A klímaváltozás hatására leomló hatalmas hegycsúcs okozott megacunamit Grönlandon. A 200 méter magas hullámok által keltett rezgéseket az egész Földön észlelték a műszerek.
Különös jeleket észleltek a műszerek 2023 szeptemberében. Egy darabig fogalma sem volt a tudósoknak, hogy mi okozhatta a szeizmográf sajátos kilengéseit: egyáltalán nem hasonlítottak a földrengések által keltettekre. Végül 15 ország tudósainak együtt sikerült rájönniük a rejtélyes jelenség magyarázatára.
Egy 1200 méter magas hegycsúcs omlott össze 2023. szeptember 16-án Grönlandon, mivel az alatta húzódó, a klímaváltozás hatására évről évre jobban olvadó gleccser már nem bírta megfelelően megtámasztani. A hatalmas mennyiségű kő és jég 200 méter magas cunamit okozott, amely a keskeny fjordban kilenc napon keresztül ide-oda csapódott, sajátos rezgést idézve elő, amelyet több mint egy héten keresztül az egész világon érezni lehetett.
Összefogással oldották meg a rezgések rejtélyét
Amikor a szeizmográfok világszerte észlelték a sajátos jeleket, a tudósoknak egy darabig fogalma sem volt arról, hogy mi okozhatta a rezgéseket – egyáltalán nem hasonlítottak ugyanis azokra a kilengésekre, amelyeket általában földrengések után szoktak tapasztalni. A kiindulópont is zavarba ejtő volt: Grönland keleti részén ugyanis még sosem észleltek sem földcsuszamlást, sem cunamit – ez volt az első, és rögvest nem is akármekkora. „Halvány fogalma sem volt senkinek arról, hogy mi okozta a jeleket. A földrengések által keltett kilengéseknél ugyanis sokkal hosszabbak és egyszerűbbek voltak” – mondta Dr. Kristian Svennevig, a dán-grönlandi földtani intézet kutatója. A tudósok végül
az UFO-k mintájára USO-ként kategorizálták az eseményt: „unidentified seismic object” – „azonosítatlan szeizmikus objektum”.
A jel annyira rejtélyes volt, hogy 15 ország 40 tudományos intézetének 68 kutatója kellett ahhoz, hogy megmagyarázzák: szeizmikus adatokat, helyszíni méréseket, műholdas felvételeket, valamint a cunamihullámok nagy felbontású számítógépes szimulációit vizsgálták meg. A kutatás során – amelyet a Science nevű tudományos folyóiratban közöltek – végül arra jutottak, hogy a hegynek összesen mintegy 25 millió köbméternyi része omlott le és csapódott be a fjord vizébe. Viszonyításként:
ennyi kővel és jéggel nagyjából 10 ezer olimpiai úszómedencét meg lehetne tölteni.
A fjord kanyarulatai, valamint a becsapódásnak a partra csaknem merőleges szöge segített abban, hogy a hullámok a keskeny völgyön belül maradjanak, ugyanakkor mindez ahhoz is hozzájárult, hogy a rezgés ilyen sokáig megmaradt.
Tragédiát is okozhatott volna a földcsuszamlás
Az első másodpercekben hatalmas, kétszáz méter magas hullámok rövid idő alatt elcsendesedtek, ám így is nagy szerencse kellett ahhoz, hogy ne történjen tragédia. A környék alapvetően lakatlan, ám a hullámok így is elpusztítottak egy kutatóállomást, ahol a katasztrófa bekövetkeztekor szerencsére nem tartózkodott senki. Nem sokon múlt egy több mint 200 embert szállító luxushajó sorsa: a tengerjáró a földcsuszamlás és a hatására kialakuló cunami bekövetkezte előtt nem sokkal iszapzátonyra futott, és ha csak két nappal később sikerül kiszabadítani, elérték volna a 6 méter magas hullámok. A fjordnál halad el ugyanis egy meglehetősen népszerű tengeri sétahajós útvonal.
„A vakszerencsén múlott, hogy senkivel sem történt semmi baj”
– mondta Svennevig. „Fogalmunk sincs, mit lett volna a következménye, ha a cunami eléri a tengerjáró hajót” – tette hozzá. Egy tudóscsapat két héttel az esemény előtt járt azon a helyen, ahova a hatalmas mennyiségű kő és jég becsapódott, hogy a vízmélységet mérő szenzorokat helyezzen el. „Ez is tiszta szerencse volt” – jegyezte meg Svennevig. „Egy olyan hegy alatt hajóztak, amelyről nem tudták, hogy közvetlenül az összeomlás előtt áll.”
A kutatást jegyző tudósok szerint a jövőben egyre gyakrabban történhetnek hasonló, tulajdonképpen a klímaváltozás hatására létrejövő különleges események, amelyek az egész Földre kihatnak. „A rezgések alig egy óra alatt jutottak el Grönlandtól az Antarktiszig” – mondta Anne Mangeney, a Párizsi Földfizikai Intézet professzora. Hozzátette:
„Az éghajlatváltozás hatása mindössze egy óra alatt a világon mindenhova eljutott.”
Érdekel, miért folyik vérvörös vízesés a Déli-sarkon? Cikkünkből megtudhatod a furcsa jelenség magyarázatát.
