Vadon élő állatokéhoz hasonlít a szerelmi életünk: ennyire vagyunk hűségesek

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egy új kutatás monogámia szerint rangsorolta a különböző állatfajokat, és meglepő eredményre jutott. Az emberek a monogámia élvonalában helyezkednek el, a szurikátával vannak egy szinten.

A vizsgálat 66 százalékos szintű monogámiát állapított meg az embereknél, méghozzá a testvérek arányának elemzése alapján: azaz az emberek többségének ugyanaz az anyja és az apja.

Az emberek szeretnek monogámiában élni

Ez jóval magasabb arány, mint ami a főemlős rokonainkra jellemző: a hegyi gorillák mindössze 6%-ot, a csimpánzok és a delfinek pedig csupán 4%-ot értek el a listán.

A rangsor legvégén a rendkívül promiszkuid skót Soay juh áll, mindössze 0,6%-os értékkel.

Az emberek hasonló kapcsolati viszonyok között élnek, mint az állatvilágban a szurikáták
Fotó: Guido Mieth / Getty Images Hungary

A tanulmány szerint a legmonogámabb állat a kaliforniai egér, amely szinte kizárólag életre szóló párkapcsolatokban él. A hódok a harmadik hely környékén szerepelnek 73%-kal, míg a szurikáták 60%-ot értek el, az emberekhez hasonlóan magas értékkel.

A kutatást vezető dr. Mark Dyble elmondta:

Idézőjel ikon

a monogámia számos állatnál fejlődött ki, mivel fontos előnyöket biztosít, például hatékonyabb utódgondozást és a riválisokkal szembeni védekezést.

A vizsgálat az embereknél több történelmi populációt is elemzett, a születési adatokból következtetve a monogám kapcsolat gyakoriságára.

Más a társadalmi rendszerünk, mint az állatoké

A szakértők hangsúlyozzák: attól, hogy az emberek számszerűen hasonló arányt mutatnak, társadalmi rendszerük ég és föld a szurikátákéhoz vagy a hódokéhoz képest.

Az emberi társadalmak több férfit és nőt tömörítő, összetett rendszerek, és ezeken belül alakulnak ki a párkapcsolati kötelékek, nem pedig kolóniák vagy elkülönült párok formájában, mint a legtöbb monogám állat esetében.

Dr. Kit Opie szerint a kutatás újabb bizonyíték arra, hogy az emberi monogámia kulturális és evolúciós szempontból is erős gyökerekkel rendelkezik, még ha társadalmi szerveződésünk sok tekintetben közelebb is áll a csimpánzokéhoz. A tanulmány a Proceedings of the Royal Society: Biological Sciences folyóiratban jelent meg.

Ha kíváncsi vagy, melyek a legbarátságosabb állatok, olvasd el ezt a cikkünket is!

Hegedűs Barbara
Hegedűs Barbara
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.