A Segítők Hálózatának tagjai olyan budapesti és vidéki önkéntesek, akik szolidaritást vállalnak az erőszak áldozataival, és az a céljuk, hogy az erőszakot, zaklatást követő élethelyzetben nőtársaiknak ne egyedül kelljen szembenézniük olyan feladatokkal, mint például az online feljelentés, a panasztétel vagy a különleges bánásmód igénylése. A legtöbb áldozatnak nincs jogi képesítése, és egészen addig, ameddig ilyen helyzetbe nem kerül, nem kell például azon gondolkodnia, hogyan zajlik egy feljelentés megtétele. Ezek új és gyakran ijesztő helyzetek. A NANE és a PATENT azért hozta létre a Segítők Hálózatát, hogy segítsen felruházni az érintetteket a szükséges tudással, csökkentve az elveszettség érzetét, és támogatva a tájékozott döntések meghozatalát. A hálózatról a projekt két koordinátorával, Les Krisztinával és Bárdits Évával beszélgettünk.
Honnan jött a hálózat ötlete?
Les Krisztina: Még tavaly a segélyvonalon dolgozó önkéntesek tapasztalatából született meg ez az ötlet, hogy kéne egy olyan szolgáltatás, amely nem hosszabb beszélgetésekre épül, hanem konkrét kérdésekre konkrét, gyakorlati válaszokat ad. Azt tapasztaltuk, hogy vannak olyan esetek, amikor egy nőnek csak egy rövid válaszra van szüksége például azzal kapcsolatban, hogy hol és hogyan tehet feljelentést. Ennek nyomán hoztuk létre a hálózatot, amely olyan önkéntesekből áll, akik szolidaritást éreznek egymás iránt, akiket arra képeztek ki a NANE Egyesület és a PATENT Egyesület szakemberei, hogy gyakorlatorientált ügyekben segítsék azokat, akiknek szükségük van rá.
Bárdits Éva: Annyival egészíteném ki, hogy a másik ok az, hogy nagyon nagy a kereslet mind a két szervezet segélyvonala iránt. A hálózat egy újabb lehetőség, ahova be lehet csatornázni az embereket, hogy így még több nőhöz tudjunk eljutni, segíteni.
Csak nők segítenek? Miért?
L.K.: Jelenleg huszonhét önkéntesünk van, akik mind nők. Egy olyan szolidaritási csoportot szerettünk volna létrehozni, ahol nők segítenek nőknek, mivel a hálózat fókuszában olyan segítségnyújtás áll, amely nőket érő erőszak esetén használható.
B.É.: Az is egy szempont, hogy azok a nők, akik minket keresnek, szinte mindig férfiak által elkövetett erőszak áldozatai. Ezért nagyobb biztonságérzetet tud adni nekik, ha nőkkel beszélhetnek.
Ez a segítői hálózat felnőtt nőkre optimalizálódott. A gyerekek és a tinédzserek is igénybe vehetik?
L.K.: Kiemelt célunk volt, hogy egy szélesebb korosztályt elérjünk, és nagyon-nagyon örülnénk, hogyha fiatalabbak is megtalálnák a szolgáltatást. A segítők hálózata nemcsak családon belüli erőszak esetén próbál segítséget nyújtani, hanem rengeteg másféle probléma esetén is. Ilyen a bosszúpornó, a kényszerítés, az utcai zaklatás, és még sorolhatnám. Tehát olyan fiatal nők és lányok is segítséget találnának itt, akik nem párkapcsolatban élnek egy bántalmazóval, vagy közös háztartásban vele, hanem mondjuk randira mennek egy fiúval.
A segítők ezek szerint arra is ki vannak képezve, hogy hogyan kell másképp bánni egy 18 év alatti, egy 14 év alatti, egy 12 év alatti gyerekkel?
L.K.: Tulajdonképpen a nőket érő erőszak sajnos kortól független. A segítők képzését úgy irányítottuk, hogy a különböző elkövetési formák szerint hogyan lehet segítséget nyújtani. Tehát például hogyan lehet feljelentést tenni, hogyan lehet a rendőrségi eljárás ellen panaszt tenni, milyen információ érhető el a távoltartással kapcsolatban, mit lehet tenni utcai zaklatás esetén? Az önkéntesek arra koncentrálnak, hogy a különböző bűncselekmények esetén mi a legszerencsésebb eljárásmód. Tehát nem az életkor számít, hanem az, amit elszenved az áldozat.
A közreműködésetekkel így több nő kérhet segítséget, és fordulhat a rendőrséghez?
L.K.: Óriási a látencia azzal kapcsolatban, hogy hány nőt milyen típusú erőszak ér. Egyik nagy reményünk, hogy a hálózat segítségével több nő mer feljelentést tenni. Ha hozzájutnak a megfelelő információkhoz, tudni fogják, milyen lehetőségeik vannak, ha erőszak áldozataivá váltak, ez egy idő után talán meg fog jelenni például a rendőrségi statisztikákban. Többek között nagyon örülnénk neki, ha több feljelentés – és reméljük, hogy rendőrségi eljárás – születne az utcai zaklatás kapcsán, ezzel is azt üzenve az elkövetőknek, hogy a tetteik következményekkel járnak. Arra is építünk, hogy a tudás hatalom: például jó eséllyel nőne a feljelentések száma, ha a nők tudnák, hogy online feljelentést is lehet tenni. Sokak számára félelmetes az a gondolat, hogy a rendőrségen személyesen bemenjenek. Ezért fontos az az információ, hogy az ügyfélkapun keresztül a rendőrség weboldalának felületét is van lehetőség a feljelentésre. A segítőink pedig telefonon minden egyes lépésen végig tudják vezetni a sértetteket.
Milyen célt tűztetek ki hosszú távon?
L.K.: Az egyik az, hogy a Segítők Hálózata ötlete, létezése elterjedjen az országban. Azt is nagyon szeretnénk, hogy ezt a budapesti buborékot el tudjuk egy kicsit hagyni, épp ezért képeztünk vidéken élő segítőket is. További cél még az, amit már említettem, hogy egy kicsit megnőjön a rendőrségi feljelentések száma, hogy egy kicsit nagyobb figyelmet és fókuszt kapjon az összes erőszaktípus, amit nők elszenvednek. A távolabbi tervek közt szerepel, hogy a segítők ne csak telefonon és online, hanem személyesen is tanácsot adhassanak, például el tudják kísérni az erőszak áldozatát az igazságügyi orvosszakértői vizsgálatra.
Kik közül kerültek ki az önkéntesek? Mennyire volt nehéz őket megtalálni?
B.É.: Nagyon különböző hátterekből jönnek, akad köztük olyan is, akinek konkrét jogi tapasztalata van, a legtöbbjüknek azonban a személyes segíteni akarás a motivációja. Ez és a szolidaritás az, ami összeköti őket. A jelentkezést a social media felületeinken hirdettük meg, aztán személyesen felmértük, hogy ki az, akinek az élethelyzete, személyisége és lehetőségei alapján működhet ez az önkéntességi forma, így lettek kiválasztva – emiatt tényleg a legkülönbözőbb hátterekből jönnek a hálózat tagjai, és ez célunk is volt.
L.K.: Nem volt előfeltétel az, hogy valakinek ide kapcsolódó képzettsége legyen, a képzés úgy lett összeállítva, hogy képes legyen különböző tapasztalatú embereket is felkészíteni a hatékony segítésre. S ha minden jól megy, akkor tartunk még önkéntestoborzást a projekt egy későbbi fázisában. Aki követi a NANE és a PATENT oldalait, mindenről értesülni tud.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
