Edward T. Hall 1959-ben írt először arról, hogy a különböző kultúrájú emberek az időhöz való viszonyulásuk alapján lehetnek monokrónok vagy polikrónok. Az interkulturális kommunikáció során a monokrón észak-európai népek számára például nehéz elfogadni a déli népek jellemzően polikrón hozzáállását, de nem lehetetlen, ha megértjük az eltérő típusú nemzetek működését, és képesek vagyunk alkalmazkodni egymáshoz.
Monokrón vagy polikrón
A monokrón kultúrákban az emberek egyszerre csak egy dologgal foglalkoznak, időbeosztásokat készítenek, és rendkívül fontos számukra a pontosság, a határidők betartása. Problémát okoz számukra, ha egyszerre több feladattal kell megbirkózniuk. Az időre árucikként tekintenek, amit meg lehet spórolni, el lehet tölteni, vagy épp elvesztegetni. Ezzel szemben a polikrón kultúrákban élők egyszerre több dologgal is foglalkoznak, hajlamosak késni a leadásokkal; megszakíthatnak, félbeszakíthatnak tevékenységeket. Számukra nem olyan lényeges a határidők betartása és a pontosság, mint a monokrón kultúrákban.
Ilyenek a monokrón emberek
- A monokrón emberek inkább strukturált terveket dolgoznak ki, és lépésről lépésre követik azokat, amíg el nem készülnek a feladatokkal.
- Fontos, hogy érezzék, nem csúszik ki az irányítás a kezük közül.
- Nem kedvelik a váratlan, spontán helyzeteket, hiszen szeretnek alaposan felkészülni – ez mind a magán-, mind a szakmai életükre jellemző.
- A monokrón embereknek szükségük van a szervezettségre és az átláthatóságra, mert ez megkönnyíti számukra a döntéshozatalt.
- Az időbeosztás és a határidők betartása a társadalmi normák része.
Ez jellemzi a polikrón népeket
- A polikrón emberek nem szeretik, ha szigorú keretek közé szorítják őket, ami nem azt jelenti, hogy ne lennének jól szervezettek, csupán nagyobb mozgástérre, rugalmasságra van szükségük.
- Könnyebben beiktatnak váratlanul jött feladatokat a napirendjükbe, majd gond nélkül visszatérnek a félbeszakított tevékenységükhöz.
- Szívesen improvizálnak, lelkesednek a spontaneitásért, ezért kreatívabbak.
- Gyakran váltanak egyik tevékenységről a másikra, ami kissé szétszórttá teszi őket.
A különbség az eltérő nyelvi adottságokból ered?
Michel Sauquet és Martin Vielajus írópáros Interkulturális intelligencia című könyvében azt boncolgatja, hogy az anyanyelvünk nyelvtani felépítése befolyásolja az időérzékelésünket és a szervezettségünket. Arra a következtetésre jutottak, hogy a megtanult és használt nyelvtani szabályok meghatározzák az időhöz való viszonyunkat, hiszen nem mindegy, hogy az egyes nyelvekben hogyan fejezzük ki a múltat, a jelent és a jövőt. Például a polikrón kínaiaknál az idő ciklikus, ezért ők körbejárják a problémát, ami sok időt vesz igénybe; hosszadalmas folyamat, mire döntést hoznak bármilyen kérdésben is.
Ha egy kínai igent mond, az nem azt jelenti, hogy a közös munkára bólintott rá, hanem egyszerűen csak visszaigazolja, hogy érti, amit mondasz.
Ahhoz, hogy megköttessék egy üzlet, kihagyhatatlan a kötetlenebb hangvételű üzleti ebéd, mert a kínai üzletembernek különösen fontos, hogy megismerje leendő partnerét. Másrészt viszont – annak ellenére, hogy polikrón nép – nagyon is tisztában vannak az idő fontosságával; azért, hogy ne rabolják más idejét, udvariasságból igyekeznek jóval előbb érkezni üzleti tárgyalásokra, majd a vége előtt negyedórával azt is közlik, hogy hamarosan vége a megbeszélésnek, nehogy kifussanak az időből.
Ha a két típus találkozik
Hasonlóan polikrón kultúrának számít a dél-európai, az arab vagy az indiai is, míg az Egyesült Államok és Észak-Európa jellemzően monokrón. Amikor ezek a nemzetek együtt dolgoznak vagy egy monokrón család kivándorol egy polikrón nép hazájába, az első időszakban gondot jelenthet az időhöz való viszonyulás. Muszáj alkalmazkodni. A polikrón embernek vissza kell fognia magát, és egyszerre egy tevékenységre koncentrálnia, ami az ő esetében azt jelenti, hogy a kreativitását kell visszafognia.
Meg kell tanulnia azt is, hogy az északi országokban – az esetek többségében – nem keveredik a munka a magánélettel.
A monokrón embernek látszólag könnyebb dolga van a polikrón országokban, de ez csak a látszat, mert a precíz időbeosztású rendszerről átállni egy kaotikusnak tűnőre az első időszakban kész őrület lehet. Meg kell tanulni rugalmasabban kezelni a feladatokat, és engedni a strukturáltságból, hiszen a polikrónok sem kevésbé hatékonyak, csupán más a megközelítésük. Nem az fontos, hogy az egyik jobb-e a másiknál, hanem az, hogy megismerjük és tiszteletben tartsuk a különböző kultúrájú nemzetek működését.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
