Újabb és újabb iskolákat fenyegetnek meg: ezt kell tenniük bombariadó esetén

Olvasási idő kb. 2 perc

Országszerte bombariadók zavarták meg az iskolák működését ma: rengeteg intézményből küldték haza a tanulókat. Összefoglaljuk, mi a forgatókönyv egy ilyen eseménynél.

Ma reggel több iskolában is bombariadót rendeltek el mind a fővárosban, mind az ország más területein. A híradások kezdetben legalább húsz iskoláról szóltak, a szám azonban ennél magasabb: Gulyás Gergely a Kormányinfón már 121 intézményt említett. Volt, ahol már a tanítás megkezdése előtt kezdték a kiürítést, de akadt olyan intézmény is, ahol jóval később értesítették a szülőket arról, hogy érintett az iskola. 

Újbudai, csepeli, zuglói, újpesti, pestszentlőrinci, kőbányai, pasaréti, újpalotai, lipótvárosi, rákosmentei iskolák is érintettek vidéki intézmények mellett. Volt, ahol már a tanítás kezdete előtt fogadták azzal a diákokat, hogy máshol kell a napot tölteniük.

A bombariadó rengeteg diák napját borította fel (Képünk illusztráció)
Fotó: Katona Tibor / MTI

„Elképesztő gördülékenyen megszervezték, hogy mindenki azonnal tudja, hova kell menni, mit kell csinálni.

Idézőjel ikon

A helyi művelődési házban is profin irányították, melyik gyerek pontosan merre menjen.

Nem volt káosz, még tíz óra előtt mentek is vissza az iskolába” – tudtuk meg egy olvasónktól.

Volt, ahol reggel azonban még nem lehetett tudni, hogy fenyegetés érte az intézményt.

„Háromnegyed tízkor érkezett az e-mail az osztályfőnöktől, hogy sok más iskolához hasonlóan őket is fenyegetés érte, ezért elhagyták az épületet, és kérik a szülőket, hogy mihamarabb menjenek a gyerekekért” – számolt be egy másik olvasónk.

Teendők bombariadó esetére

Felmerülhet a kérdés, hogy pontosan mi az intézmények teendője bombariadó esetén? Több intézmény tűzvédelmi szabályzatát áttekintve a következő pontok tűnnek egységesnek:

  • ha valaki bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal vagy annak elhelyezésére vonatkozó telefonüzenetet vesz, azt az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy intézkedésre jogosult alkalmazottjának azonnal bejelenti
  • az értesített vezető anélkül, hogy a közlés igazságtartalmát ellenőrizné, azonnal köteles bombariadót elrendelni
  • telefonos bejelentés esetén van, ahol előírják, hogy a lehető legtöbb információt próbálja megszerezni az alkalmazott
  • a hatóságok – rendőrség, tűzoltóság – értesítése is feladat ilyen esetben
  • több iskolában is lefektetik, hogy szaggatott csengővel kell a bombariadót jelezni, esetleg iskolarádióban is bejelentve azt
  • az épület elhagyása a tűzvédelmi tervnek megfelelően kell, hogy megtörténjen
  • egyes dokumentumok kijelölnek pontos gyülekezőhelyet is ilyen esetre – például az iskola előtti utcaszakasz vagy az udvar
  • egyes iskolák lefektetik azt is, a kiürítés pontosan milyen koreográfia szerint történjen, illetve hány megtartott óra esetén lehet eltekinteni a tanítási nap befejezéséről.

Teljesen egységes protokoll nem létezik arra nézve, hogyan és mivel kell eltölteniük a diákoknak a bombariadó idejét: 

van, ahol ma is könnyen és gyorsan megszervezték a gyerekek elhelyezését, és külső helyszínen meg tudták tartani az órákat, míg máshol hazaküldték inkább a nebulókat.

Az I. és a II. kerületben sikerült kijelölni intézményeket arra a célra, hogy az iskolásokat fogadják addig, míg szüleik haza nem tudnak menni értük – az I. kerületben a Márai Sándor Művelődési Ház intézményeiben, a II. kerületben pedig a polgármesteri hivatalban, a Klebelsberg Kultúrkúriában, a Marczibányi Téri Művelődési Központban és a Gyarmati Dezső Uszodában is várakozhatnak a gyerekek.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.