Végveszélybe került a magyar kultúra egyik zázslóshajója

Olvasási idő kb. 5 perc

Magyarország egyik legrégebbi könyvkiadója, a Püski boltja már csak hetekig tart nyitva. Püski Istvánnal beszélgettünk arról, vajon miért olvasnak egyre kevesebbet a magyarok.

1939-ben nyitotta meg kapuit a jelenlegi kiadóvezető édesapja által alapított könyvesbolt, akkoriban még Magyar Élet Könyvkiadó néven. A kommunista hatalomátvételt követően államosított, majd a kényszerű emigráció amerikás magyarjainak szellemi táplálékát biztosító kiadó a rendszerváltoztatást követően nyitotta meg üzletét újra Budapesten. Ez az egyik legrégebb óta folyamatosan működő könyvesbolt, azonban hamarosan végleg lakat kerül rá. 

A Krisztina körút lármás-mozgalmas mindennapjai között 24 éve bújik meg egy könyvesbolt. A nem túl hivalkodó cégér ugyanaz, a minőség állandó, a család immár 85. esztendeje foglalkozik a magyar irodalom és kultúra terjesztésével. 

Püski István 84 év után kényszerül a könyvesboltot bezárni
Fotó: Kiss Marietta Panka

Igaz a hír, a Püski Könyvesbolt végleg bezár

Segélykiáltásnak indult az első nyilatkozat: Püski István már tavasszal bejelentette, hogy be kell zárniuk a boltot. 

„Több helyről érkeztek már hozzánk különféle javaslatok, de egyelőre nincs közöttük olyan, amivel a könyvesboltot meg tudnám menteni. Májusban még biztos nyitva leszünk, valószínű még júniusban is, hiszen akkor lesz a könyvhét. Ha addig nem történik semmi, akkor júniusban mindenképpen bezár a bolt” – meséli Püski István, a kiadó és a könyvesbolt jelenlegi vezetője.

A Püski Kiadó elődjét még édesapja, Püski Sándor alapította 1938-ban, egy évvel később megnyitotta első üzletüket is. Elsősorban a népi írók és a magyar történelem jeles tudósainak műveire koncentráltak a könyvkiadás során, s ez azóta sem változott. Annak, hogy ma is olvashatjuk Csoóri Sándor, Szabó Dezső, Kodolányi János, Németh László, László Gyula, Sinka István vagy Tersánszky Józsi Jenő műveit, nagy szerepe volt Püski Sándornak, aki az elsők között szavazott bizalmat nekik. 

Idézőjel ikon

„Ez a kiadó mottója, hogy magyarságunkat és a magyar kultúránkat megőrizve lehetünk csak európaiak. Enélkül nem lehet, semmik vagyunk. Ha nem őrizzük meg azt, amit kaptunk, ami a lényegünk, akkor mi végre vagyunk?”

– teszi fel a bolt megszűnésével kapcsolatos egyik legfontosabb kérdést Püski István. Aki járt már az üzletben, vagy fogott a kezében a kiadó által kiadott könyvet, érti, mit jelent ez.

Három generáción át működött a bolt, István a második a sorban
Fotó: Kiss Marietta Panka

Zászlóshajóként működtek Amerikában is

Nem csak a magyar irodalom, hanem a történelem, a zeneművészet, a művészettörténet és a hazai régészet szempontjából is egyedülálló örökséggel rendelkeznek, közel száz év magyarsággal kapcsolatos kiadványait szerkesztették, adták ki, s forgalmazták más, témájában hasonló művekkel együtt. Aki a Püskibe betért, az nem csupán egy könyvesboltba szaladt be válogatni a hétvégi olvasmányok között, sokkal többet kapott ennél. 

„Ez a kiadó 84 éve a magyarságot szolgálja, a magyar kultúrával foglalkozik, a magyarság dolgát próbálja, amennyire képességei engedik, segíteni. Ha ezek a folyamatok azt jelentik, hogy egy ilyen tevékenységre már nincs szükség, akkor nagyon nagy baj van. Ezért nehéz igazán elengedni” – magyarázza szomorúan. – „81 éves vagyok, a koromból fakadóan én már el tudnám engedni, mert hiszen ki a fene akar 81 évesen még mindig dolgozni, ráadásul nem pénzért, de az ember csinálja.”

