manipulátor csaló hazugság

Mindannyiunkkal előfordult már, hogy úgy éreztük, kihasználtak vagy átvertek bennünket. Utólag már nevetségesnek tűnő kifogásokat vagy hazugságokat hittünk el, vagy megvettünk valamit, amiről persze kiderült, hogy nem működik. Jobb esetben egy alkalom után levonjuk a következtetést, hogy az illető megbízhatatlan, és különösebb sérülés nélkül fel tudjuk dolgozni a történteket. A Psychology Today cikke sorra veszi azokat a jellemzőket, amelyek megkülönböztetik az egyszeri hazugot azoktól a csalóktól, akik számára a hazugság és a csalás egyfajta létforma. Lássuk, hogyan tudjuk elkerülni, hogy belesétáljunk a csapdájukba!

Így döntheted el, melyik hazudozó valódi manipulátor!

Tegyük fel, hogy egyik ismerősünk elképesztően gazdag. Márkás ruhákat hord, drága helyekre jár szórakozni, és erről nagyon szívesen mesél. Lehet, hogy dolgozik is, de azt állítja, hogy csak azért, hogy ne unatkozzon egész nap. Ennek ellenére néha megkér, hogy segítsük ki egy kisebb összeggel, mert „vészhelyzet” van: otthon felejtette a bankkártyáját, nincs nála készpénz stb. Ha egy ilyen ismerős „elfelejti” visszafizetni a kölcsönkért összeget, nagy eséllyel vívódnánk egy darabig, mire rá mernénk kérdezni. Kínosnak éreznénk a jelenetet, mint ahogy azt is, hogy felmerül bennünk: lehetséges, hogy hiba volt megbízni benne.

A Nevadai Egyetem kutatói szerint az alkalmi hazugot az különbözteti meg a notórius hazudozótól, hogy ez utóbbiak nem sajnálják az időt és az erőfeszítéseket arra, hogy kiderítsék, mit várnak el mások egy kapcsolattól, hogy aztán ehhez az elváráshoz igazítsák tetteiket és hazugságaikat. A jelenséget a pszichológusok Mimicry Deception Theorynak (MDT; utánzásos megtévesztés elmélete) nevezték el. Ha nem tudjuk eldönteni valakiről, hogy tiszták-e a szándékai, érdemes az alábbi négy tényező mentén megvizsgálni a viselkedését:

• kiterjedt kapcsolati háló: a csaló számára kulcsfontosságú, hogy hitelesnek tűnjön. Ezt úgy tudja elérni, hogy látszólag mély kapcsolatokat épít ki, rengeteg embert ismer és mindenkivel jóban van, azt sugallva, hogy már elnyerte környezete bizalmát. Minél inkább integrálódik egy közösségbe, annál valószínűbb, hogy nem fogjuk megkérdőjelezni az őszinteségét és a viselkedését.
• egyszerű hazugságok helyett komplex, szerteágazó történetek és a hozzájuk kapcsolódó háttér megteremtése. A krónikus hazudozók nem riadnak vissza a bonyolult meséktől sem, és nem sajnálják a fáradságot környezetük gyanújának elaltatására. Az előbb említett példánál maradva képesek turkálókból beszerezni több szekrénnyi csúcsminőségű ruhát, mert tudják: ahhoz, hogy áldozataik higgyenek nekik, nem elegendő egyetlen márkás ruhadarabot megmutatni.
• hosszú távra terveznek: legyen szó pénzről, tárgyakról vagy bármiről, egyszerre csak kis mennyiséget vesznek el az áldozatoktól, így biztosítva azt, hogy a másik jóhiszeműen legközelebb is belesétáljon a csapdába.
• nem számít, ha az áldozat gyanút fog: a profi csalók, ámbár mindent megtesznek, hogy szándékuk rejtve maradjon, nem esnek kétségbe, ha ez mégis bekövetkezik – nagy a valószínűsége, hogy ki tudja magyarázni, hiszen ez a hosszú távú érdeke.

A csalók jelei ezek

Mindezek alapján a Nevadai Egyetem kutatói összeállítottak

A kutatók azt kérték, hogy 1-től 5-ig terjedő skálán osztályozzuk, mennyire értünk egyet az állításokkal, miközben egy olyan alkalomra gondolunk, amikor megpróbáltunk valakit befolyásolni vagy megtéveszteni egy számunkra fontos ügyben:

1. Időt szántam arra, hogy meggyőzzem az illetőt.

2. Minden tőlem telhetőt megtettem, hogy befolyásoljam.

3. Viselkedésemmel is azt sugalltam, hogy már mindent megtettem.

4. Barátságosnak, segítőkésznek, megbízhatónak tüntettem fel magam.

5. Alaposan megismertem az illetőt.

6. Megismertem az illető családját és barátait.

7. Sok időt töltöttem az illetővel.

8. Apránként hozakodtam elő a számomra fontos témával.

9. Szinte fel sem tűnt, mit akarok, olyan óvatos voltam.

10. Odafigyeltem arra, hogy fenntartsam a témát.

11. Odafigyeltem arra, milyen a megítélésem.

12. Biztosítottam, hogy senki ne gyanakodjon semmi rosszra.

13. Biztosítottam, hogy senkinek ne legyen kétsége a jó szándékomat illetően.

A kitöltők legtöbbje 3-4 pontot ért el a skálán, ami a kutatók szerint azt mutatja, hogy a hazugság nem is olyan ritka, mint gondolnánk. A csalók és a notórius hazudozók a „sötét triád” személyiségei közül leginkább a narcisztikusok és a macchiavellisták közül kerülnek ki, a pszichopatákra inkább az impulzivitás jellemző.

Teszteljük gyanús ismerőseinket!

Ha arra gyanakszunk, hogy valaki megpróbál átverni bennünket, érdemes megfigyelni, hogyan viselkedik az illető hosszú távú kapcsolatban, és próbáljuk meg a fenti teszt kijelentéseit rá vonatkoztatva értelmezni. Ha a válaszok alapján csalónak tűnik, ne szégyelljük, ha – a fent idézett példánál maradva – visszakérnénk a pénzünket. Inkább merítsünk bátorságot abból, hogy képesek voltunk átlátni rajta. Hiszen ha megismerjük a manipulátorok eszközeit, jó esélyünk van arra, hogy megvédjük magunkat tőlük.