A Fertő-tóban is megjelent a márványrák. Az invazív faj a szakemberek szerint veszélyt jelenthet a tó ökológiai egyensúlyára, a partfalakra, sőt a vízelvezető rendszerekre is.
Roppant gyorsan terjed
, mert szűznemzéssel szaporodik, termálvízben, városi környezetben és természetesen vizekben is megél, a hideg téli hónapokban is aktív marad, ráadásul a rákpestis hordozója. Mindezek miatt kutatók szerint nagyon aggasztó fejlemény, hogy a Fertő-tóban is megjelent a márványrák – derül ki a Kisalföld cikkéből.
Megállíthatatlanul terjed az invazív rákfaj
A márványrák egyik legaggasztóbb tulajdonsága, hogy rendkívül gyorsan szaporodik. Ennek oka, hogy az utódok szűznemzéssel jönnek létre, vagyis egyetlen példány is képes utódokat létrehozni. A márványrákot német akvaristák tenyésztették ki, és azóta egyre több helyen jelenik meg.
Ahol megveti a lábát, ott rövid idő alatt elterjed – ezt mutatja a Fertő-tó esete is.
Az osztrák szakemberek 2023-ban találkoztak vele először, és 2024-ben már tömeges jelenlétről számoltak be. Egy évvel később, idén tavasszal már a magyar oldalon is felbukkant. Mindez azért is roppant aggályos, mert mutatja:
a márványrák nemcsak urbanizált környezetben, hanem természetközeli és természetes élőhelyen is jól megél.
Ráadásul télen is aktív marad, a hideg sem zavarja különösebben. A Magyar Haltani Társaság kutatói szerint „a faj a Fertő-tó vízrendszerében továbbterjedve jelentős hatással lehet a hozzájuk kapcsolódó vizes élőhelyek fajkészletére, ökológiai állapotára, a meder és a partfalak, illetve a csapadékvízet elvezető csatornahálózatok állapotára is”.
Az invazív faj másik aggasztó tulajdonsága, hogy a rákpestis hordozója, így az őshonos rákállományra nemcsak azért jelent veszélyt, mert elhódítja életterüket, hanem a betegség terjesztése okán is. Ez a fertőzés, melyet a márványrák mellett az ugyancsak invazív vörös mocsárrák is terjeszt, a Kárpát-medencében élő őshonos folyami ráknak (Astacus astacus) akár teljes állományait is kipusztíthatja.
