A tévés szakács szókapcsolat hallatán itthon keveseknek ugrik be női név: Jamie Oliver, Gordon Ramsay, Kovács Lázár, Benke László neve hamarabb jön a szánkra, mint azé a nőé, aki talán a legtöbbet tette annak érdekében, hogy a gasztronómia főműsoridőben is érdekes téma lehessen.
Ma, a tematikus tévécsatornák érájában, nem meglepő, hogy ha főzőműsort néznél, bőven van miből válogatnod, de az sem unikum már, hogy ismeretlen, de komoly hírnévre aspiráló szakácsok küzdenek meg hétről hétre egymással és az ételekkel egy kereskedelmi televízió műsorán. Két évad közt nézheted, ahogy celebek főznek egymásnak, aztán a terített asztal fölött összevesznek – a gasztroműsorok olyan színes képet nyújtanak, hogy mindenki megtalálja a maga kedvencét. Van jópofa séf, szigorú séf, félórás ételeket kínáló séf és a fine diningot képviselő séf is, akik bizonyos értelemben mind Julia Child köpenyéből bújtak ki.
Az első tévés celebszakács volt Julia Child
Julia az amerikai televíziózást tulajdonképpen forradalmasító szakácsnő volt: nőként sikerült olyan izgalmassá tennie a főzést Amerikában, hogy azzal megteremtette a tömegeknek szánt főzőműsorok műfaját. Elérte azt, hogy a háziasszonyok, akik a hatvanas évek Amerikájában leginkább konzervételeket, illetve készételeket melegítettek fel csinos konyháikban, hajlandók legyenek ennél jóval többet is tenni, és alapanyagokból főzni – from scratch, ahogy azt angolul mondanánk. Pedig Julia élete egészen másként indult, ma pedig talán bizalmat sem szavazna a nem túl képernyő-kompatibilis alkatnak látszó nőnek, aki ötven fölött kezdte meg tévés karrierjét.
Magassága egész élete folyását meghatározta
Julia Carolyn McWilliams jómódú családba született: édesanyja egy papírgyár örökösnője, édesapja pedig bankár és földbirtokos volt. Tőlük mindent meg is kapott gyermekkorában, a jó oktatás és a meleg, szerető nevelés jellemezte az 1912-es születésű lány életét.
Magassága azonban már egészen fiatal korától bosszantotta:
az iskolában csúfolták érte, a világháborúban hiába szerette volna országát szolgálni, emiatt tartották alkalmatlannak – amikor pedig tévés szakács lett belőle, emiatt kellett számára személyre szabott, egyedi magasságú munkafelületet kialakítani. A maga 188 centijével valóban kifejezetten magasnak számító nő azonban nem engedte, hogy ilyen körülmények befolyásolják boldogulását.
Előbb a Vöröskeresztnél titkárnősködött, majd később az OSS-nél, a CIA elődjénél kezdett dolgozni: Kína és India volt a területe. Itt ismerte meg férjét, Paul Cushing Childot is, akit később Párizsba helyeztek. Itt indult Julia Child, a szakács története.
Véletlenül lett belőle szakács
A francia konyha amerikai nagyasszonyának életében az igazán jó dolgok várattak magukra:
34 évesen ment férjhez, ami ebben az időben meglehetősen késeinek számított, majd amikor 36 évesen a francia fővárosba költözött férjével, valamit kezdenie kellett a rá szakadt rengeteg szabadidővel.
A Le Cordon Bleu nevet viselő szakácsiskolába iratkozott be, egyetlen nőként csoportjában, ez a lépés pedig egész további életének folyására hatással volt. Miközben megismerte a francia konyhaművészet remekeit, beleszeretett az ország kulináriájába, majd végzett szakácsként két társával elindította a L’Ecole de Trois Gourmandes nevet viselő főzőiskoláját.
Társai, Simone Beck és Louisette Bertholle szintén a Le Cordon Bleu-ben végeztek, és nemcsak együtt tanították főzni azokat, akik hozzájuk fordultak, hanem kilencévnyi megfeszített munkával összeállították a francia konyha bibliáját is – a közel 800 oldalas A francia konyha művészete című kötetet, amely a napokban jelent meg először magyar nyelven is.
A kötet Amerikában viharos gyorsasággal lett pokolian népszerű 1961-es kiadását követően, a következő 40 évben Child meghatározó alakja volt az amerikai konyhaművészetnek, még 11 kötetet adott ki, és miután a házaspár visszatért Amerikába, Julia tévés karrierje is elkezdődhetett – 51 évesen.
Mindenkinek segít nagyon jót főzni
A The French Chef címet viselő tévéműsor tíz éven át szórakoztatta és tanította az amerikai nőket és férfiakat egyaránt. Annak története egyaránt lehet ismerős a Julie és Julia című filmből, vagy az HBO Maxon megtekinthető Julia címet viselő sorozatból, melynek második évada a napokban vált elérhetővé a streamingszolgáltatónál.
Child a maga termetes alakjával, lihegő beszédstílusával, szokatlan hangszínével nem épp a tévésztár allegóriája volt, mégis hatalmas sikert aratott – talán azért, mert szenvedéllyel főzött, és mert hitt abban, hogy ezt bárki utána tudja csinálni, amennyiben hajlandó az ő tanácsaira odafigyelni.
Bár Julia Child neve olyan fogásokkal fonódott össze, mint a burgundi marhapofa, hozzáállása azt sugallja, mi is képesek lehetünk bonyolult ételek megfőzésére. Szakácskönyve épp azért is olyan hosszú, mert bemutatja az alapvető konyhai eszközöket, részletesen leírja a módszereket, és figyelmeztet arra, hogy adjuk meg a főzés módját – időben, alapanyagban, figyelemben egyaránt. Első tévében főzött étele egy omlett volt, mert annak is van művészete, de aki ennél többre vágyik, azt arra is képes megtanítani Child, aki egyébként a vaj szerelmese volt, és úgy tartotta, diétázni legfeljebb addig van értelme, amíg az embere arra vár, hogy elkészüljön a steakje.
Az életében számos kitüntetéssel elismert Julia Child egy nappal 92. születésnapja előtt hunyt el veseelégtelenségben – egy hónappal ezelőttig aktív életet élt, utolsó étkezése pedig saját receptje szerint elkészített hagymalevese volt. Ezt már asszisztense készítette, nem ő: konyháját három évvel ezelőtt szállították el a Smithsonian Amerikai Történeti Múzeumba, ahol ma is bárki megtekintheti.
