Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Noha jelentősen javult most a háztartások pénzügyi helyzete az elmúlt negyedévhez képest, ez még korántsem hozta el a fogyasztási fordulatot.
Jelentősen javult a háztartások pénzügyi helyzete az elmúlt negyedévhez képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, amely legfőbb oka egy, az Economx által megkérdezett szakértő szerint az, hogy a háztartások a többletjövedelmüket inkább megtakarítják, mintsem elköltik.
Így alakul a háztartások jövedelme
Mint írták, a Nézőpont Intézet Fogyasztói Barométer legfrissebb felmérése szerint a háztartások átlagos jövedelme 2024 márciusában nettó 551,5 ezer forint volt, amely 2023 decemberéhez képest közel 10 ezer, az előző év szeptemberéhez képest pedig 50 ezer forintos növekedés.
Emellett a ténylegesen fogyasztásra fordítható pénzmennyiség átlagosan nettó 548,5 ezer forint.
A háztartások alapvető fogyasztása csak 5 ezer forinttal rúg többre a decemberinél, amely azt jelenti, hogy az idén márciusi adatok szerint nettó 260 ezer forintot költ a magyar élelmiszerre, alkoholmentes italra, lakásfenntartásra vagy közlekedésre. Hozzátették: az alapvető fogyasztáson túli fogyasztásra egy átlagos háztartás a havi elkölthető pénzmennyiség több mint felét, 53 százalékot áldozhat, amely nettó 288,5 ezer forintot jelent.
1500 forintnál kevesebbet fordítottak élelmiszerre
A cikk szerint amíg ez év márciusában a háztartások átlagosan 143,5 ezer forintot költöttek élelmiszerre és alkoholmentes italokra, addig átlagosan 80 ezer forint ment lakásfenntartásra és háztartási energiára, közlekedésre pedig átlagosan 36,5 ezer forintot fordítottak. Ezek közül is a legérdekesebb adat talán az, hogy élelmiszerre a háztartások 45 százaléka havonta 100 ezer forintot vagy annál kevesebbet költ, amely háztartásonként 2,5 fővel számolva azt jelenti, hogy arra a családokban naponta legfeljebb 1333 fordítanak. Talabér Krisztián politológus-közgazdász szerint az, hogy a háztartások decemberhez képest idén márciusban 3 százalékkal többet költöttek élelmiszerre, a lassuló infláció tényét erősíti. Decemberben egyébként hozzávetőleg ugyanennyi volt az élelmiszerre 100 ezer forintnál kevesebbet költő háztartások aránya.
Ennyit költünk rezsire
Lakásfenntartásra és rezsire a háztartások 43 százaléka havonta 50 ezret vagy kevesebbet költ, míg közlekedésre 59 százalékuk 30 ezzret vagy ennél is kevesebbet. Kiderült a kutatás során az is, hogy egyéb fogyasztásra a magyar háztartások 288,5 ezer forintot költhetnek.
