neheze?

Az étterem szerintem nehéz helyzetbe kerül mert a valódi teljesítmény, amit Michelin-csillaggal minősítettek, Miguel Vieira keze műve, aki a múlt év végén távozott az étteremből. Igaz, hogy azt nyilatkozták hogy emiatt voltak itt januárban is és ellenőrizték Nicolas Delgado munkáját és ezek után is odaítélték a csillagot, de ez talán nem volt annyira elmélyült elemzés mint a korábbi vizitek alkalmával. Ez hangsúlyozottan csak egy feltételezés persze. Az is fontos, hogy Vieira és Delgado egészen másfajta konyhát visz. Az egyik egy molekulárisnak nevezhető habokkal, érdekes és különleges textúrákkal operáló konyha volt, az új pedig egy sokkal letisztultabb, mondhatni klasszikusabb franciás konhya. Ha az étteremből távozik egy szakács, illetve a kulcsfigura változik, (lsd. pl. Gordon Ramsey Claridge's étterméből távozó Mark Sargeant és az utána következő csillagvesztést) akkor óhatatlanul felmerül, hogy konzisztens tud-e maradni a konyha és hű azokhoz az értékekhez amelyek csillagossá tették. Az elkövetkező fél évben ez fog eldőlni. De igazából most jön a neheze, mert csillagot talán könnyebb kapni, mint megtartani. Vegyük úgy, hogy ez egy nagy nagy bizalom, amivel az éttermet megjutalmazták, most kell inkább produkálni amikor elkezd ide csődülni a piros könyvecskével felszerelkezett külföldi turisták hada. Ők mondják majd ki a végszót, hogy érdemesnek tartják-e a Costest a csillagra vagy sem.


Te több, akár 2-3 csillaggal is kitüntetett, étteremben jártál már külföldön, valóban ennyivel jobb a Costes a többi hazai étteremnél?

Azt gondolom, hogy vannak fogások, amelyek abszolút csillagos kategóriát érdemelnek. Iyen volt a nemrég fogyasztott báránygerinc kakukkfüves kenyérkéregben, vargányás csicsókával. Amolyan alternatív Wellington-mód készített fogásról beszélünk, hiszen volt benne szarvasgomba, gomba és csirkeaprólék is a tészta alá töltve. Karácsonykor készítettem báránysültet, amit világbajnokinak titulált a kedves családom. De ez a bárány ahhoz képest mindent visz. Egyszerűen olyan puha, olyan rózsaszínű, oly tökéletesen lett elkészítve, hogy minden falatnál szinte beleborzongtam. Ez Michelin- csillagos volt a javából. Ugyanígy a kacsamájas, blue mountain kávés előételük is nyerő fogás. De nem voltam maximálisan megelégedve a levessel, a desszertekkel és a séftől kapott apró meglepetésekkel. Ezek szerintem elmaradtak a színvonaltól. Tehát azt gondolom, hogy ha bizalomról beszélünk akkor bennem megvan, hiszen a fontos dolgokat (a húsokat, halakat, köreteket) remekül el tudják készíteni, de van pár apróság amire sokkal jobban ügyelni kellene.
Részletes beszámoló a Costes menüjéről itt.

Várható ezután, hogy jobban odafigyelnek ránk a Michelin inspektorai és több étterem is megkaphatja az elismerést?

Szerintem igen, jobban fognak figyelni az ellenőrök. Elsősorban a Costes-re, de talán másokra is. Azt nagyon nagy előrelépésnek gondolom, hogy négy olyan hely kapott Bib Gourmand minősítést, ami igazán megérdemli ezt. Leginkább azt gondolom a Csalogány és a Bock Bisztro, de nagyon jó úton halad a 21 és az Arcade is. Bár a Bib nem a csillag előszobája szerintem, ez is egy olyan minősítés, ami arra vall, hogy lehet helyi, jó minőségű ételeket enni kedvezőbb áron, mint a Costesben.

Te melyik táborba tartoztál, akik már nagyon várták a csillagot vagy akik szerint még nem jött el az ideje a hazai gasztro-színtéren?

Szerintem nagyon sok olyan étteremnek kell elterjednie, mint a fent említett Bib birtokosok. És szerintem ezek mellé már most befér egy-két másik hely. Ha megvan a szilárd alap, akkor ezek közül kikerülhet a jövő csillagosa, de én inkább megfontoltan haladnék előre, fokozatosan építve ki itthon a gasztrokultúrát. Kezdve az alapanyagoktól, a jóminőségű sarki fűszeresek, hentesek megjelenésétől, az étkezési/étterembe járás kultúra reformján keresztül, a kiszolgálás megújításán át. Példértékűnek gondolom ezen a téren Molnár B. Tamás tevékenységét, mind a blogján mind a versenyek tekintetében, amiket szervez. Én ezt az utat tartom üdvözítőnek.

