A diagnózis felállításától a csípő- vagy térdprotézis-műtétig hat-hét évet kell várnia egy átlagos magyarnak egy friss elemzés szerint. Ez idő alatt információkat gyűjt a betegségével kapcsolatban.
A Journal of Orthopaedics szakfolyóiratban megjelent friss elemzésről – amelyet hat ország nagy ízületi protézisre váró betegeinek internetes keresési szokásait vizsgálva Lengyel Lívia, Ilyés Mátyás, Szabó István és Lám Judit készített – a Népszava írt.
Évekig gyűjtik az információt a műtét előtt
A magyar helyzet egyébként több szempontból is különbözik a nyugat-európaiaktól. Míg például az Egyesült Királyságban, Németországban vagy Ausztriában a páciensek a diagnózis után már a protézisek típusai és a rehabilitációs lehetőségek iránt érdeklődnek, Magyarországon sokan ekkor is még a betegség természetét és a műtétek finanszírozását próbálják megérteni.
Az átlag beteg életében azért telik el hat-hét év a diagnózistól a műtétig, mert valamilyen nehézsége miatt okán halogatja az operációt, vagy a hosszú várólista miatt.
Lengyel Lívia szerint a hazai betegek ötöde a diagnózis után a műtéti és protézisárakra keres rá az interneten. Ennek oka lehet, hogy bár a beavatkozások elérhetők a közfinanszírozott rendszerben, a hosszú várólisták miatt sokan kénytelenek magánellátásban, akár 2–4 millió forintért elvégeztetni a műtétet.
Internetes fórumokon tájékozódnak a magyarok
A szerzők egy két évvel ezelőtti kutatása is igazolta a hat-hét éves várakozási időt, ahogyan azt is, hogy a páciensek gyakran nincsenek megfelelően tájékoztatva állapotukról. Az orvos-beteg találkozások rövid időtartama miatt sokan kénytelenek internetes fórumokon értelmezni a diagnózisukat, amely egyébként többnyire sokként éri a pácienst. Lengyel Lívia szerint
egy betegnek átlagosan 10–12 alkalommal kell elmondani ugyanazt az információt, mire valóban megérti,
hozzátéve, hogy ez nem feltétlenül mindig az orvos feladata volna, hanem különböző online és offline csatornákon is biztosítani kellene a hiteles tájékoztatást.
Ismerősi ajánlás útján keresnek orvost
A korábbi kutatásból az is kiderül, hogy a magyar betegek leggyakrabban ismerőseik ajánlása alapján választanak orvost, majd az interneten próbálnak további információkat szerezni. A térdprotézis-műtéteknél a döntés különösen fontos, hiszen ezek bonyolultabb beavatkozások, a rehabilitáció is hosszabb. Az állami rendszerben azonban a beteg nem választhat sebészt: azt operálja, aki a műtét idején éppen dolgozik.
