Túl vagyunk az első kánikulán, de a java még csak most jön. Fontos tudni azonban, hogy bár a légkondira a történelem egyik legnagyobb találmányaként tekintünk, ami nélkül manapság lehet élni ugyan, de rosszul, egy csomó veszélyt is magában rejt, ami közül csak elenyésző az, hogy orbitális villanyszámlát csinál. A Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika Szaklap összeszedte, mik a légkondizás legnagyobb veszélyei, és mire kell figyelnie a nyár során, mert az csak a jéghegy csúcsa, hogy rendszeresen ki kell pucolnia a készüléket.
Gyakran fáj nyáron a nyaka?
Ha sokszor éri, hogy beállt a nyaka vagy a lapockája hasogat, az lehet a nem megfelelő légkondihasználattól. A beltéri egységeken állítható a kívánt helyiséghőmérséklet, viszont nem állítható a befúvási hőmérséklet. A berendezésben előállított hideg levegő - ami valóban hideg, hisz a legtöbb berendezés a gyors hűtés elve alapján 10-14 °C közötti levegőt állít elő - másodpercenként 1,4 métert tesz meg a helyiségben. Gondoljon bele, ez a légsugár 3-4 méteren belül nem fog jelentősen felmelegedni, szóval ha ezen a távolságon belül ember ül, akkor kezdődnek a gondok. A bőrfelület túlhűlhet, ami apró gyulladásokat eredményez a szervezetben. A gyulladások kezelését természetesen a szervezete - többek között a nyirokrendszer segítségével - megkezdi. Ezért tapasztalható, hogy sok esetben nyiroködéma (azaz nyirokmirigy-megnagyobbodás) alakul ki az érintetteknél. Leginkább érintett területei a testnek a fej (arc), nyak, vállak, karok, mellkas. Elég gyakorivá váltak (bár elsődleges okként inkább az autóklímákat nevezhetjük meg) az arc- és homloküreg gyulladásos megbetegedései, illetve a tüdő- és torokproblémák is.
Másik jellemző tünete a bőr és a bőrben futó érhálózat túlhűtésének, hogy izmainkban - és akár a csonthártyákban is - elindul egyfajta gyulladásos folyamat. Ennek jellemző tünete a klímát használóknál a nyakmerevség, váll- és lapocka-környéki fájdalom, és ezeken a területeken izommerevség kialakulása, melyek apró csomókként kitapinthatók a nyaki és lapocka-környéki régiókban.
Gombák a rendszerben
A beltéri egységekben a hűtés hatására víz keletkezik, ami önmagában nem is lenne gond. Ugyanakkor a beltéri egységek belseje sötét, ideális ideális környezet a penészgombák szaporodásához. A legtökéletesebb táptalaj nekik a klímaberendezés csepptálcája. Azt hiheti, hogy abban nincs víz, ami talán igaz is lenne, ha a szerelők és a készülék használói is kellő odafigyeléssel lennének a berendezés iránt, de a rendszeresen elhalasztott karbantartások is megteszik kellő hatásukat. Egy legalább egy éve felszerelt beltérinél nem kell soká keresnie, hogy pangó vízre bukkanjon a csepptálcában.
Cserélje a szűrőt!
Másik tünet, hogy a berendezésekben elhelyezett szűrők is a fertőzés melegágyai. A gyakorlat szerint, amíg tönkre nem megy, senki nem cseréli benne a szűrőt, pedig évente kellene. Egy-két olyan felhasználó van, aki legalább annyit megtesz, hogy egy év után kiveszi belőle. Pedig a szűrőben megtelepülő legionella pneumophila baktérium komoly és veszélyes élettani hatásokat bír kiváltani, és igen nehézkesen kezelhető, főként azért, mert szinte tünetmentesen indul a fertőzöttség, illetve általános tünetekkel jár. Ez a baktérium kimondottan a tüdőt károsítja, ott telepszik meg tüdőgyulladást okozva, mely végtagfájdalommal, sőt hasmenéssel is is jár(hat). Arra is érdemes odafigyelni, hogy a túlhűtés okozta vállfájdalom kísértetiesen hasonlít a legionella-fertőzés okozta fájdalmakhoz, így ember legyen a talpán, aki megkülönbözteti.
Az autóban sincs biztonságban
Sokat fejlődött az autókba szerelt, kényelmünket, jó közérzetünket szolgáló hűtőegység is. Annak ellenére, hogy a fejlődés ilyen nagy léptékű volt, mégis hagy némi kívánnivalót maga után, ez pedig a befúvási hőmérséklet alsó korlátja. Ha nem lenne az alsó hőmérsékletkorlát, akkor a gép szabadon, a teljesítményének maximumáig, akár 10-12 °C-ra is lehűthetné a levegőt. Az alsó korlátot elérve a gép automatikája nem engedi, hogy a beállított érték alá kerüljön a befúvási hőmérséklet. Ez viszont az autóknál nincs meg mindig, azaz a 9-10 °C-os levegő pont a vezetőre és az anyósülésen utazóra megy egész úton. Az autókba szerelt klímák óta a tüdőgyulladásos megbetegedések elég drasztikus méreteket öltöttek, melyhez még társultak a nyaki nyirokbántalmak és egyéb apróbb megbetegedések is.