Fotók: Costes

Lila Füge
Lila Füge
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Cr, Si, He – tudod minek a vegyjele?

Legújabb kvízünk az iskolapadba repít vissza, azokba az időkbe, amikor a kémiaórán a periódusos rendszerről tanultál – kiderül, mennyire emlékszel az ott elhangzottakra.

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.

Világom

Félig sziklaszirt alá építették ezt a falut: olyan, mintha másik bolygón járnánk

Spanyolország lenyűgöző tájai és városai között van egy kis település, amiről egy képet látva első pillantásra nehéz eldönteni, hogy nem csak egy mesterséges intelligencia által generált képet látunk-e. A dél-spanyol Setenil de las Bodegasban ugyanis a házak nem a sziklák lábánál épültek, hanem részben alattuk, vagy sok esetben a sziklába vájtan helyezkednek el. A település több utcája fölött hatalmas kőtömbök tornyosulnak.

Testem

Kiderült: ezért gyakoribb a nőknél a demencia

Az Alzheimer-kór és a demencia különböző típusai évtizedek óta komoly fejtörést okoznak az orvostudománynak, de van egy statisztikai tény, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a diagnosztizált betegek közel kétharmada nő. Sokáig ezt a száraz tényt elintézték annyival, hogy a nők átlagéletkora magasabb, így egyszerűen több idejük van megbetegedni. Egy friss, a ScienceAlert oldalon ismertetett kutatás azonban rávilágított, hogy a válasz sokkal inkább a hormonokban, egészen pontosan az ösztrogén hiányában keresendő.

Édes otthon

A dúsan virágzó rózsa titka: ezt a 2 dolgot kell nyáron megtenned érte

A rózsa a kertek örök kedvence, ám a lenyűgöző júniusi virágzás után sok udvarban szomorú látványt nyújtanak a felkopaszodott, elnyílt bokrok. Kevesen tudják, hogy a rózsák képesek lennének egészen a nyár végéig folyamatosan és dúsan ontani magukból a bimbókat, ha a kánikulában nem hagynánk őket magukra. Létezik két olyan kritikus gondozási lépés – a nyári metszés és a megfelelő, célzott tápanyagpótlás –, amelyeket ha elmulasztasz, a növény leáll a virágzással, és minden energiáját a magérlelésre fordítja.

Szülőség

Így nem árt a képernyőidő a gyereknek: ezt a 3 dolgot fontold meg

Ma már nagyon jól tudjuk, hogy nem mindegy, a gyerek mennyi időt tölt a képernyő előtt, azonban úgy tűnik, fontosabb az, hogy mit csinál a képernyő előtt. Amíg a digitális eszköz a gondolkodásban segít, addig hasznos, ha azonban gondolkodik a gyerek helyett, vagy a cél csak az, hogy csend legyen, akkor káros lehet.

Testem

Kiváltható bármivel a naptej? Tények és tévhitek a fényvédelemről

A naptejet nagyon sokan nem szeretik, mert körülményes használni, ráadásul mesterséges anyag, féltik tőle a bőrüket. Sokan étkezéssel igyekeznek a bőrük védelmét erősíteni, vagy úgy érzik, ez a szerv képes megvédeni magát, ahogyan tette évezredeken keresztül, de a helyzet sajnos megváltozott, és ma a naptej használata nem kikerülhető, ha a bőr védelméről van szó.

Testem

Ezért ébredsz magas vércukorral: érdemes komolyan venni a hajnali jelenséget

Sok cukorbetegséggel vagy inzulinrezisztenciával élő ember számára ismerős a bosszantó forgatókönyv: a lefekvés előtt végzett mérés még tökéletes értéket mutat, az ébredés utáni első ujjbegyes teszt viszont indokolatlanul magas vércukorszintet jelez. Ilyenkor a legtöbben rögtön a vacsorában keresik az okokat, és bűntudatot éreznek, pedig a háttérben nem feltétlenül az étkezés áll. A reggeli magas értékek mögött összetett biológiai folyamatok, hormonális hatások és terápiás tényezők is meghúzódhatnak, amelyeket fontos időben felismerni.

Offline

Nem véletlenül van tele állatokkal Frida Kahlo híres képe: drámai események állnak a háttérben

A mexikói születésű Frida Kahlo azon kevés festők közé tartozik, akiknek egyedi stílusát a képzőművészetekben kevésbé jártas szem is gyakran felismeri; és aki saját festői látásmódjával egy olyan vizuális világot teremtett, ami évtizedekkel túlélte őt – népszerűsége pedig a mai napig töretlennek tűnik. Az ikonikus vizualitás mellett azonban a latin-amerikai művésznő karakterével a szenvedés is – már életében – összefonódott, tragikus sorsa gyakran festményeiben öltött formát.