Ezért esik nehezére együtt dolgozni egy amerikainak és egy kínainak

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nem tudod, miért bírsz egyszerre csak egy dologra koncentrálni, és képtelen vagy a multitaskingra, vagy épp nehezdre esik tartani a határidőket? Ez a jelenség messze túlmutat „a hány dologra koncentrálunk egyszerre” kérdésen; kultúrák közti különbségekről van szó.

Edward T. Hall 1959-ben írt először arról, hogy a különböző kultúrájú emberek az időhöz való viszonyulásuk alapján lehetnek monokrónok vagy polikrónok. Az interkulturális kommunikáció során a monokrón észak-európai népek számára például nehéz elfogadni a déli népek jellemzően polikrón hozzáállását, de nem lehetetlen, ha megértjük az eltérő típusú nemzetek működését, és képesek vagyunk alkalmazkodni egymáshoz.

Monokrón vagy polikrón

A monokrón kultúrákban az emberek egyszerre csak egy dologgal foglalkoznak, időbeosztásokat készítenek, és rendkívül fontos számukra a pontosság, a határidők betartása. Problémát okoz számukra, ha egyszerre több feladattal kell megbirkózniuk. Az időre árucikként tekintenek, amit meg lehet spórolni, el lehet tölteni, vagy épp elvesztegetni. Ezzel szemben a polikrón kultúrákban élők egyszerre több dologgal is foglalkoznak, hajlamosak késni a leadásokkal; megszakíthatnak, félbeszakíthatnak tevékenységeket. Számukra nem olyan lényeges a határidők betartása és a pontosság, mint a monokrón kultúrákban. 

A monokrón kultúrában fontosabb a szervezettség, mint a polikrónoknál
Fotó: Nitat Termmee / Getty Images Hungary

Ilyenek a monokrón emberek

  • A monokrón emberek inkább strukturált terveket dolgoznak ki, és lépésről lépésre követik azokat, amíg el nem készülnek a feladatokkal.
  • Fontos, hogy érezzék, nem csúszik ki az irányítás a kezük közül.
  • Nem kedvelik a váratlan, spontán helyzeteket, hiszen szeretnek alaposan felkészülni – ez mind a magán-, mind a szakmai életükre jellemző.
  • A monokrón embereknek szükségük van a szervezettségre és az átláthatóságra, mert ez megkönnyíti számukra a döntéshozatalt.
  • Az időbeosztás és a határidők betartása a társadalmi normák része.

Ez jellemzi a polikrón népeket

  • A polikrón emberek nem szeretik, ha szigorú keretek közé szorítják őket, ami nem azt jelenti, hogy ne lennének jól szervezettek, csupán nagyobb mozgástérre, rugalmasságra van szükségük.
  • Könnyebben beiktatnak váratlanul jött feladatokat a napirendjükbe, majd gond nélkül visszatérnek a félbeszakított tevékenységükhöz.
  • Szívesen improvizálnak, lelkesednek a spontaneitásért, ezért kreatívabbak.
  • Gyakran váltanak egyik tevékenységről a másikra, ami kissé szétszórttá teszi őket.
A polikrón kínai kultúrában elengedhetetlen az üzleti ebéd, mielőtt üzletet kötnének
Fotó: Thomas Barwick / Getty Images Hungary

A különbség az eltérő nyelvi adottságokból ered?

Michel Sauquet és Martin Vielajus írópáros Interkulturális intelligencia című könyvében azt boncolgatja, hogy az anyanyelvünk nyelvtani felépítése befolyásolja az időérzékelésünket és a szervezettségünket. Arra a következtetésre jutottak, hogy a megtanult és használt nyelvtani szabályok meghatározzák az időhöz való viszonyunkat, hiszen nem mindegy, hogy az egyes nyelvekben hogyan fejezzük ki a múltat, a jelent és a jövőt. Például a polikrón kínaiaknál az idő ciklikus, ezért ők körbejárják a problémát, ami sok időt vesz igénybe; hosszadalmas folyamat, mire döntést hoznak bármilyen kérdésben is. 

Ha egy kínai igent mond, az nem azt jelenti, hogy a közös munkára bólintott rá, hanem egyszerűen csak visszaigazolja, hogy érti, amit mondasz. 

Ahhoz, hogy megköttessék egy üzlet, kihagyhatatlan a kötetlenebb hangvételű üzleti ebéd, mert a kínai üzletembernek különösen fontos, hogy megismerje leendő partnerét. Másrészt viszont – annak ellenére, hogy polikrón nép – nagyon is tisztában vannak az idő fontosságával; azért, hogy ne rabolják más idejét, udvariasságból igyekeznek jóval előbb érkezni üzleti tárgyalásokra, majd a vége előtt negyedórával azt is közlik, hogy hamarosan vége a megbeszélésnek, nehogy kifussanak az időből.

Ha a két típus találkozik

Hasonlóan polikrón kultúrának számít a dél-európai, az arab vagy az indiai is, míg az Egyesült Államok és Észak-Európa jellemzően monokrón. Amikor ezek a nemzetek együtt dolgoznak vagy egy monokrón család kivándorol egy polikrón nép hazájába, az első időszakban gondot jelenthet az időhöz való viszonyulás. Muszáj alkalmazkodni. A polikrón embernek vissza kell fognia magát, és egyszerre egy tevékenységre koncentrálnia, ami az ő esetében azt jelenti, hogy a kreativitását kell visszafognia. 

Meg kell tanulnia azt is, hogy az északi országokban – az esetek többségében – nem keveredik a munka a magánélettel.

A monokrón embernek látszólag könnyebb dolga van a polikrón országokban, de ez csak a látszat, mert a precíz időbeosztású rendszerről átállni egy kaotikusnak tűnőre az első időszakban kész őrület lehet. Meg kell tanulni rugalmasabban kezelni a feladatokat, és engedni a strukturáltságból, hiszen a polikrónok sem kevésbé hatékonyak, csupán más a megközelítésük. Nem az fontos, hogy az egyik jobb-e a másiknál, hanem az, hogy megismerjük és tiszteletben tartsuk a különböző kultúrájú nemzetek működését.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Clerget-Tasi Barbara
Clerget-Tasi Barbara
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.