Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.
Nemes Imre országos főállatorvos azonnali hatósági intézkedéseket rendelt el, a fertőzött gazdaság lezárása mellett megkezdődött a mintegy 3000 darabos sertésállomány felszámolása, a járványkitörés helyszíne körül pedig 3 kilométeres körzetben védőzónát, 10 kilométeres körzetben pedig megfigyelési zónát jelöltek ki.
Hogyan terjed a sertéspestis?
A sertéspestis egy rendkívül ellenálló vírus, lefagyasztva évekig, sózott, szárított húskészítményekben 140 napig, a talajban pedig 100–200 napig is fertőzőképes marad. Közvetlen kontaktus útján, valamint testváladékok és vér révén terjed az állatok között.
A házi sertések elsősorban fertőzött vaddisznókkal való érintkezés, beteg egyedek behozatala, illetve állati eredetű terméket tartalmazó élelmiszerhulladék (moslék) fogyasztása miatt fertőződhetnek meg. A vírus terjesztésében bármilyen, az állatok gondozása során használt eszköz vagy ruha is szerepet játszhat. A betegségnek 21 napos a lappangási ideje, amely alatt a vállaji telepről két vágóhídra is juthattak sertések, ezért a Nébih vizsgálatot indított a fertőzés eredetének és esetleges továbbterjedésének felderítésére.
Milyen tünetei vannak a betegségnek?
A fertőzést követően a vírus először a mandulákban és a nyirokcsomókban, később pedig több belső szervben, a lépben, májban, tüdőben, csontvelőben és az erekben szaporodik el, és úgynevezett virémia (véráramfertőzés) alakul ki. Mivel a fertőzött állat minden része és valamennyi testnedve terjeszti a vírust, a telepeket folyamatos lezárás alatt kell tartani, és szigorúan korlátozni kell az idegenek, valamint a járművek belépését.
Az afrikai sertéspestis jelenlétét a hirtelen lázas megbetegedés, a vérzéses tünetek vagy az állat váratlan elhullása jelzi, amely tünetek megjelenésekor az állatorvosokat azonnal értesíteni kell.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A legjellemzőbb tünetek közé tartozik a rendkívül magas, 40,5–42 °C-os láz, a bágyadtság, gyengeség, étvágytalanság, valamint a bizonytalan, koordinálatlan mozgás. Az érintett állatoknál emellett jelentkezhet hányás, véres-habos orrfolyás, vércsíkos vagy véres hasmenés, a bőr vöröses-lilás elszíneződése, továbbá testszerte jelentkező vérzések a bőrön, amelyek különösen a füleken, a has alján és a combokon válnak láthatóvá.
Veszélyt jelenthet a sertéspestis az emberekre?
A hatóságok és Bóna Szabolcs miniszter nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy a vírus az emberre egyáltalán nem jelent veszélyt, így a vásárlókat semmilyen egészségügyi kockázat nem fenyegeti. Ha valaki esetlegesen fertőzött húst enne, nem fog megbetegedni, ám az ilyen állatokból származó hús sem az érzékszervi, sem a mikrobiológiai követelményeknek nem felel meg, így emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősül, és kereskedelmi forgalomba sem kerülhet.
A Magyarországon kapható sertéshús és az abból készült összes készítmény a szigorú ellenőrzéseknek köszönhetően teljesen biztonságos és nyugodtan fogyasztható, ezért a tárcavezető mindenkit arra buzdít, hogy továbbra is a hazai termékeket válassza.
Mivel a betegség nem gyógyítható és nincs ellene vakcina, a járvány jelentős gazdasági károkat okozhat a sertéságazat számára. A hatóságok a kijelölt megfigyelési körzetekben minden sertésen vizsgálatokat végeznek, a vaddisznókra pedig teljes vadászati tilalmat rendeltek el, így kizárólag tesztelés céljából lőhetők ki. A magas kockázatú területekről származó vaddisznóhús csak negatív PCR-teszt után, kizárólag belföldön használható fel, és az ilyen termékeket egy speciális, téglalap alakú, két egymást keresztező vonallal áthúzott jelöléssel kötelező ellátni.
Kapcsolódó: Fertőző betegség terjed Bács-kiskunban, amely ellen nincs oltás