A cigizés extrán veszélyes ilyenkor
Főként az autóknál tapasztalható, de bizonyára nem ismeretlen a dohányosak számra sem, akik a „kellemes” hőmérsékletű irodából egy-egy cigi erejéig kiballagnak a teraszra vagy a szabad térbe, hogy ez elég kellemetlen a hőérzetünknek. Nem is igazán a kilépéssel van a gond, hanem a visszaérkezéssel, hisz pár perc alatt (épp egy ciginyi idő) hozzászokik a kinti hőmérséklethez a szervezetünk, sőt már el is indulnak az izzadás, így gyakorta már nedves bőrfelülettel léphet vissza a klimatizált irodába. Ez egyfajta sokk a szervezetnek, mely enyhe megfázással járhat (amit persze nem lesz idő munka mellett kipihenni és súlyosabb szövődmények is megjelenhetnek), amiből súlyosabb esetben akár tüdőgyulladás is lehet, bár ez nem sűrűn fordul elő.
A másik élettani hatása annak, hogy napjaink nagy részében a nyári napokon 20-22 °C-okban üldögélünk, hogy a testünk hőleadásának legfontosabb eszközén, a bőrön keresztüli izzadás a nullára redukálódott. Hogy miért fontos, hogy izzadjunk? A verejtékezésnek több élettani funkciója is van, ilyen a test hűtése mellett a salakanyagok kiürítése, valamint a bőr savas PH-értékének biztosítása, mely a bőr baktériumokkal és vírusokkal szembeni védekezéséhez elengedhetetlen. Ezen felül só is távozik izzadságunkkal, melynek a vízháztartás egyensúlyában van fontos szerepe.
A klíma mint légtisztító
Aki szenved az allergiától, az természetesen minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy ez megszűnjön. Erre a célra kimondottan alkalmasak a klímaberendezések. Persze ne feledje el, hogy a klímaberendezés nem légtisztító! Ezzel együtt is azonban hathatós segítség a környezet levegőjének kedvezőbb állapotba hozására. A klímaberendezés hűtés üzemmódban még speciális szűrőrendszer nélkül is nyújt bizonyos mértékű tisztítást, de kimondottan ilyen célra szolgáló tisztítórendszerrel szerelve jelentősen megkönnyítheti az érzékeny emberek mindennapjait. De csak akkor tud hasznára lenni, ha figyelmesen elolvassa a kezelési útmutatót, és maradéktalanul betartja az abban foglaltakat. Például ha a szűrőket a meghatározott ciklus leteltekor kicseréli, illetve - ha olyan típust vett -, elvégezteti a szükséges karbantartásokat. Ezeket a dolgokat sok esetben maga a használó is megteheti, hiszen sok szűrőnek elegendő egy alapos, de kíméletes folyóvizes átmosás, de van olyan szűrő is, amit csak időnként ki kell tenni a napra, és hagyni, hogy az UV-sugárzás regenerálja azt.
Mobilklímák
A mobilklíma nem hálószobába való. Szerkezeti felépítéséből adódóan – a klíma minden egysége egy dobozba van beépítve (a mobil split kivételével), melyet a kezelendő térben helyezünk el -, gyakorlatilag az összes zajkeltő és melegtermelő egység a hűtendő helyiségben van.
Klímás ötparancsolat:
1. A külső és a belső hőmérséklet közt ne legyen 10 °C-nál nagyobb hőmérsékletkülönbség.
2. A gyártók által javasolt időszakonként (vagy évente legalább egyszer) bonyolítsa le a szűrők cseréjét, a csepptálcák és a berendezés tisztítását.
3. Mindig kék kártyával rendelkező szakemberrel szereltesse be klímakészülékét!
4. A felszerelésnél vegyük figyelembe a helyi adottságokat, helyezze úgy el a készüléket, hogy a befújt sugár közvetlenül embert ne érjen stb.
5. Ha használja a klímaberendezést az autóban, és nagyjából tudja, mikor fog megérkezni céljához, akkor a számított érkezés előtt 6-8 perccel kapcsolja ki a klímaberendezést és a belső cirkulációt, kapcsolja a ventilátort a legmagasabb fokozatba. Ezáltal a meleg külső levegő le tudja szárítani a hőcserélőn kicsapódott vizet, amivel csökkentheti a baktériumok, gombák kialakulásának, illetve szaporodásának lehetőségét.