A magyarság szolgálatában, évtizedek óta

Bár már a negyvenes években is ismertek voltak, a magyarságtudatot tápláló és megőrző munkásságuk igazán Amerikában kezdődött. Az egykori Corvin Könyváruház Püski-Corvin Magyar Könyvesház néven a New York-i 2. sugárúton nem pusztán könyvesbolt volt, közösségi hely, szellemi alkotóműhely is. István édesapját, az alapító Püski Sándort az ötvenes években megfosztották tulajdonjogától, a kiadót államosították, őt pedig bebörtönözték. Szabadulását követően költözött ki a család az Egyesült Államokba, hogy ott folytassa tevékenységét. A könyvkiadás mellett magyar nyelvű előadásokat, programokat szerveztek, a politikai okok miatt itthon elérhetetlenné váló írókat támogatták, majd a rendszerváltoztatást követően hazatelepülve folytatták. 

Júliustól a Krisztina körút egy könyvesbolttal szegényebb lesz
Fotó: Kiss Marietta Panka

Elfogytak az olvasók is

Mint mondja, a kilencvenes években virágzott a magyar könyvkiadás, még a szűkebb rétegeket érdeklő témájú könyvekből is több ezer példányt nyomtak ki, és bizony hamar el is kelt. Emlékei szerint évről évre mintegy 10 százalékkal esett vissza az igény a könyvek iránt. A tendencia Nyugat-Európában is ismert, Püski István szerint a kilencvenes évek német kiadói már akkor pár száz példányos kiadványokkal dolgoztak csak, és elképedve figyelték a szabaddá váló Magyarország igényét a minőségi könyvek iránt. 

Idézőjel ikon

„Ez nem csak Magyarországon van így. Az igazi kultúrát, a valódi, a lelket segítő könyvkiadást központilag kellene támogatni, a hosszú távú hatásait nézve. Kellenek olyan könyvek, amik akármi történik a világban, az internettel, akkor is hozzáférhetőek maradnak. Ha nincs ez meg, akkor az úgynevezett nemzeti kultúránk, a nemzeti kultúra mindenhol a világban el fog tűnni” – Püski István szavaiból nem lehet nem kihallani a szomorúságot.

Ma egy átlagos magyar könyv 4-500 példányban kerül ki a nyomdából, nagyon ritka, hogy ennél nagyobb az érdeklődés. A könyvek egyre drágábbak lesznek, az embereknek pedig, ha a mindennapi betevő és egy kiadvány között kell dönteniük, a legtöbb esetben nem is gondolkoznak, melyiket válasszák. A kiadó az elmúlt egy év során 20 kötetet jelentetett meg, ezek között verseskötet, őstörténeti kiadvány, regény és sci-fi is volt, mind magyar szerző műve. 

Igazi ritkaságok is megbújnak a kötetek között
Fotó: Kiss Marietta Panka

Beszélgetésünk során a magyar írók szomorú helyzetét is megemlíti. Mint mondja, a kiadói munka nem csak az olvasók számára fontos, a szerkesztés, az írói munka segítése, s persze a biztos jövedelem a könyvek után szintén eltűnik majd a kiadók megszűnésével. 

A Püski Kiadó Krisztina körúti könyvesboltja távozásunkkor is tele nézelődő-beszélgető emberekkel, idősek és fiatalabbak is be-betértek beszélgetésünk alatt, szóba elegyedtek az eladókkal, akik nemcsak kikeresik a kért könyvet, de segítenek a választásban is, szívesen ajánlanak még ismeretlen műveket is.

A ház aljában megbújó boltocska emberléptékű, közvetlen, értékeket rejt magában nem csak a kiadványok miatt, a vevőkhöz való hozzáállás is egyedülálló, mindenkinek személyre szabottan segítenek. Napsütötte ablakai mögött azonban már csak pár hétig válogathatunk a könyvek között. Június végén, 84 év rendelkezésre állást követően végleg bezárja az ajtót Püski István. 

Ha érdekel, hogyan alakult át a kiadó szomszédságában álló terület akkoriban, amikor Püski Sándor megnyitotta első könyvesboltját,ide kattintva elolvashatod

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.