Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mára nincs olyan ember, akinek az életében ne lenne jelen valamilyen formában a mesterséges intelligencia – még akkor is, ha nem mindig tud róla. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan viszonyulnak az egyes generációk az AI-hoz.
Szeptember 8–9-én a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum ismét a mesterséges intelligencia szakmai közösségének ad otthont. Az AI Summit keretében Bereczki Enikő generációkutató a témában tart előadást, vele beszélgettünk.
Az AI egyre mélyebben szövi át mindennapjainkat, a munkahelyektől a szabadidőnkig. A technológia nemcsak új eszközöket hoz, hanem új kihívásokat is, különösen a generációk közötti különbségek terén. Hogy jobban megértsük, miként viszonyulnak az egyes korosztályok a mesterséges intelligenciához, Bereczki Enikő generációkutatót kérdeztük.
Miben különbözik leginkább a Z generáció, az Y generáció vagy az idősebbek hozzáállása az AI-hoz?
A fiatalabb generációk, különösen a Z, sokkal természetesebben közelítenek az AI-hoz. Számukra az, hogy a mindennapi életben algoritmusok támogatják a döntéseiket – például a TikTok feed összeállításában vagy egy chatbot használatában – már megszokott tapasztalat.
Egy 2023-as Pew Research Center kutatás szerint a 18–29 évesek közel kétharmada kipróbált már AI-eszközt, míg az 50 év felettiek körében ez az arány 20% alatt van. Az Y generáció köztes helyzetben van: nyitottak az újdonságokra, de sokukban él az AI-szorongás (angolul AI anxiety) érzése, vagyis a félelem, hogy nem tudnak lépést tartani az MI-technológiával.
A rejtélyes Z generáció című könyvemben is bemutattam, hogy a fiatalok tudatában vannak annak, hogy digitálisan naprakésznek kell lenniük, hiszen a biotechnológia, a robotika, a kiterjesztett és virtuális valóság, a 3D-nyomtatás, az idegtudományok és a mesterséges intelligencia hatalmas ugrásokat tesz lehetővé. Nemcsak a robotok segítik a feladatokat, hanem a munkafolyamatok egyre több területén is jelen van ez a technológia, ami fokozhatja az AI-szorongást.
Azért is érdemes rugalmasnak lenni, mert a Világgazdasági Fórum 2023-as jelentése szerint
2027-ig globálisan 83 millió munkahely szűnhet meg a technológiai fejlődés miatt, miközben 69 millió új is létrejöhet.
Mit lehet látni, milyen mértékben és milyen módon használják a különböző generációk a mesterséges intelligenciát?
Az Európai Bizottság 2024-es Eurobarométer felmérése szerint a magyarok 38%-a használt már valamilyen AI-alkalmazást, de a 18–24 évesek körében ez az arány 70% felett volt. A fiatalok elsősorban tanulásra, tartalomgyártásra és kreatív feladatokra vetik be (pl. nyelvtanulás, képgenerálás, videókészítés), az Y generáció inkább a munkahelyi produktivitásra, az idősebbek pedig az egészségügyi és ügyintézési alkalmazásokban találkoznak vele. Tapasztalatom szerint a fiatalok között egyeseknél megfigyelhető az AI-függőség: például folyamatosan új eszközöket próbálnak ki, nehezen állnak meg, ha új generatív AI-tartalmak jelennek meg, vagy például emberi kapcsolatokat helyettesítenek vele.
Egy céges tréningemen egy Z generációs kolléga mesélte, hogy munka után órákat beszélget a ChatGPT-vel, és már-már kezdi elhanyagolni a barátait, úgy „rá van erre kattanva".
Rengeteg sztereotípiával találkozunk. Melyek azok, amik tévesek az egyes generációk AI-használatával kapcsolatban?
Az egyik gyakori sztereotípia, hogy „az idősebbek nem képesek használni az AI-t”. Valójában sok 50 év feletti munkavállaló motivált, ha látja a gyakorlati előnyöket és lépésről lépésre mutatják be számára az alkalmazás használatát, nem egyből rázúdítva és elvárva, hogy mindent rögtön úgy csináljon, mint egy fitalal, aki szinte ebbe született bele.
A McKinsey 2023-as globális tanulási kutatása kimutatta, hogy az idősebb korosztály nagyobb arányban keresett formális képzést AI témában, míg a fiatalok inkább önállóan, próbálgatással tanulnak. A tréningeken gyakran tapasztalom, hogy az idősebb kollégák kérdeznek a legtöbbet erről, és ők örülnek legjobban, ha a fiatalok lépésről lépésre vezetik be őket az új eszközök használatába, ami segít csökkenteni az AI-szorongásukat.
Van olyan módszer, amivel az idősebb generációkat is be lehetne vonni az AI használatába?
A kulcs a biztonságérzet megteremtése és a gyakorlati hasznosság hangsúlyozása. Ha az idősebb generáció látja, hogy az AI valóban levesz a vállukról adminisztratív terheket, segít eligazodni az információáradatban, vagy egyszerűbbé teszi a munkafolyamatokat, akkor nyitottá válnak. Nem az a cél, hogy mindent megtanuljanak, hanem hogy konkrét eszközöket kapjanak, amelyek a mindennapi munkában hasznosak, ezzel csökkentve az AI-szorongást, és elkerülve a függőség kialakulását. Egy példa: egy felsővezető mesélte, hogy először félt, hogy elveszíti az irányítást, de miután meglátta, hogy a generatív AI az adatelemzést gyorsítja, azonnal megtanulta hatékonyan használni.
Az alfa-generáció, vagyis a 15 év alattiak AI-használatáról még nincsenek pontos statisztikák, de a kutatások szerint a digitális környezetük és az oktatás egyre inkább bevezeti őket az AI világába. Az általam ismert nemzetközi szakértők azt javasolják, hogy a fiatalok fejlesszék az emberi készségeiket, mint a kreativitás, empátia és kritikus gondolkodás, érzelmi intelligencia, miközben tudatosan és biztonságosan használják a technológiát.
Ha érdekel a mesterséges intelligencia témaköre, szeretettel várunk szeptember 8-án az AI Summiton 14:20-tól a Dívány kerekasztal-beszélgetésére. Bereczki Enikő generációkutató és Gáspár József senior AI-szakértő, digitális stratéga azt járják körbe, mi történik, ha a munkahelyünk új kollégája maga az AI. A beszélgetést Kálmán Szonja, a Dívány főszerkesztője moderálja.
Az AI sokak életét megkönnyíti, de nem érdemes mindent feltétel nélkül elhinni neki. Ebben a cikkben bemutatjuk, milyen esetekben követett már el jelentős hibát.
