Három hónap alatt több mint öt és félezer embert károsítottak meg a csalók. Egy pillanat elég hozzá, és oda a család vagyona.
Angol és magyar nyelven is, nemzetközi cégekre, sőt akár a saját bankodra hivatkozva is megrövidíthetnek.
Több mint 9 milliárdot zsebeltek be a csalók
Naponta átlagosan 100 millió forinttal gazdagodnak a bűnözők, és egy-egy műveletük alkalmával már átlagosan több mint 1,6 millió forinttal rövidítik meg a bankszámláinkat – írta meg az Index. Döbbenetes adat: az elmúlt év harmadik negyedévében 5667-szer tudtak leemelni pénzt a számláinkról, így a csalásokban érintett összeg a második negyedévi 6 milliárd forintról 9,15 milliárdra emelkedett.
Ezekkel próbálkoznak
A csalók a legkülönbözőbb technikákkal próbálkoznak, már a Microsoft nevében, angolul is. Mint azt a cikkben saját tapasztalataikra hivatkozva megírták, a bűnözők újabban a nemzetközi techcég központjára hivatkozva, magyar számról keresik fel leendő „ügyfeleiket” azzal az ürüggyel, hogy a számítógépük hibát jelzett feléjük, és szeretnének segíteni helyreállítani a problémát. A háttérben többen is dolgoznak, ami még inkább alátámasztja azt, hogy a csalók ma már valódi, akár több száz fős call centereket működtetnek, nem ritkán magyar nyelvű „ügyfélszolgálatossal”. E microsoftos csalás során kiderült, hogy egy nemzetközi hackercsoport egy Balatonfőkajáron élő férfi számával visszaélve dolgozik.
A legtrükkösebb csalók úgy állítják be a számkijelzést, hogy úgy tűnjön, mintha az valamelyik szolgáltatóé vagy banké lenne.
A hamis hívószámkijelzéssel a telefonunkat is meg tudják téveszteni, pláne úgy, ha még el is van mentve a bankunk telefonszáma.
A hívószám-hamisításos visszaélések ellen egyelőre a szabályozás és technika sem tud megvédeni.
Így nem válhatunk áldozattá
Ezzel a néhány fontos lépéssel elkerülhetjük, hogy ne csaphassanak be:
- Akkor se dőljünk be a telefonhívásnak, ha a hívó pánikhelyzetnek tünteti fel a problémát! Ha valóban a szolgáltató hív, az azt jelenti, hogy már látja a gondot, tehát kontrollálja a folyamatot.
- Érdemes minden bejövő hívást megszakítani, majd felhívni az adott szolgáltató vagy bank hivatalos ügyfélszolgálatát. Az ügyfélszolgálat hívását mi kezdeményezzük, és ne a beérkező számot hívjuk vissza.
- Ne adjunk ki semmilyen olyan adatot, amivel bármilyen tranzakciót indíthatnak. A bankunk sosem kéri el a betéti vagy hitelkártyánk PIN-kódját, CVV-kódját, online banki jelszavunkat, vagy egyszer használható, második hitelesítési kódunkat.
- A csalók sok adatot gyűjthetnek rólunk az interneten, ne dőljünk be nekik még akkor sem, ha úgy tűnik, ismerik ezen információkat.
- Kérjünk olyan adatokat a hívótól, amelyet szolgáltatóként ismernie kellene – például az utolsó, általunk megvalósított fizetés összegét. Ha nem tudja a választ, egyértelmű, hogy csaló próbálkozik.
- Mások kérésére ne telepítsünk semmilyen programot a számítógépünkre és a telefonunkra. Előfordulhat, hogy ez az első lépése egy olyan folyamatnak, amelyben a csalók átvehetik az irányítást.
- Telefonos híváskor egyetlen bank sem kér bennünket arra, hogy pénzt utaljunk egy, általa megadott számlaszámra. Ha szolgáltató nevében kérnek erre, akkor érdemes az adott szolgálató számláján szereplő vagy a cég honlapján elérhető számlaszámmal összevetni a megadott adatot.
