Példátlan, ami a Balatonnál történik: erre figyelni kell mindenkinek

Olvasási idő kb. 2 perc

Nagyon megdolgoztatják a felelőtlenül fürdőzők a balatoni vízirendőröket, volt nap, amikor 14 embert kellett kihozniuk a vízből.

A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság szerdán hat riasztást is kapott. A Sonline cikke szerint a viharos szél alakított ki ezen a napon olyan helyzeteket, amelyekből a rendőrök segítsége nélkül nem tudtak volna kikeveredni.

Felborult csónak, vitorlás és katamarán utasait, elsodródott SUP-osokat, valamint egy műszaki hibás hajót is ki kellett menteniük a Balatonból. Aznap 14 ember nyerte vissza biztonságát munkájuk révén. Az esetek kapcsán A Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság arra hívja fel a figyelmet, hogy ismerni kell a viharjelzéseket.

A vízirendőrök és vízimentők munkáját segítik, de életet is menthet a felelős strandolás a Balatonnál
Fotó: Vasvári Tamás / MTI
  • Elsőfokú viharjelzés esetén a viharjelző percenként 45-öt villan, ebben az esetben úszni, illetve csónakkal és más vízi sporteszközzel csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni.
  • Másodfokú viharjelzés esetén a viharjelző berendezés percenként 90-szer villan fel, ilyenkor fürödni tilos, és szintén nem szabad csónakkal és más vízi sporteszközzel közlekedni a vitorláshajók kivételével.

Nem csak a rendőröknek van sok dolga a Balatonnál

Nemcsak a vízirendőröknek van sok dolga a tó mellett: drasztikusan megnövekedett a Magyar Vöröskereszt által működtetett Balatoni Elsősegélynyújtó Szolgálat által ellátottak száma a júliusi tartós hőhullám miatt, az önkéntesek már csaknem kétezer bajbajutotton segítettek az MTI tudósítása szerint.

A szezonokban megszokott két-háromezres esetszám az idei rendkívüli forróság miatt növekedni fog a Magyar Vöröskereszt ifjúsági szakmai vezetője, Kormos Ádám szerint.

Az önkéntesek leggyakrabban kagylók vagy kövek okozta vágások, horzsolások és rovarcsípések ellátását végzik, ugyanakkor az extrém meleg miatt sokszor van dolguk napégéssel, hőkimerüléssel és napszúrással.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?