A digitális fizetési megoldások térhódításával a visszaélések is megszaporodtak, a csalók egyre kifinomultabb módszerekkel próbálják a gyanútlan emberek pénzét megkaparintani. Egy év alatt csaknem 45 milliárd forinttal rövidítették meg a magyar lakossági és vállalati ügyfeleket a bűnözők.
Közben az elektronikus fizetésnek van egy olyan rejtett hatása is, ami észrevétlenül, apránként szipkázza el a pénzünket. Nem csalás, de trükkös: ez az úgynevezett készpénzmentes hatás. A kifejezés azt jelenséget takarja, hogy hajlamosabbak vagyunk többet költeni – és gyorsabban döntünk egy kiadásról –, ha nem fizikai készpénzzel vásárolunk, hanem valamilyen elektronikus megoldással.
Ha érezted már úgy, hogy a megfoghatatlan digitális forintok könnyebben „elgurulnak” a bankszámládról, mint a pénztárcádban lapuló bankjegyek, akkor nem tévedtél, a saját bőrödön tapasztaltad meg a készpénzmentes hatást.
Többet költesz, ha bankkártyával fizetsz
Az ausztráliai Adelaide-i Egyetem és a Melbourne-i Egyetem kutatócsoportja 71 korábbi tanulmányt nézett át 17 ország költési szokásait vizsgálva. Kiderült, hogy amikor bankkártyával vagy telefonnal fizetünk, kevésbé vesszük szigorúan a saját költségvetésünket, nem érezzük annyira az elkötött pénz súlyát, mint ha bankjegyeket vagy pénzérméket vennénk elő.
A költekezésben mutatkozó különbség általában „kicsi, de jelentős” volt a kutatók szerint. Nagyobbnak bizonyult az eltérés a „feltűnő”, státusszimbólumnak számító tárgyak, mint például a luxuskategóriás ruhák vagy ékszerek esetében.
Érdekes, hogy az adományozásnál és borravalónál nem érvényesül a készpénzmentes hatás, az emberek nem adtak többet elektronikusan, mint készpénzzel fizetve.
Azt is megállapították, hogy idővel kicsit enyhült a készpénzmentes hatás, vagyis úgy tűnik, az emberek lassan hozzászoknak a modern fizetési lehetőségekhez, és jobban „megfogják” a digitális pénzt – ez a jelenség valószínűleg tovább erősödik majd, ahogy a világ a készpénzmentes társadalom felé halad. Közben persze elektronikus fizetésből is sokféle létezik, amelyek eltérően hathatnak a vásárlókra: nem mindegy, hogy elő kell venni a bankkártyát, vagy csak kétszer megnyomni egy gombot a telefonon. De ezeket a különbségeket egyelőre nem vizsgálták.
Nem csak a nagy összegű vásárlásoknál működik a készpénzmentes hatás
A készpénzmentes hatás leginkább a nagy értékű vásárlásoknál figyelhető meg. Ha kinéztünk egy új tévét a boltban, elbizonytalaníthat, hogy mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk, és meg kell válnunk a pénzünktől.
Ezzel szemben a bankkártya vagy a telefon lecsippantása kevésbé tűnik fájdalmasnak, a költekezés érzelmi súlya jelentősen csökken.
A digitális fizetés ráadásul sokkal gyorsabb, kevesebb időnk van átgondolni egy nagyobb összegű kiadást vagy impulzusvásárlást – aztán később aggódhatunk a következmények miatt.
De a jelenség a mindennapi vásárlásoknál, egészen kis összegeknél is működik. Megfigyelték, hogy az önkiszolgáló mosodában, amikor érmével kellett fizetni egy dollárt a mosásért, az emberek 44 százaléka válogatta szét a színes és a fehér ruhákat – a többiek úgy spóroltak, hogy egy programban mostak ki mindent. Miután a mosoda átállt az előre feltöltött kártyák használatára, az arány 60 százalékra nőtt. Sőt, 16 hónappal később már az emberek 65 százaléka válogatta szét a szennyest. Ebből az következik, hogy több pénzt költünk, ha a fizetési mechanizmus kevésbé átlátható.
Készpénzmentesség továbbgondolva
A készpénzmentességgel kombinált, minél egyszerűbb és gyorsabb vásárlással járó pszichológiai hatást a cégek is kihasználják. Az amerikai Apple Store-okban például a kisebb értékű kiegészítőket anélkül meg lehet venni, hogy pénztárossal vagy önkiszolgáló kasszával találkozna a vevő, vagy akár egyetlen szót is szólna egy alkalmazotthoz. Levesz a polcról egy töltőt vagy kábelt, a telefonjával beszkenneli a vonalkódot, és ugyanabban az applikációban rányom a fizetésre. Aztán simán kisétál az üzletből a termékkel.
Még tovább vitte a készpénzmentességet és a kényelmet Go nevű élelmiszerboltjaiban az Amazon. Különböző technológiai megoldásokkal nyomon követik, mit raknak a szatyrukba a vevők, a végén pedig automatikusan levonják a vásárlás összegét. Nincs szükség a vonalkódok beolvasására, pénztárakra, pláne nem sorban állásra.
Mindezekkel nem az elektronikus fizetési megoldások fölött szeretnénk pálcát törni, vagy a készpénzt népszerűsíteni. De mivel a pszichológiai hatások miatt a készpénzmentes tranzakcióknál gyakoribb a túlköltekezés, leginkább a jelenség megismerésével és tudatos vásárlói szokásokkal lehet védekezni ellene.
Folyamatosan jelennek meg újabb fizetési megoldások, az egyiket Magyarországon vezették be, és helyettesítheti a bankkártyát.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
