Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A három lépcsősre tervezett nyugdíjreform első két szakaszának a határideje már lejárt, de még el sem kezdődött a társadalmi egyeztetés. Így kérdéses lehet, hogy jövő márciusig hatályba léphet-e a módosító jogszabály, amit az Európai Unió előír.
Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) nyugdíjreformot irányoz elő, de a kormány tervezett intézkedései nehézkesen haladnak. A reformot három szakaszban kívánják megvalósítani,viszont az Európai Bizottságnak tett ígéret szerinti határidők közül 3-ból 2 már lejárt – mutat rá a Pénzcentrum.
Lejárt határidők a nyugdíjreform előkészítésében
Az RRF nyugdíjreformot vár a magyar kormánytól, amely ezt három szakaszban kívánja megvalósítani. Az elsőben független nemzetközi szakértői jelentést kellett készíteni a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságáról. A jelentés elkészítésének határideje tavaly év vége volt, de azóta sem tették közzé a szöveget, így azt sem lehet bizonyosan tudni, hogy elkészült-e.
A második szakaszban össze kell állítani a nyugdíjrendszer módosítására vonatkozó szakpolitikai javaslatot, amelyet társadalmi vitának kell megelőznie. Ennek határideje a kormányzat saját vállalása szerint 2024. június 30. volt, de a társadalmi egyeztetés még meg sem kezdődött.
Az utolsó lépés a kormányzati terv szerint a nyugdíjrendszert módosító jogszabály hatályba léptetése lenne legkésőbb 2025. március 31-én, de ahogyan nem került sor az első két lépésre, úgy erős aggályaink lehetnek a harmadik lépés tekintetében is
– fogalmazott Farkas András nyugdíjszakértő.
Magyarországon 2022. január 1-jén zárult le az a nyugdíjkorhatár-emelési ciklus, amelyben úgy módosították a törvényt, hogy az 1957-ben és azután születettek már csak a 65. életévük betöltése után vonulhatnak nyugdíjba. Akkor úgy számoltak, hogy ezzel a korhatáremeléssel várhatóan 2035-ig fenntartható marad a nyugdíjrendszer. Idén azonban kiderült, hogya nyugdíjkassza kiadásainak negyedét már nem fedezi a járulékbefizetések összege, azokat tehát más forrásból kell az államnak előteremtenie.
Szakértők szerint a probléma megoldására három lehetséges út van: vagy a nyugdíjak összegét csökkentik, vagy a járulékbevételeket növelik, vagy tovább emelik a nyugdíjkorhatárt. Jelenleg azonban az látszik, hogy a születéskor várható átlagos élettartam már így is alacsonyabb, mint maga a nyugdíjkorhatár.
