Ekkor lesz egyenlő nő és férfi: sokkoló a prognózis

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ha megkérdeznénk, szerintetek mikorra érhető el a nemek közti teljes egyenjogúság, egészen biztosan más választ adnátok, mint ami a valóság. Nem meglepő, ugyanis a valós időpont valóban letaglózó.

131 év: ennyi kell még ahhoz, hogy nő és férfi teljesen egyenlő esélyekkel indulhasson az életben. Ízlelgessük még azt a számadatot: 2154-ben érhető el jó esetben ez a cél, amikor nemhogy mi vagy gyermekeink sem fogunk már élni,

de a mai harmincasok-negyvenesek unokái is jó eséllyel aggastyánok lesznek.

Ahhoz képest, hogy milyen régóta küzdünk nők és férfiak is a cél eléréséért, mellbe vágó, milyen távol vagyunk tőle még mindig.

Ezért kiszolgáltatottabbak a nők

A koronavírus visszavetette az ügyet, ám naivitás lenne azt hinni, hogy a horroradat ennek tudható be. A koronavírus-járvány alatt ugyan 135 év fölé is ugrott a mutató –

kiknek is kellett otthon megküzdeniük az online oktatással, mert apának pénzt kell keresnie, no és túlnyomó többségben kik gondoskodtak ekkor idős családtagjaikról, magukat háttérbe szorítva?

Bingó, leginkább a nők. A járványnak óriási gazdasági kárát látták, ahogyan általában a krízishelyzetek is jobban sújtják őket.

Néha úgy tűnik, lehetetlen elérni az egyenjogúságot… Getty Images Hungary
Fotó: Carbonero Stock

Az ENSZ adatai szerint ez annak tudható be, mert a nők általában kevesebbet keresnek és tudnak félretenni, sokszor informális munkaviszonyban – azaz szürkén vagy feketén – dolgoznak, és a szociális háló védőburka így kevésbé védi őket.

Idézőjel ikon

Az egyszülős háztartások javában nő a családfenntartó, és a láthatatlan munka, ezen belül a másokról való gondoskodás terhe is, az ő vállukat nyomja.

Gondoljunk csak bele: hány magyar nők adja át a gyedet férjének, mert ő így munka mellett kaphatja meg a teljes összeget – ezzel lemondva társadalombiztosítási jogviszonyáról? Hányan járnak takarítani és hasonló munkákat végezni, akár főállásuk után, délben, zsebbe, hogy legyen kenyér még hó végén is? Nem nehéz átlátni, mennyire érintett a magyar társadalom is a fenti problémák által.

Európában még egész jó a helyzet

Ha ennek ellenére úgy érzed, magad büszkén kihúzva, hogy te egyenlőként ülhetsz a tárgyaló- és a vacsoraasztal mellé, az nem jelenti sem azt, hogy a fenti adatok nem valósak, sem azt, hogy illúzióban élsz. Európa az a kontinens, amely regionális szinten a legközelebb került a teljes paritáshoz: 76,3 százalékos egyenjogúságot sikerült itt kivívni, amivel még Észak-Amerika elé is be tudott vágni a kontinens.

Ezt nagy részben az északi nemzeteknek köszönheti, amelyek közül több is 80 százalék fölötti mutatókkal büszkélkedhet – idetartozik Norvégia, Finnország, Svédország is.

Ha ezek az államok eszünkbe jutnak, az is memóriánkba villanhat, hogy rendszeresen a legboldogabb államok közé sorolják őket, hogy az apák gyedre mehetnek, ami nem az anyákéból vonódik le, hanem hozzáadódik ahhoz, hogy a szociális védőháló erősebb, és a többi.

Pont azokban a pontokban erősek, amelyekben az ENSZ szerint egy nő általában kiszolgáltatottabb. Hazánkban ez sajnos nem ennyire egyértelműen valósul meg, hiszen az idős, beteg családtag vagy a tartós beteg, fogyatékossággal élő gyermek gondozása rendszerint anyai feladat, ahogyan a szülői értekezleteken is kakukktojás az a néhány apuka, aki beül a sorokba. 

Anyák rohangálnak különóráról különórára a gyerekkel, és őket rúgják ki, amikor túl sok táppénzre mentek az ovissal.

A gondoskodás itt női feladat, mifelénk a pénzt a férfiaknak kellene keresnie. Pláne, mert ő nem megy majd el szülni orvul, hanem boldogan rohan be nap mint nap családfenntartani.

Itt nem elég pár jó példa

És ennél van lejjebb, jóval lejjebb is: Észak-Afrika például 62,6 százalékos egyenjogúságig jutott csak, abszolút sereghajtóként a kontinensek között. Tény és való, hogy mi jó helyzetben vagyunk globálisan szemlélve a körülményeket. De elég ez vajon?

Teljesen eltérő utakat járunk be nőként, mint férfiként
Fotó: Klaus Vedfelt / Getty Images Hungary

Természetesen nem. Amíg ezek az egyenlőtlenségek határozzák meg a viszonyokat, melyek közt élünk – még 131 évig, ha csökkenő mértékben is –, addig ezek alakítják a következő generációk hozzáállását és attitűdjeit.

Idézőjel ikon

Már ez épp elég baj, mert hiába van egy, két, ötezer, százezer nő, aki saját hajánál fogva húzza ki magát a gender bias mocsarából, ők olyan fecskék, akik nem képesek nyarat csinálni.

Túl kevesen vannak, túl kis, még ha közösségi szinten jelentős szerepet is töltenek be. Tágabb családomban szinte csak ilyen nők élnek, mégis köztük is van, aki koppant az üvegplafonon, pedig ha férfiként dolgozna ugyanezzel a tudással és mentalitással, belemenős nagykutya lenne.

Ez az érdek a valódi közérdek

Ha a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet, akkor több tehetséget fedeznek fel, több Karikó Katalin talál fel nagyszerű dolgokat, több Hosszú Katinka nyer világversenyeket, több Enyedi Ildikó készít nagyszerű filmeket. Nemzetközi példák mutatják, milyen minőségi változásokat hoz egy női vezető egy vállalatban, a női kvóta pedig bizonyított már elégszer a gyakorlatban. De ehhez a nőket tényleg és minden szinten egyenrangú felekként kell kezelni, legyen szó arról, hogy nem vitatjuk el tőlük az áldozat szerepét olyan helyzetben, mint amilyen például Renner Erikáé, és nem kicsinyeljük le őket kisebb vagy nagyobb plénum előtt sem kínos jelzőkkel. Nem nagyon engedhetjük meg magunknak azt, hogy a Föld népességének felét másodrendű rangra taszítsuk: a klímaválság nem a küszöbön van, hanem mire észrevettük, már rég páros lábbal rúgta be az ajtót, ledobálta a tiszta ruhát a szárítóról, tejet öntött a számítógépekbe és felgyújtotta a nappalit. Amikor olyan válság előtt állunk, amelyet nemhogy megoldani nem tudunk, de nem is értünk még teljesen, mindenkire szükség van, mert ki tudja, talán a következő Greta Thunberg hozza a megoldást. Tévedés azt hinni, hogy az egyenjogúságra a nőknek van szüksége: ez alapvető érdeke mindenkinek.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.