Ennyit költ egy magyar család élelmiszerre

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Noha jelentősen javult most a háztartások pénzügyi helyzete az elmúlt negyedévhez képest, ez még korántsem hozta el a fogyasztási fordulatot.

Jelentősen javult a háztartások pénzügyi helyzete az elmúlt negyedévhez képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, amely legfőbb oka egy, az Economx által megkérdezett szakértő szerint az, hogy a háztartások a többletjövedelmüket inkább megtakarítják, mintsem elköltik.

Így alakul a háztartások jövedelme

Mint írták, a Nézőpont Intézet Fogyasztói Barométer legfrissebb felmérése szerint a háztartások átlagos jövedelme 2024 márciusában nettó 551,5 ezer forint volt, amely 2023 decemberéhez képest közel 10 ezer, az előző év szeptemberéhez képest pedig 50 ezer forintos növekedés.

Idézőjel ikon

Emellett a ténylegesen fogyasztásra fordítható pénzmennyiség átlagosan nettó 548,5 ezer forint.

A háztartások alapvető fogyasztása csak 5 ezer forinttal rúg többre a decemberinél, amely azt jelenti, hogy az idén márciusi adatok szerint nettó 260 ezer forintot költ a magyar élelmiszerre, alkoholmentes italra, lakásfenntartásra vagy közlekedésre. Hozzátették: az alapvető fogyasztáson túli fogyasztásra egy átlagos háztartás a havi elkölthető pénzmennyiség több mint felét, 53 százalékot áldozhat, amely nettó 288,5 ezer forintot jelent.

A háztartások a többletjövedelmüket leginkább nem elköltik, hanem félreteszik
Fotó: Noel Hendrickson / Getty Images Hungary

1500 forintnál kevesebbet fordítottak élelmiszerre

A cikk szerint amíg ez év márciusában a háztartások átlagosan 143,5 ezer forintot költöttek élelmiszerre és alkoholmentes italokra, addig átlagosan 80 ezer forint ment lakásfenntartásra és háztartási energiára, közlekedésre pedig átlagosan 36,5 ezer forintot fordítottak. Ezek közül is a legérdekesebb adat talán az, hogy élelmiszerre a háztartások 45 százaléka havonta 100 ezer forintot vagy annál kevesebbet költ, amely háztartásonként 2,5 fővel számolva azt jelenti, hogy arra a családokban naponta legfeljebb 1333 fordítanak. Talabér Krisztián politológus-közgazdász szerint az, hogy a háztartások decemberhez képest idén márciusban 3 százalékkal többet költöttek élelmiszerre, a lassuló infláció tényét erősíti. Decemberben egyébként hozzávetőleg ugyanennyi volt az élelmiszerre 100 ezer forintnál kevesebbet költő háztartások aránya.

Ennyit költünk rezsire

Lakásfenntartásra és rezsire a háztartások 43 százaléka havonta 50 ezret vagy kevesebbet költ, míg közlekedésre 59 százalékuk 30 ezzret vagy ennél is kevesebbet. Kiderült a kutatás során az is, hogy egyéb fogyasztásra a magyar háztartások 288,5 ezer forintot költhetnek. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.