Szeptember 8-án megnyílt Közép- és Kelet-Európa legnagyobb mesterségesintelligencia-konferenciája, az AI Summit Budapest, három ikonikus helyszínen a Vásrosliget különböző pontjain: a Magyar Zene Házában, a Néprajzi Múzeumban és az RTL Ligetben.
A szervezők idén is hatalmas érdeklődésre számíthattak: a tavalyi siker és az AI rohamos terjedése miatt az előadások előtt kígyózó sorokban várakoztak az érdeklődők, akik számára a program nemcsak szakmai tartalmat, hanem kiváló lehetőséget is kínált a kapcsolatépítésre. A központi téma természetesen mindenütt ugyanaz volt:
hogyan használjuk a mesterséges intelligenciát a hétköznapokban és a vállalati világban?
Négylábú robokedvenc az AI Summit konferencián
A nap egyik legvidámabb pillanatát egy négylábú robot megjelenése okozta a Magyar Zene Házában. Bár első ránézésre kutyának tűnt, Prof. Dr. Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos etológusokkal egyeztetve tréfásan megjegyezte:
valójában nem az, hiszen az „állat” nem felel meg a kutyalét kritériumainak.
Ugyan a kutyaszerű robot első ránézésre kifejezetten fejlettnek tűnt, kiderült, mai mércével nézve már korántsem az. Jakab Roland, a HUN-REN és az MI Koalíció vezetője előadásában rámutatott, világunk alapvetően az emberi test méreteihez és igényeihez alkalmazkodva épült fel – példának okáért az autó volánját is emberi kézhez tervezték, a mosogatógépet pedig még maga Rin Tin Tin sem tudná bepakolni. Éppen ezért ahhoz, hogy valóban képesek legyenek segíteni bennünket, a robotokat is az ember formájára kell szabni.
Az AGI megjelenése
Külön figyelmet kapott az AGI, vagyis az „artificial general intelligence”, magyarul általános mesterséges intelligencia. Ez a fogalom azt takarja, hogy a gép nem egy-egy feladatra specializálódik, hanem
képes az emberhez hasonlóan tanulni, alkalmazkodni és önállóan új problémákat megoldani.
2025 egyik legizgalmasabb fejlesztése volt, hogy a szakemberek rájöttek: ha hagynak időt az AI-nak a „gondolkodásra”, akkor átgondoltabb, megalapozottabb válaszokat tud adni. Ez azt jelenti, hogy a jövő rendszerei nemcsak gyorsak lesznek, hanem sokkal megbízhatóbbak is.
Folyamatos a fejlődés
A konferencia előadói többször kiemelték, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése napjainkban is zajlik. Jakab Roland a fejlődésben három szintet különített el. Az első az úgynevezett „augmented intelligence”, amely során az ember és a gép együtt dolgozik, és mi irányítjuk a rendszert. A következő az „automated intelligence”, amikor az AI bizonyos folyamatokat már önállóan végez el. A végső szakasz pedig az „autonomous intelligence”, vagyis amely során a rendszer már teljesen függetlenül, emberi beavatkozás nélkül hoz döntéseket. Bár ettől még messze vagyunk, a fejlődés iránya egyértelmű.
A Nagy Magyar Modell
Prof. Dr. Palkovics László előadásában bemutatta a „Nagy Magyar Modell” terveit is, amelyen az elmúlt hónapokban intenzíven dolgoztak a szakemberek. Ez a modell tíz pillérre épül, többek között a kultúra, az adat-infrastruktúra, az autonóm gépek, a finanszírozás, az egészségügy, a közigazgatás reformja és az agrárium területeire. A cél, hogy a mesterséges intelligenciát ne csupán szűk körben, hanem a mindennapokban is hasznosítsuk. Ma a legtöbben talán még mindig egy e-mail-összefoglalásra vagy keresőmotoros segítségre használják az AI-t, pedig a benne rejlő lehetőségek sokkal szélesebbek.
A jövőben például egy államilag fejlesztett chatbot vezethet végig bennünket az adózás útvesztőin, vagy segítséget kérhetünk tőle, ha például egy pékséget szeretnénk alapítani – az üzleti terv kidolgozásától kezdve egészen a kivitelezésig.
Az AI gyakorlati haszna különösen látványos lehet az egészségügyben és a mezőgazdaságban is. A klímaváltozás kihívásai miatt a termelőknek egyre nagyobb szüksége van adatalapú támogatásra. A szakemberek keményen dolgoznak egy olyan rendszeren, amely például a járványkezelést segíti, de az aszály elleni védekezés kérdése is egyre égetőbbé vált az elmúlt két évben.
Az AI Summit Budapest első napja tehát nemcsak a szakértőknek, hanem a laikusoknak is világossá tette: a mesterséges intelligencia nem távoli, elvont fogalom, hanem egy olyan eszköz, amely előbb-utóbb a mindennapjaink része lesz. A kérdés már nem az, hogy eljön-e ez az idő, hanem az, hogy mikor és hogyan élhetjük majd meg úgy, hogy valóban segítségünkre van. (Címlapkép: Kiss Marietta Panka)
A felnőttek fele aggódik, hogy a mesterséges intelligencia miatt veszíti el a munkáját. A témában a Brit Szakszervezeti Kongresszus is megszólalt.
