2026-os tavaszi óraátállítás biztos nem az utolsó: egy vita miatt tekergetjük az órákat

Olvasási idő kb. 3 perc

A 2026-os tavaszi óraátállítás március 29-én hajnalban történik, amikor Európa-szerte egy órával előre állítjuk az időt. Bár az Európai Unió évekkel ezelőtt már kezdeményezte a rendszer eltörlését, a döntés végrehajtása azóta elakadt.

A jelenlegi szabályozás szerint így továbbra is évente kétszer módosítjuk az órákat. A kérdés azonban messze nem lezárt - derül ki az RTÉ hírportál írásából.

Ezért vezették be az óraátállítást

Az óraátállítás alapvető célja a nappali világosság jobb kihasználása. A rendszer lényege, hogy a nyári hónapokban a későbbi naplemente révén több természetes fény jusson az esti órákra, míg télen a megváltozott fényviszonyokhoz igazítják az időszámítást. Ez különösen a magasabb földrajzi szélességeken bír jelentőséggel.

Ezen a hétvégén óraátállítás: vasárnapra virradóra 3 óráról 2 órára állítjuk a kismutatót
Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

Valóban megszüntetik az óraátállítást Európában?

Az Európai Parlament már 2019-ben támogatta a rendszer kivezetését, azonban a tagállamok között nem alakult ki egységes álláspont arról, hogy a nyári vagy a téli időszámítás maradjon állandó. Emiatt a folyamat elakadt, és az Európai Bizottság sem kezdeményezett új szabályozást.

A probléma egyik kulcsa, hogy az időszámítás nem pusztán technikai kérdés. Gazdasági kapcsolatok, közlekedési rendszerek és határon átnyúló együttműködések is érintettek. Különösen érzékeny pont az ír–brit viszony, ahol a Brexit miatt akár eltérő időszámítás is kialakulhatna, ami komoly gyakorlati nehézségeket okozna.

Mi a helyzet más országokban?

A nemzetközi gyakorlat egyáltalán nem egységes. Az Egyesült Államokban a legtöbb állam alkalmazza az óraátállítást, ugyanakkor több kivétel is létezik, például Arizona és Hawaii.

Ausztráliában és Új-Zélandon szintén nem egységes a rendszer: egyes tagállamok és területek élnek az óraátállítással, míg mások nem.

Kanadában is eltérő megoldások alakultak ki. Saskatchewan tartomány már évtizedek óta nem állít órát, míg Brit Columbia tartomány 2026-ban jelentette be, hogy a jövőben megszünteti az átállítást, és egész évben a nyári időszámítást alkalmazza majd.

Magyarországon idén tavasszal március 29-én, vasárnap hajnalban 2 óráról 3 órára állítjuk előre az órákat.

Van esély arra, hogy ez legyen az utolsó átállítás?

Nem. Bár politikai szinten több helyen is napirenden van az óraátállítás megszüntetése, nincs egységes döntés sem Európában, sem máshol. Az eltérő érdekek és a koordináció hiánya miatt az óraátállítás rendszere egyelőre továbbra is fennmarad, így az idei 2026-os tavaszi óraátállítás biztosan nem lesz az utolsó, az órák tekergetése velünk marad még egy darabig.

A helyzet furcsaságát jól mutatja, hogy Brazíliában például korábban eltörölték az óraátállítást, de az energiaellátási kihívások miatt ismét napirendre került a visszahozása. Ez jól mutatja, hogy a kérdés gyakran gazdasági és energetikai szempontok mentén dől el.

Kapcsolódó cikkünkben megmutatjuk, melyik szigeten élik egyedülálló időszámítás szerint az életüket az emberek.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Rákot okozhat egy fontos vitamin, ha így szeded

A B12-vitamin a sejtosztódáshoz elengedhetetlenül szükséges. Azonban a nem megfelelően működő sejtek osztódását is serkenti, a kutatók pedig összefüggést látnak a B12-vitamin magas szintje és a daganatos megbetegedések között.

Testem

Sürgősen fordulj orvoshoz, ha ilyen a légzésed: rejtett okai lehetnek

A nehezedő légzést vagy a hirtelen fellépő fulladásérzést sokan hajlamosak a stresszre, a pánikra vagy a rossz kondícióra fogni, ám a szakorvosok arra figyelmeztetnek, hogy ez a tünet komoly veszélyeket rejt. A nehézlégzés mögött a tüdőbetegségeken kívül akár súlyos szívelégtelenség, vérszegénység vagy infarktus is állhat. De mikor tekinthető ártalmatlannak a kifulladás, és melyek azok a drámai kísérőtünetek, amelyek esetén egyetlen másodpercet sem szabad várni, hanem azonnal mentőt kell hívni?

Testem

Nem csak izomláz miatt feszülhet a vádli: ezzel a tünettel azonnal fordulj orvoshoz

A vádli feszülését és a láb duzzanatát a legtöbben elintézik annyival, hogy biztosan túl sokat sétáltak vagy elfáradtak a nap végére. Az orvosok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek a hétköznapinak tűnő panaszok a mélyvénás trombózis legelső tünetei is lehetnek. Ha a vérrög elszabadul, az életveszélyes tüdőembóliához vezethet, ezért bizonyos jelek esetén tilos halogatni a segítséget. Utánajártunk, hogyan lehet megkülönböztetni az ártalmatlan izomlázat a trombózistól, és melyek azok a vészjelzések, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni.

Testem

Komoly bajt is jelezhet, ha nem érzed az illatokat: ilyen esetben sürgősen fordulj orvoshoz

A szaglás megromlását vagy elvesztését hajlamosak vagyunk egy egyszerű náthának vagy a COVID utóhatásának tulajdonítani, ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a háttérben sokszor komolyabb fül-orr-gégészeti vagy neurológiai betegségek állnak. Miközben az orrpolip vagy a krónikus arcüreggyulladás is elfojthatja az illatokat, a hirtelen, féloldali vagy kísérőtünetekkel jelentkező szaglásvesztés akár súlyos idegrendszeri problémát is jelezhet. Utánajártunk a szaglászavarok különböző típusainak, és annak, hogy pontosan mikor kell azonnal fül-orr-gégészhez fordulni.

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.