A szocho eredetileg egy ideiglenesen bevezetett adónem volt, ami azt a célt szolgálta, hogy az ukrajnai háború elől menekülők megsegítésére plusz bevételhez jusson a kormányzat.
2023. július elseje óta a kamatjövedelmek után nemcsak 15%-os személyi jövedelemadót (szja), hanem 13% szociális hozzájárulási adót (szocho) is kell fizetni, ami összességében 28%-os adóterhet jelent. Eredetileg csak a veszélyhelyzet idejére volt érvényes ez a pluszforrást teremtő rendelkezés, ám most mégis velünk marad – szúrta ki a Bankmonitor.
Plusz adóként jött be a szocho
A 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet értelmében a szociális hozzájárulási adót eredetileg csak az Ukrajnában fennálló fegyveres konfliktus miatt elrendelt veszélyhelyzet ideje alatt kellett volna megfizetni. Azonban a Magyar Közlöny 2024. június 18-án megjelent 2024. évi XXIX. törvénye értelmében a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény is módosult, így a szocho a kamatjövedelmek után már törvényben rögzített, állandó adókötelezettséggé vált.
A változás 2024. augusztus 1-jétől lép életbe, de ez nem jelenti azt, hogy addig nem kell szochót fizetni, hiszen a veszélyhelyzet idejére érvényes átmeneti szabályok alapján már július óta fizetni kell ezt az adónemet. A befektetők számára fontos, hogy a kamatjövedelmek után fizetendő adó mértéke nem emelkedik, továbbra is 15% szja és 13% szocho terheli a hozamokat.
Milyen befektetéseket érint?
Az érintett befektetési és megtakarítási termékek köre nem változik, így továbbra is a lekötött és látra szóló betétek, befektetési alapok, biztosítások, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után kell megfizetni a szochót. Ugyanakkor a szochómentes lehetőségek köre sem változott, így továbbra is mentesek maradnak az állampapírok, az ingatlanbefektetési alapok, a 10 éve indult megtakarítási életbiztosítások, a lakástakarékok, lakástakarék-pénztári (ltp) szerződések és a tartós befektetési számlákon (TBSZ) elért hozamok.
A befektetők számára tehát lényegében csak annyi változott, hogy egy átmeneti intézkedésből végleges szabályozás lett, ami lélektani hatással lehet a jövőbeni befektetési döntésekre.
