Érdemes-e szerelem nélkül házasodni? – Válási tanácsadó válaszol

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A szerelemházasságok helyett az elmúlt években egyre több, észérvek alapján megszületett projektházasság köttetett. Joggal gondoljuk, hogy ezek a racionális alapokon nyugvó holtodiglan-holtomiglan kapcsolatok, amit általában érett fejjel kötnek az emberek, tartósabbak, mint a tiszta érzelmekből fakadók. A tapasztalatok azonban épp az ellenkezőjét igazolják.

Vajon hogyan érdemes házasodni, érzelemből vagy tudatos döntés alapján? Erre a kérdésre kerestük a választ Galambos Balázzsal, a Szépen Válj El Válásközpont alapítójával és vezetőjével, aki szakmai tapasztalati alapján vázolta a különböző motiváció alapján születő házasságok előnyeit és hátrányait. Jótanácsként pedig azt javasolja: házasodjunk szerelemmel, és ha úgy alakul, akkor váljunk tisztességgel.

Hogyan kell elképzelni azt a szituációt, amikor valaki nem az érzelmeire, hanem az eszére hagyatkozva választ magának társat?

A projektházasságok mozgatórugója általában valamilyen külső tényező, a leggyakrabban a múló idő. Képzeljünk el egy negyvenes éveiben járó férfi informatikust, aki habitusából vagy a munkájából adódóan nehezen teremt kapcsolatot a másik nemmel. Ám a munkahelyi kantinban gyakran találkozik egy csinos, fiatal, harmincas könyvelővel, miközben ebédet melegít magának a mikrosütőben. Mindketten benne vannak már abban a korban, amikor jó lenne már társra lelniük, ha családot szeretnének. A férfi edzeni jár, jól keres, nincsenek káros szenvedélyei, a nő nem az a kikapós fajta, és már a szülei is régóta mondogatják, hogy meg kellene már házasodnia, és érkezhetnének már az unokák. Bár hiányzik a fellángolás, a mindent elsöprő szerelem, azt gondolják, keresve sem találhatnának maguknak jobb társat, ezért összekötik az életüket.

Galambos Balázs a Szépen Válj El Válásközpontban már számos házasságot segített már megmenteni
Fotó: Soos
Idézőjel ikon

Majd az előzetes tervnek megfelelően jön a gyerek, épül a ház, és akkor, amikor már megvan a gyerek és megvan a ház, jönnek a problémák, és egyszer csak tönkremegy a házasság, és nem értik, miért.

Miért?

Mert a tartós kapcsolathoz kevés, hogy azt gondolták, megfelelnek egymás számára. Miután megvalósították és kipipálták az elgondolt terveket, már nincsenek a közös életükben új célok, és nem is nagyon vannak olyan effektív értékek, amelyek összetartanák őket.

Melyik az a korosztály, amelyiknek a tagjai sokkal inkább hajlanak arra, hogy projektházasságot kössenek?

Egyértelműen a 40 fölöttiek, hiszen ők azok, akiket több szempontból is sürget az idő, egyebek között a gyerekvállalást miatt, és egyre inkább azt érzik, kezdeni kellene valamit az életükkel. 

A múló időn kívül mennyire jellemző, hogy valaki sokkal inkább azért házasodik, mert fél az egyedülléttől, a magánytól?

Ez nem annyira jellemző, főleg nem az egyedülléttől való félelem, hiszen ezek az emberek már sokat voltak egyedül. Nekik sokkal inkább párkapcsolati kudarcaik vannak, vagy ha félnek, akkor leginkább attól, hogy idős korukban ki fogja majd rájuk nyitni az ajtót, ki szed majd nekik karácsonykor a húslevesből, amikor már nem lesz a nagymama vagy az édesanya.

Jól gondolom, hogy a projektházasságok hamarabb és könnyebben tönkremennek?

Egyértelműen. Bár a szerelmen alapuló házasságok jó része is tönkremegy, elhasználódik, de ott van hová visszanyúlni, amikor elkezdünk dolgozni a megmentésén. Ott van egy olyan alap, amit, ha a házasságátvilágító auditon megtakaríthatunk a lerakódott sérelmektől, nehézségektől vagy csalódásoktól, akkor újra tudjuk építeni a házasságot. Ez az alap pedig nem más, mint azok a szép és jó emlékek, melyekre jólesik visszagondolni. Ilyen lehet például az egymásról szerzett első benyomás, az első pillantás vagy találkozás, amire sokan úgy emlékeznek, hogy már akkor rögtön tudták, hogy a másik lesz a férjük vagy a feleségük, a gyerekük anyja vagy az apja. És ezt a párterápián azok az emberek mondják egymásról, akik többnyire haragszanak egymásra. Ezek az első emlékek egy projektkapcsolat esetében kimerülnek annyiban, hogy a másik helyes volt, jól nézett ki, félszeg volt, kedves volt, esetleg kérdezett tőlünk valamit.

A közös szép emlékek sokszor segíthetnek a szerelemből kötött házasságokat megmenteni
Fotó: Flashpop / Getty Images Hungary

Egy párterápián könnyen bevallják az emberek, hogy nem szerelemből házasodtak?

Igen, minden zokszó nélkül.

És ilyenkor csak neked vallják be, vagy ott ül a házastársuk is?

Természetesen egymás előtt is vállalják mindezt, hiszen amikor már válófélben vannak a felek, akkor már egyáltalán nincsenek érzelmek, hiszen egyébként sem nagyon voltak. Ilyenkor már se érzelmek, se közös célok nincsenek. Mindenkinek saját célja van. Például, ha van közös gyerek, akkor a nőnek az, hogy a maximális tartásdíjat kisajtolja, a férfinak pedig az, hogy a kapcsolattartás olyan legyen, hogy a lehető legtöbb időt tölthesse a gyerekével.

Nehezebben vagy könnyebben érnek véget ezek a válóperek, mint például szerelmi házasságok esetén?

Ez jó kérdés. Az, hogy éppen meddig tart egy válóper, függ a pénzügyi kultúrától vagy a baráti, családi háttértől. Ez utóbbi esetben azokra a titkos tanácsadókra gondolok, akik a háttérből mindent jobban tudnak. Olyanok ők, mint a fociszurkolók, akiknek mindegyike ért a focihoz, de játszani soha nem játszotta. Ahogyan a politikához is sokan értenek, de felelősséggel nagyon kevesen tudják csinálni.

Idézőjel ikon

Ezek a kéretlen kibicek általában az anyósok, a kollégák, kolléganők, az ügyvéd, aki a család barátjaként a lakásszerződést kötötte, de gőze nincs a családjoghoz.

Mikor fordulhat elő az az eset, amikor van értelme megmenteni egy projektházasságot?

Akkor, ha az együttélés közben kialakultak az érzelmek. Mert nem kizárt, hogy bár nem érzelemre alapult a kapcsolat, de megszeretik egymást a házastársak.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.