Nem valószínű, hogy a bérleti piacon nehézségek adódnának az Ukrajnából Magyarországra érkező menekültek igényei miatt: a kínálattúlsúlyos albérleti piacon nagyon drasztikus változásoknak kellene bekövetkezniük ahhoz, hogy problémás helyzet alakulhasson ki. Nagyon sok ugyanakkor még a bizonytalansági faktor, a háború hossza megjósolhatatlan – szakértővel beszélgettünk a magyar lakáspiac jelenlegi állapotáról a menekültek hatásának tükrében.
Nehezen mozdul az ingatlanpiac
Az ingatlanpiacon nehéz gyors változásokat érzékelni Benedikt Károly, a Duna House marketing- és PR-vezetője szerint, de a háború első napjaira ezzel együtt is jellemző volt némi bizonytalanság, ami érthető. Új helyzet alakult ki, háború tört ki a szomszédunkban, ami kezdetben sokakat lakáspiaci szempontból aggodalommal töltött el, de mivel az emberi élet része, hogy időnként költözni kell, ez hamar kiegyenlítődött.
„Ez a koronavírusnál is jól látszott: volt egy kezdeti, mély bezuhanás, de utána, ha örököltél egy lakást, azt el kellett adni, ha született egy gyerek, nagyobba, ha elváltatok, kisebbe kellett költözni. Ezek olyan dolgok, amiket nem tud megállítani egy járvány sem, mert ha muszáj költözni, akkor muszáj” – mondta el Benedikt Károly a Díványnak.
Elmondása szerint az ukrán válság kezdetén is volt egy kis bizonytalanság a piacon,
voltak olyanok, akik meggondolták magukat, nem adták el lakásukat, mert várták ukrán rokonaikat, vagy nem voltak már biztosak abban, hogy hol fektetnék be a lakásért kapott pénzt.
Pár nap után aztán visszaállt a normál piaci helyzet.
A menekültek az albérletpiacot megváltoztathatják
Az albérletek piacát könnyebben mozgatta meg a háború, mint a lakáseladásokét: sokan érkeztek Ukrajnából, és sokan felajánlották lakásukat is számukra. Az első hullámban érkező menekültek közül voltak szép számban, akik piaci alapon vettek ki albérletet maguknak, akkor jellemző volt az is, hogy egy-két nap után továbbutaztak az érkezők, mostanra viszont megérkeztek a nehezebb sorsúak is, akiknek segítségre van szüksége lakhatás terén – erre reagálva a Duna House is menekültek rendelkezésére bocsátotta néhány saját tulajdonában levő lakását, illetve folyamatos kapcsolatban vannak segélyszervezetekkel is, ebből az irányból is eljutott hozzájuk Benedikt Károly szerint olyan információ, miszerint már kellenek a lakások is.
„Aki Ukrajnából jön, most rövid távra, két-három hónapra tervez. A többség vissza akar térni, és van, aki tovább szeretne menni. A piacon kialakult egy kis turbulencia, de nem okozott nagy változást. Persze, ha az érintettek sokáig maradnak, vagy akár lakásokat vásárolnak, az más helyzetet alakít ki – kérdés, hogy ez mennyiben fogja befolyásolni a piacot”
– fogalmazott.
A helyzet sokkal nehezebb például Lengyelországban: oda nagyon sokan érkeztek, főként Varsóba. Telítettebb a piac, így sokan piaci alapon vettek ki lakásokat, vagy a rövid távú lakáskiadás lehetőségeit használják, ami drágább lehetőségeket takar.
Árcsökkenésre ne számítsunk
A magyar ingatlanpiac általános jellemzőiről a következőket mondta el Benedikt Károly: a fizetőképes keresletet egyelőre a kínálat nem tudja kiszolgálni, így még mindig árnövekedést várnak.
„Lefelé sokkal nehezebben és lassabban mozdulnak az árak, mint felfelé: ha válsághelyzet alakulna ki, és nehezebb lesz minden életkörülmény, az ingatlanárak akkor is tartják majd még magukat egy ideig. Nagy árcsökkenés egyelőre nem várható”
– vetítette előre.
Az albérletek ára is mostanra talált vissza a koronavírus előtti szintre: Budapest belvárosában akkor 20-30 százalékos csökkenés volt tapasztalható, ez mostanra tűnt el. A pandémia kezdetén akár 100 ezer forint alatt is el lehetett csípni egy-egy albérletet, mostanra egy stúdiólakás bérleti díja is 110-130 ezer forint, az egy-két hálós lakások átlagos bérleti díja pedig 140-150 ezer forint jelenleg.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
