Ösztönös ez a mozdulat, amikor stresszelünk: az agyunkat nyugtatjuk vele

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Amikor idegesek vagyunk, gyakran megvakarjuk az orrunkat, megfogjuk az állunkat vagy végigsimítjuk az arcunk szélét. Egy friss tanulmány szerint ez a viselkedés nem véletlen: az agyunk ilyenkor ösztönösen nyugtató jelzéseket továbbít, és az érintés az arc idegvégződésein keresztül segít csökkenteni a stresszt.

A tapasztalatok szerint különösen gyakori az áll, az orr és az arc oldalának megérintése. Ezek a pontok a tanulmány szerint közvetlen kapcsolatban állnak az idegrendszer aktiválódásával, vagyis minél stresszesebb valaki, annál gyakrabban fordul elő a mozdulat.

Ezért érintjük meg az arcunkat

A pszichológiai szakirodalom arra is rámutat, hogy az arc különösen érzékeny terület: az itt lévő idegek közel vannak az agyhoz, ezért az érintés gyors „jelzést küld” a központi idegrendszernek a feszültség csökkentésére.

Sokan észre sem veszik, egy nap hányszor nyúlnak az arcukhoz, hogy csökkentsék a stresszt
Fotó: Maskot / Getty Images Hungary

Levezeti a stresszt

Ez tehát nem pusztán egy rossz szokás vagy indokolatlan mozdulat, az arc megérintése önnyugtató mechanizmus is lehet. Az érintés során olyan hormonok szabadulnak fel, mint az oxitocin vagy szerotonin, amelyek hozzájárulnak az idegi aktiváció csillapításához. Ez természetes válasz lehet arra, ha

Idézőjel ikon

feszültséget és bizonytalanságot érzünk, vagy nehéz gondolatokkal küzdünk.

Fontos azonban tudni, hogy bár a mozdulat időlegesen segíthet a stressz kezelésében, önmagában nem oldja meg a kiváltó okokat. Ha azt vesszük észre, hogy gyakran, automatikusan megérintjük az arcunkat vagy az állunkat, főleg stresszhelyzetekben, akkor érdemes lehet jobban fókuszálni más stresszkezelési módokra, például a tudatos légzésre. Ez azért is fontos, mert

a kezünkről könnyen szennyeződések juthatnak az arcunkra, ami bőrpanaszokat is kiválthat.

Habár az apró érintések csökkenthetik a stresszt, mindezek alapján hosszú távon érdemes lehet tartós stresszkezelési módszerek után nézni, hogy a megkönnyebbülés ne csak pillanatnyi legyen.

Ha kíváncsi vagy rá, miért eszünk többet akkor is ha szomorúak, és akkor is ha boldogak vagyunk, olvasd el ezt a cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?