Még nem tudhatjuk pontosan, hogy milyen változásokat hozhat jövőre az új KRESZ a közlekedésünkben, de sokan vannak, akik a most érvényben lévő szabályozás bizonyos részeivel sincsenek tisztában.
A KRESZ pontosan meghatározza az előzés fogalmát, és 9 pontban részletezi a szabályait, melyek kimondják: előzni balról kell, de vannak esetek, amikor jobbról is végrehajtható. A szabályokat a SONLINE igyekezett tisztázni az általa megkérdezett szakoktató segítségével.
Sokan nincsenek tisztában az előzés és elhaladás fogalmával
A jobbról történő előzés a KRESZ szerint akkor lehetséges, ha egy villamos egyirányú forgalmú úton az úttest baloldalán közlekedik, illetve a figyelmeztető jelzést (villogó sárga fényjelzést) használó járművet is szabad jobbról előzni. Ugyanakkor csak így szabad megelőzni a balra bekanyarodási szándékot jelző és az úttest bal szélére húzódó járművet. Fontos kitétel, hogy mindez csak akkor érvényes, ha másokat (autót, gyalogost) nem veszélyeztetünk vele.
Az előzés KRESZ szerinti meghatározásából kiderül, hogy
minden előzés elhaladás, de nem minden elhaladás előzés.
Vagyis csak az az elhaladás számít előzésnek, amely során sávváltás történik, párhuzamos közlekedés esetén a különböző forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek egymás melletti elhaladása nem minősül előzésnek, írja a KRESZ.
Ahogy Kerti Elemér somogyi szakoktató is felhívja a figyelmet, nem szabálytalan előzés, hanem szabályos elhaladás, amikor a több azonos forgalmi irányú sávra osztott úttesten a belső, bal oldali sávban lassabban haladó jármű mellett jobbról halad el a külső, jobb oldali sávban közlekedő gyorsabb jármű.
Ami tilos ebben az esetben, az a hirtelen, különösen veszélyes sávváltásokkal történő "szlalomozás", ahogy azt az Index egy korábbi rendőrautós videója ürügyén feltett kérdésre az illetékes minisztérium (NFM) megválaszolta. Vagyis a legfontosabb az, hogy a vezetőnek meg kell győződnie arról, nem veszélyeztet másokat a manővere.
