Decemberben Mikulás, húsvétkor nyúl? Szakértő mondja el az igazat a csokifigurákról

Olvasási idő kb. 2 perc

Csokoládényúl csomagolása alatt rejtőző mikulásfigura, vagy éppen fordítva – vajon igaz, hogy a szezonális csokifigurákat átcsomagolják, ha elmúlik az ünnep?

Kevesen vannak azok, akik ne találkoztak volna a közösségi médiában olyan beszámolókkal és fotókkal, amelyek szerint a húsvéti csokinyúl „ruháját” lehántva joviálisan mosolygó mikulásfigurához jutunk: még ha magunk nem is találkoztunk ilyesmivel, felmerülhet bennünk a kétely, hogy ha tényleg létezik az ilyesmi, akkor vajon higiénikus-e a módszer, szavatolható-e így az édesség szavatossága, és a többi. Utánajártunk, mi a helyzet az átcsomagolt édességekkel.

Az igazság a csokifigurákról

A válasz meglehetősen rövid és egyértelmű: Sántha Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke szerint a gyártók semmi ilyesmit nem tesznek.

„Nem láttam még ilyet, csak photosopolva. A gyártásban nem létezik ez a jelenség” – mondta a szakember a Magyar Édességgyártók Szövetségének húsvét előtti sajtótájékoztatóján. A Dívány kérdésére azt is elárulta, mi történik azokkal a csokifigurákkal, amelyek nem kelnek el a húsvéti hajrában: 

a legtöbb figurát az utolsó napokban akciós áron értékesítik, de azt sem csomagolják át, ami így sem fogy el.

Valójában egyetlen húsvéti csokifigura csomagolása sem rejt Mikulást
Fotó: GMVozd / Getty Images Hungary

Édességfogyasztási szokásaink

A szövetség sajtótájékoztatóján arról is beszámolt, mi jellemezi a magyarok édességfogyasztási szokásait. Évente fejenként 10-11 kilogrammnyi édességet fogyasztunk el, ezen belül a három legnagyobb kategóriát a nagyjából egyharmad-egyharmad részt adó jégkrémek, illetve kekszek és piskóták adják. A fogyasztás ötödét jelenti a csokoládé: ebből fejenként nagyjából három kilogrammot eszünk meg évente.

A magyarok 77,5 százaléka naponta vagy legalább hetente fogyaszt édességet, tudatos és impulzusvásárlók egyaránt vannak köztünk. A cukormentesség a többség számára nem fontos szempont, a magyarok háromnegyede keresi a cukorral készített termékeket, és csak negyede az édesítőszerrel előállítottakat. Hasonlóképp nem fontos kétharmad számára az, hogy természetes összetevőket keressen, és a pálmaolaj-tartalom sem befolyásolja a magyarok háromnegyedének választását.

A húsvéti édességvadászatra több figurát veszünk, mint a Mikulás zsákjába
Fotó: AleksandarNakic / Getty Images Hungary

A csomagolás nehéz kérdés lesz

Az idei húsvéti édességforgalomban 900 millió tonnányi csokoládé értékesítésére számít a szövetség: évente nagyjából 5 milliárdos forgalmat generál ez az ünnep csokitojás és egyebek képében, szemben a karácsony 7 milliárdos forgalmával.

Ilyenkor kelendőbbek a figurák, mint a téli ünnepen, aminek oka lehet az, hogy karácsonykor ugyanakkora büdzsével számolunk, mint húsvétkor, viszont télen szaloncukorra is költünk.

Mostanra a húsvéti vásárlásokat a legtöbben már befejezték, ebben a Kinder-termékek potenciális szalmonellával való szennyezettsége okozhatott némi turbulenciát. Sántha Sándor szerint az érintett termékeket rövid idő alatt visszagyűjtik, így a márka polcokon levő édességeiből bátran választhatunk. Mivel az idei húsvéti édességek gyártása jó előre megtörtént, komolyabb árrobbanást nem kell tapasztalniuk a vásárlóknak, de ez nem azt jelenti, hogy az ágazat ne küzdene nehézségekkel. Az ukrán háború a cukor és a csomagolóanyag kapcsán is komoly nehézségek elé állítja az édességgyártókat, amit a napraforgóhiány csak tetéz, az sem kizárt, hogy az utóbbi miatt receptúramódosításra, a napraforgóolaj esetleges cseréjére is szükség lesz.

 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kiderült, miért haltak ki a neandervölgyiek: erre korábban senki nem gondolt

A legújabb kutatások szerint a neandervölgyiek negyvenezer évvel ezelőtti kihalását Eurázsiában nem az alacsony intelligenciájuk, hanem a társadalmi elszigeteltségük okozta. A Quaternary Science Reviews szaklapban megjelent modellezés alapján a faj végzetét az okozta, hogy képtelen volt a túléléshez elengedhetetlen szövetségek kiépítésére.

Testem

Sokan kerülik markáns íze miatt – pedig ez a zöldség a vérnyomásodra is hatással lehet

Vannak ételek, amik megosztják az embereket: a zeller pontosan ilyen. Markáns, földes íze miatt sokan csak a húsleves kötelező (majd tányér szélére tolt) tartozékaként tekintenek rá, pedig a tudomány szerint a kamránk egyik leginkább alul értékelt zöldségéről van szó. Kiderült ugyanis, hogy olyan bioaktív vegyületeket tartalmaz, amelyek közvetlenül segíthetik a szívünk és az érrendszerünk védelmét.

Offline

Marie-Antoinette kedvenc festőnője a guillotine elől menekült: 12 évet töltött száműzetésben

Míg a legtöbb 18. századi nőnek az ecset helyett a hímzőtű jutott, Élisabeth Louise Vigée Le Brun Európa legkeresettebb portréfestőjévé vált. Sikerének titka a báj és a természetesség volt, ám éppen az az asszony juttatta majdnem vérpadra, akinek a karrierjét köszönhette: Marie-Antoinette. Egy kalandos életút krónikája, amely a versailles-i tükörtermektől az orosz cári udvarig vezetett.

Világom

Titokban építették a nácik ezt a bunkert: még a helyieket is kitiltották a Villa Winterből

A Kanári-szigetek egyik legelhagyatottabb vidékén, Fuerteventura déli részén, a vad és kopár Jandía-félsziget széltépte hegyei közt, mindentől elszigetelten áll egy különös épület. A Villa Winter és Casa Winter néven egyaránt ismert épület évtizedek óta legendák, összeesküvés-elméletek és történelmi rejtélyek övezik: egyesek úgy vélik, hogy csupán egy különc, német mérnök egykori nyaralója, mások szerint viszont a második világháború alatt titkos náci bázisként szolgált. De vajon mi lehet a valóság?

Offline

Ilyen volt Jókai kertje a Svábhegyen: mesebeli búvóhelyet teremtett

Jókai Mór a Svábhegyen 1853-ban vásárolt meg egy elhagyatott telket, amelyből az évek során szívós munkával valódi tündérkertet teremtett. Az író nemcsak a rózsákat metszette és a szőlőt gondozta nagy türelemmel, de különleges növényeket is termesztett, valamint tekintélyes állatseregletet tartott.

Mindennapi

Pár óra, és lejár a határidő: milliós bírságot kaphat, aki nem lép

Ma 16 óráig el kell távolítani a közterületekről a választási plakátokat. A kint maradt darabokat a helyi önkormányzat leszedi, ennek költségeit pedig az érintett szervezetnek vagy személynek kiszámlázza. Bizonyos esetekben közigazgatási bírságot is kiszabhatnak, mely akár milliós tételű is lehet.