Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar szecesszió egyik fontos emléke tűnt el a Kozma utcai temetőből. A századforduló egyik legjelentősebb építőművészeti emléke Lajta Béla műalkotása volt.
Amint arról a Műemlékvédelem Facebook-oldal beszámolt, eltűnt a Schmidl-síremlék kovácsoltvas kapuzata, mely Lajta Béla, a magyar szecesszió egyik műalkotása, még 1903-ban készült. A síremlék komplex művészeti alkotás, a Lajta-féle kapu mellett Zsolnay kerámiák és Róth Miksa mozaikjai díszítik.
A síremlék országos műemléki védelem alatt áll. A kapu ráadásul az eredeti, Lajta Béla-féle terv szerint is szerves része volt a kerámia- és mozaikdíszítés mellett a Schmidl-család síremlékének. Az egész homlokzat alkotta ugyanis azt az organikus kompozíciót, melyben minden részletnek fontos szerepe van, illetve volt.
A magyar műemlék páratlan emléke tűnt el a temetőből
A Schmidl Sándor és családja számára 1903-ban készült síremlék Lechner Ödön és Lajta Béla közös munkája. Az Iparművészeti Múzeum szerint a magyar szecesszió egyik legkiemelkedőbb alkotása, 1998-ban rekonstruálták. A munkálatokat irányító művészettörténész, Dávid Ferenc szerint
a századelő legeredetibb alkotásainak egyike.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A helyreállítást megelőzően évtizedekig szinte Csipkerózsika-álmot alvó épületet sűrű indák takarásából szabadították ki. A Nemzeti Panteon Alapítvány kezdeményezésére, szakértők közreműködésével először darabjaira, szedték, majd elemezték, és felújították.
Ez a munka művészettörténeti és építészeti szempontból is sokat tett hozzá a századforduló művészetének megismeréséhez, mivel számos elfeledett vagy rosszul ismert részletre hívta fel a figyelmet, írja a múzeum.
A ténylegesen csak 1904 őszére elkészült sírbolt a néhány évvel korábban önálló irodát nyitó Lajta (ekkori nevén Leitersdorfer) Béla legkiemelkedőbb munkáinak egyike. Elkészülte példája a budapesti zsidóság századfordulós műpártoló tevékenységének is.
A Kozma utcai izraelita temető a fővárosi zsidóság nem egyetlen, ám az egyik legfontosabb temetkezési helye volt. Itt nyugszik többek között Hajós Alfréd, Alfonzó, Bródy Sándor író, Donáth Gyula szobrászművész, Kabos László komikus, és maga Lajta Béla is, jelen síremlék tervezője.
Donáth Gyula neve leginkább a tatabányai Turul szobor kapcsán lehet ismerős, amit az elmúlt hónapokban szintén megrongáltak.
