A nemrég lezárult 2023-2024-es tanévben hazánkban összesen 1,9 millióan vettek részt az oktatás különböző szintjein. Ebből felsőoktatási intézményekben több mint 310 ezren, akiket mintegy 27 ezer oktató és tanár képzett. Míg egyes pedagógusképzések népszerűsége nő, más tudományterületek iránt apad az érdeklődés, pedig a testreszabott pályaválasztás életbevágó. A legfőbb szempontokért szakértőhöz fordultunk.
Az elsőhelyes jelentkezések statisztikáiból kiderül, hogy az előttünk álló 2024-2025-ös tanévre jelentkező közel 121 ezer továbbtanulni vágyó diákok körében a legnépszerűbb a gazdálkodási és menedzsment képzés volt, ezüstérmesként a pszichológusképzés végzett, a dobogó harmadik helye pedig a jogászképzésé lett. A klasszikus bölcsészet- és társadalomtudományos képzések jellemzően az idén is kiszorultak a legnépszerűbb 15 képzés listájáról, de egyes pedagógusképzések iránt jelentősen nőtt az érdeklődés. Gyógypedagógiára például már összesen 8856 jelentkezést adtak le (egy diák több helyre is jelentkezhet), miközben
a listavezető gazdálkodási és menedzsment alapképzésre is összesen 31 725 jelentkezés érkezett.
A pályaválasztáskor meghozott jó döntés kulcs lehet egy sikeres élethez, míg a tévesen megválasztott út hosszú időre vakvágányra terelhet, amely az életvezetés szempontjából súlyosabb következményekkel is járhat. Ennek elkerülése nagy felelősség, de szerencsére van hozzá szakavatott segítség.
A pályaválasztás alapvető dilemmáival kapcsolatban, és az egyes tudományterületekhez kellő rátermettség helyes megítéléséről Gebauer Ferencet, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Továbbtanulási és Pályaválasztási Tanácsadó Tagintézményének igazgatóját, tanácsadó szakpszichológusát kérdeztük.
Hogyan tájékozódhatnak a továbbtanulás dilemmája előtt álló tanulók a lehetőségekről, amelyeket a felsőoktatási paletta kínál, és mennyire kapnak információt a későbbi gyakorlati kifutási perspektíváról?
Számos forrás van a szakokról való tájékozódásra mind a képzésre való bekerülésre, a képzés sajátosságaira és a képzés utáni lehetőségekre vonatkozóan. A hivatalos felvi.hu szakleírásai által meg lehet ismerni az adott szak által nyújtott tantárgyi ismereteket és az ezekhez kapcsolódó kompetenciákat, a szak karrierlehetőségeit (a képzettséggel betöltött munkakörök, elhelyezkedési esélyek, kezdő fizetések), valamint
a képzést indító egyetemek listáját és a felvételi követelményeket.
A képzést indító egyetemek honlapjai átfogó bemutatást nyújtanak az adott szakokról, a szakleírásokban látható munkakörök foglalkozásbemutató kisfilmjei pedig életszerűen és sokrétűen mutatják be az adott szakma tevékenységi körét. Az – objektivitásra törekvő – ismertetők mellett hasznos az adott szakon végzett személyekkel való beszélgetés is, amely a személyes élmények és tapasztalatok tükrében is bemutatja a képzést és annak alkalmazhatóságát. Adott szakkal kapcsolatos döntés előkészítésében igen hasznos meglátogatni olyan munkahelyet, munkakörnyezetet, amelyben az adott szakot elvégzett személyek dolgozhatnak.
Nem gyakori lehetőség, de nagyon szerencsés egy-egy jellemző tevékenység kipróbálása szakmai tapasztalattal rendelkező személy útmutatása és véleményezése kapcsán.
Milyen arányban fordulnak pályaválasztási tanácsadóhoz a fiatalok? Jellemző, hogy a pályamódosítók is élnek a szaktanácsadás lehetőségével?
Bár láthatóan növekszik a tudatos tájékozódásra és tervezésre való törekvés, a teljes népességhez képest kevesen fordulnak tanácsadóhoz. Az elakadások, a lemorzsolódás és a pályamódosítások hátterében vélhetően ott rejlik a nem megfelelően meghozott továbbtanulási, pályaválasztási döntés.
Ezt kiküszöbölendő sokat hangsúlyozzák a helyes döntés meghozatalához szükséges önismeretet. Kik jelentkeznek ma társadalom- és bölcsészettudományi karokra, és ők milyen piaci keresletre számíthatnak?
Általában jellemző, mint minden szakra, hogy az érdeklődők egy része valamilyen konkrét jövőelképzeléssel és motivációval jelentkezik az adott szakra. Ennek alapja lehet valamilyen – a pályához kapcsolódó – tevékenységgel kapcsolatos érdeklődés, sikerélmény, eredményesség. A választások mögött meghúzódhatnak olyan elképzelések is, amelyek az adott szak presztízsére, karrierlehetőségeire, várható jövedelmezőségére vonatkoznak.
Ezeket az elképzeléseket fontos előre tudatosítani és validálni,
azaz mérlegelni, megfelelő motivációt nyújtanak-e egy szak – sokszor nem kis erőfeszítésbe és áldozatba kerülő – elvégzése érdekében.
Mivel ma már egy szakra egyre többféle módon szerzett pontszámmal lehet jelentkezni, a régi sztereotípiák csökkenőben vannak, mint például a „jogászok jók voltak magyarból és történelemből”, „a közgázon pedig matekból és töriből”. Ezzel együtt – a tanácsadáson megjelent fiatalokkal szerzett tapasztalatok alapján – még mindig magas azon fiatalok aránya, akik elsősorban valamilyen középiskolai tantárgyban szerzett jó eredmények alapján próbálják „belőni” a számukra megfelelő irányt.
Ez veszélyes lehet, mert nagy különbség van egy középiskolai tantárgy és egy egyetemi szak ismeretanyaga, elvárásai és – főleg – az egész képzésben elfoglalt helyzete között.
Olyanok is gyakran választanak bölcsészet- vagy társadalomtudományos egyetemi szakot, akik még nem tudják pontosan, mihez kezdenének a jövőben, de valamilyen értékes alapképzettséget szereznének. Ezek ma is jó tudásbázist nyújtanak, és nagy a felhasználhatóságuk hatósugara, de azért ez sem veszélytelen vállalkozás. A konkrét cél hiánya ugyanis idővel akár motivációvesztéshez is vezethet, ha közben nem rajzolódik ki a fiatal számára a tanulmányokból egy kézzelfoghatóbb, pontosabb irány.
A megfelelő kar kiválasztásához mit mérlegeljen a leendő hallgató?
Minden szak esetében fontos felmérni a képzés által támasztott követelményeket és mérlegelni a jelentkező már meglévő vagy könnyen elérhető erőforrásait.
A követelmények vonatkozhatnak általános vonásokra (pl. tanulási képességre, monotóniatűrésre), egy terület iránt való mély érdeklődésre és magasfokú motiváltságra, elkötelezettségre, valamint bizonyos tevékenységben szerzett jártasságokra (felkészültségre).
Ha ezekkel rendelkezünk, valószínűsíthető az eredményes előrehaladás és sikeresség.
Ha ezekben elégtelennek tűnnek az erőforrásaink, azt kell mérlegelni, milyen módon és időtávon, mekkora befektetéssel szerezhetjük meg azokat. Ez gyakran a valódi motiváció mércéje is lehet, és új irányok keresésére ösztönözhet.
Ha érdekel más, ma már népszerű pálya a benne élő szakértő nézőpontjából, ezt az interjúnkat is olvasd el.
