Alattomos kórt terjesztő állattól félnek a magyarok: csak 5 év után okoz tünetet fertőzése

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Újabb magyar településen, Sárváron bukkantak fel rókák, félelmet keltve a helyiekben. Az állatok nemrég azzal kerültek a figyelem középpontjába, hogy kiderült: egy, az emberre is veszélyes fertőzést terjesztenek.

Csak úgy záporoznak a bejelentések az önkormányzatnál a Sárvár utcáit ellepő rókákról – derül ki az Index beszámolójából. A városvezetés már elkezdett foglalkozni az üggyel, és felvette a kapcsolatot több környékbeli vadásztársasággal. A vadászok

rókacsapdák kihelyezésével próbálják megoldani a helyzetet, a befogott állatokat pedig elszállítják.

Veszélyes fertőzés terjesztenek a vadállatok

A városvezetés felhívással élt, azt kérve, hogy akinek tudomása van a környéken kószáló rókákról, jelezze e-mailben, telefonon vagy akár hozzászólás formájában. A helyiek kommentjeiből az derül ki, hogy a közelmúltban több esetben is találkoztak az állatokkal, például a Gárdonyi utcában, a Széchenyi utcában, egy Alkotmány utcai játszótérnél, egy helyi kocsma előtt, valamint a Csónakázó-tó mellett is.

A városokba is beteszi a lábát a vadállat, amely veszélyes kórt terjeszthet
Fotó: Image by cuppyuppycake / Getty Images Hungary

Az önkormányzat figyelmeztetett, hogy

Idézőjel ikon

ha egy róka nappal is közel merészkedik minden félelem nélkül az emberhez, hagyja magát akár megfogni is, embert és háziállatot támad meg, esetleg görcsroham, bénulás jelei mutatkoznak rajta, minden bizonnyal veszett.

A vadállatok egy másik veszélyes kórt is terjeszthetnek. A rókák ugyanis hordozói lehetnek az Echinococcus multilocularis nevű kisméretű galandférgeknek, amelyek a peték útján az embert is megfertőzhetik. A humán alveoláris echinococcosis az egyik legveszélyesebb parazita által okozta fertőzés. A betegség meglehetősen alattomos, mivel az első tünetek jelentkezéséig legalább 5, de akár 15 év is eltelhet, ráadásul megfelelő kezelés nélkül halálos lehet.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Tényleg olyan borzalmasak a magyar munkahelyek, amilyennek a Z generáció látja azokat?

A Z generáció sokszor türelmetlennek, követelőzőnek vagy alázat nélkülinek tűnik a munkahelyeken. De lehet, hogy nem velük van a baj, hanem azzal, amit a korábbi generációk természetesnek vettek. A fizetetlen gyakornoki munkával, a túlórával, a tekintélyelvű vezetéssel és azzal, hogy a munka sokszor a magánéletnél is előrébb van a listán.

Offline

Villámkvíz: felismered egyetlen képről a világ leghíresebb vízeséseit?

A világ legismertebb vízesései nemcsak természeti csodák, hanem népszerű turisztikai látványosságok is, amelyek évente több millió embert vonzanak. Némelyik hatalmas méretével, mások különleges környezetükkel vagy lenyűgöző szépségükkel váltak világhírűvé. De vajon te felismered őket egyetlen fotó alapján?

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.