2026-os tavaszi óraátállítás biztos nem az utolsó: egy vita miatt tekergetjük az órákat

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A 2026-os tavaszi óraátállítás március 29-én hajnalban történik, amikor Európa-szerte egy órával előre állítjuk az időt. Bár az Európai Unió évekkel ezelőtt már kezdeményezte a rendszer eltörlését, a döntés végrehajtása azóta elakadt.

A jelenlegi szabályozás szerint így továbbra is évente kétszer módosítjuk az órákat. A kérdés azonban messze nem lezárt - derül ki az RTÉ hírportál írásából.

Ezért vezették be az óraátállítást

Az óraátállítás alapvető célja a nappali világosság jobb kihasználása. A rendszer lényege, hogy a nyári hónapokban a későbbi naplemente révén több természetes fény jusson az esti órákra, míg télen a megváltozott fényviszonyokhoz igazítják az időszámítást. Ez különösen a magasabb földrajzi szélességeken bír jelentőséggel.

Ezen a hétvégén óraátállítás: vasárnapra virradóra 3 óráról 2 órára állítjuk a kismutatót
Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

Valóban megszüntetik az óraátállítást Európában?

Az Európai Parlament már 2019-ben támogatta a rendszer kivezetését, azonban a tagállamok között nem alakult ki egységes álláspont arról, hogy a nyári vagy a téli időszámítás maradjon állandó. Emiatt a folyamat elakadt, és az Európai Bizottság sem kezdeményezett új szabályozást.

A probléma egyik kulcsa, hogy az időszámítás nem pusztán technikai kérdés. Gazdasági kapcsolatok, közlekedési rendszerek és határon átnyúló együttműködések is érintettek. Különösen érzékeny pont az ír–brit viszony, ahol a Brexit miatt akár eltérő időszámítás is kialakulhatna, ami komoly gyakorlati nehézségeket okozna.

Mi a helyzet más országokban?

A nemzetközi gyakorlat egyáltalán nem egységes. Az Egyesült Államokban a legtöbb állam alkalmazza az óraátállítást, ugyanakkor több kivétel is létezik, például Arizona és Hawaii.

Ausztráliában és Új-Zélandon szintén nem egységes a rendszer: egyes tagállamok és területek élnek az óraátállítással, míg mások nem.

Kanadában is eltérő megoldások alakultak ki. Saskatchewan tartomány már évtizedek óta nem állít órát, míg Brit Columbia tartomány 2026-ban jelentette be, hogy a jövőben megszünteti az átállítást, és egész évben a nyári időszámítást alkalmazza majd.

Magyarországon idén tavasszal március 29-én, vasárnap hajnalban 2 óráról 3 órára állítjuk előre az órákat.

Van esély arra, hogy ez legyen az utolsó átállítás?

Nem. Bár politikai szinten több helyen is napirenden van az óraátállítás megszüntetése, nincs egységes döntés sem Európában, sem máshol. Az eltérő érdekek és a koordináció hiánya miatt az óraátállítás rendszere egyelőre továbbra is fennmarad, így az idei 2026-os tavaszi óraátállítás biztosan nem lesz az utolsó, az órák tekergetése velünk marad még egy darabig.

A helyzet furcsaságát jól mutatja, hogy Brazíliában például korábban eltörölték az óraátállítást, de az energiaellátási kihívások miatt ismét napirendre került a visszahozása. Ez jól mutatja, hogy a kérdés gyakran gazdasági és energetikai szempontok mentén dől el.

Kapcsolódó cikkünkben megmutatjuk, melyik szigeten élik egyedülálló időszámítás szerint az életüket az emberek.

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Ebbe a 6 magyar barlangba menj kánikula idején

Ha a kánikulában igazán hűsítő programra vágysz, látogass el ebbe az 5+1 magyarországi barlangba. A hazai barlangokban közel állandó, 10-12 Celsius-fokos hőmérséklet és magas páratartalom vár, ami viszont garantáltan nincs, az a por- és pollenszennyezés.

Testem

Ebben a 4 élethelyzetben indokolt a vérvétel: veszélyes otthon találgatni a gyereked laboreredményeit

A gyermekkorban visszatérő hasfájás, fáradékonyság vagy alvászavar mögött számtalan ok állhat a vashiánytól a felszívódási zavarokig. Bár a laborvizsgálat az egyik leghatékonyabb diagnosztikai eszköz, a szakorvosok arra figyelmeztetnek: a gyerek nem „kis felnőtt”, a leleteken látható normálértékek náluk életkoronként – csecsemőknél akár havonta – változnak.

Testem

Hízás a nyári szünetben: így előzheted meg a pluszkilókat a szakértők szerint

A nyári szünet alatti kötetlenebb életmód, a megváltozott napirend és a rendszertelenebb étkezések szinte észrevétlenül vezethetnek a gyerekek és a szülők súlygyarapodásához. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) legfrissebb figyelmeztetése szerint a nyári pluszkilók hátterében leggyakrabban a „folyékony kalóriák” állnak. Azzal ugyanis, ha a kánikulában víz helyett cukros üdítőket, szörpöket vagy gyümölcsleveket iszunk, akár egy teljes ebédnyi extra energiát is bevihetünk a szervezetünkbe.

Offline

Ő volt Mátyás eltitkolt, házasságon kívül született gyereke: kút állít neki emléket

Hunyadi Mátyás életét a dicsőséges csaták és a kulturális virágzás mellett egy csendes tragédia is végigkísérte: nem született törvényes örököse, aki továbbvitte volna a dinasztiát. Volt azonban egy eltitkolt, házasságon kívül született fia egy osztrák polgárlánytól, akit az uralkodó mindennél jobban imádott. Corvin János herceg nevét és a Hunyadiak emlékét a mai napig őrzi egy különleges, rejtett dunántúli műemlék, amely a magyar 1000 forintos hátuljáról is ismerős lehet.

Offline

Ennyi igaz Bábel tornyának történetéből

Kevés bibliai történet ragadta meg annyira az emberek képzeletét, mint Bábel tornyának legendája. A történet szerint az emberiség eredetileg egyetlen nyelvet beszélt, ám mikor egy hatalmas tornyot kezdtek építeni, hogy felérjenek az egekig, Isten összezavarta a nyelveket, és a munka félbeszakadt.

Mindennapi

Láthatatlan tornádókat hozhat a közeledő szupercella: ezért ez az egyik legveszélyesebb időjárási jelenség

A szupercella a légkör egyik legösszetettebb és legveszélyesebb vihartípusa. Akár 120 km/órát meghaladó széllökés, felhőszakadás, jégeső, szélsőséges esetben pedig tornádó is kísérheti. A hétvégén Európa több részén is kedvezővé válhatnak a feltételek a kialakulásához, és hazánkban sem zárható ki szupercellás zivatarok megjelenése.