Naponta használjuk, pedig a szaglásunkat is elveszthetjük tőle

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egyre több embernek tartozik hozzá a mindennapjaihoz az orrspray használata. Sokan azonban nem tudják, hogy az orrdugulás elleni szerek túlzott használata függőséget, sőt, más komoly egészségügyi problémákat is okozhat.

Egyre nő az orrspray-függők száma a Sterimar reprezentatív felmérésének eredményei alapján. Sokan egyáltalán nem tudnak létezni ezek nélkül a gyógyszerek nélkül, és a téli, influenzás, náthás időszakban csak nő a számuk. Azt azonban nem sokan tudják, hogy az érszűkítő, nyálkahártya lohasztó hatóanyagokat tartalmazó spray-k túlzott használata akár a szaglás elvesztését is okozhatja. 

Tavaly a megkérdezettek 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egy nap többször is használ orrspray-t. 2024-ben ez a szám 10 százalékra nőtt – a legtöbben azért nyúlnak az érszűkítő szerekhez, mert különben nem tudnak aludni vagy dolgozni. A kutatás szerzői szerint a valós adat ennél magasabb is lehet, hiszen a felmérésben résztvevők 14 százaléka szerint van legalább egy orrspray-függő a környezetükben.

Az orrdugulást kezelni kell

Az biztos, hogy az orrdugulás roppant kellemetlen jelenség, és valamit kezdeni kell vele, hiszen könnyen tönkre tudja tenni az éjszakákat, állandó fáradságot okozva. „Sokan félvállról veszik, és nem számolnak azzal, hogy a patikában vény nélkül vásárolható, úgynevezett érszűkítő, nyálkahártya lohasztó hatóanyagokat tartalmazó orrspray-k elhúzódó használata irritálhatja és kiszáríthatja az orrnyálkahártyát, és akár véres orrváladékozást és szaglásvesztést is okozhatnak” – mondta dr. Tóth Eszter fül-orr-gégész.

Az érszűkítő orrspray-k csak rövid időre szüntetik meg az orrdugulást
Fotó: PixelsEffect / Getty Images Hungary

Az ilyen orrspray-k ugyanis azzal érik el az orr kidugulását, hogy szűkítik az ereket, csökkentve a szövetközi nedvek mennyiségét. Hatásuk azonban aránylag rövid időn belül elmúlik, és az újra kitáguló erek sokszor szinte duzzadtabbak lesznek, mint előtte. Ezért kell újra és újra fújni vagy cseppenteni az orrba a szerből.

A fül-orr-gégész szerint azonban az ilyen gyógyszereket nagyjából 5-7 napon keresztül biztonságos alkalmazni.

Amennyiben ennyi idő alatt nem múlik el a dugulás, érdemes áttérni sós oldatot vagy tengervizet tartalmazó készítményekre. Ez már csak azért is megfontolandó, mert a felmérés szerint minden huszadik magyar évente százezer forintnál is többet költ orrspray-re.

Amennyiben orrspray-függőség alakul ki, mindenképp javasolt szakemberhez fordulni. Orvosi értelemben az számít függőségnek, ha az érszűkítő, nyálkahártya lohasztó hatóanyagot tartalmazó készítményeket 5-7 napon túl alkalmazzuk, hiszen ennyi idő alatt már megváltozik az orrnyálkahártya működése és érzékenysége.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?