Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Csaknem 150 éve fogalmazta meg Samuel Benner saját megfigyeléseire alapozott piaci jóslatát arról, szerinte hogyan, milyen elvek alapján működik a világ gazdasága. Néhány elemző szerint a Benner-ciklus több mint száz éven keresztül pontosan megjövendölte a piac hullámvölgyeit.
A befektetők, legyenek azok kicsik vagy nagyok, mindig a tökéletes eszközt, a tökéletes lehetőséget és a tökéletes időt keresik a profitszerzésre. Ám amikor forgószél módjára egyik válság a másik után dúlja fel a piacot, nehéz megjósolni, éppen mikor milyen mozgások várhatók. Míg egyesek elemzőkre vagy befektetési tanácsadókra hagyatkoznak, addig mások sokkal inkább a szerencsében bíznak.
De a befektetőknek és a vállalkozóknak van egy harmadik csoportja is. Ők azok, akik az úgynevezett üzleti ciklusokhoz igazítják az invesztícióra alkalmas időt. Az egyik ilyen ciklus, amire a befektetők hagyatkozhatnak, a Benner-ciklus, amely csaknem teljesen pontos gazdasági diagnózist adott az elmúlt több mint 100 évben. Előre jelezte egyebek között az olyan nagy válságot, mint a második világháború, a DotCom-buborék és a Covid–19-világjárvány miatti piaci összeomlás.
Mi az a Benner-ciklus?
Samuel Benner igen sikeres gazdálkodóként éveken keresztül virágzó gazdaságot működtetett mindaddig, amíg az 1873-as gazdasági válság teljesen el nem lehetetlenítette. Ez az anyagi kudarc és csőd késztette arra, hogy felismerje a piacok ingadozásának okait. Elemzése során arra a következtetésre jutott, hogy a gazdasági élet változékonysága nagyfokú ciklikusságot követ.
Az ohiói farmer végül 1875-ben publikálta megállapításait. Könyvében az 1876 és 1904 közötti üzleti időszakok prognosztizált változása szerepelt különféle nyersanyagárak tükrében. Elemzésében választ keresett arra is, hogy a nyersvas, a kukorica, a sertés és a gyapot árának alakulásával hogyan lehet tőkét kovácsolni. Ezen előrejelzések közül sok meglehetősen igen pontos volt. Ez a Benner-ciklus, amely a gazdasági élet periodicitását feltételezi, piactörténeti szempontból mindenképpen egyedülálló és elgondolkodtató volt a maga idejében, és igaz ez még napjainkban is.
A Benner-ciklus lényege
Benner három ciklusa a következőkből állt:
• A kukorica és a sertés ára 11 éves ciklust követ, a csúcsok felváltva öt- és hatévenként jelentkeznek.
• A pamut ára 11 éves csúcsokkal ciklusonként ingadozott.
• A nyersvas árának 27 éves ciklusa van, mélypontok 11 és 9 évente, csúcsok 8 és 10 évente.
A Benner-féle diagram a pánik éveit, a jó éveket és a nehéz időket ábrázolja. Szerinte a kétségbeesés időszakában az irracionalitás jellemzi a piacot, ilyenkor a befektetők abszurd módon vesznek és adnak el részvényeket, nyersanyagokat mindaddig, amíg az árak az egekbe nem szöknek, vagy a mélybe nem zuhannak. Nyugalmi időszakban az árak magasak, így Benner szerint ez a legalkalmasabb a részvényekkel, árucikkekkel és egyéb eszközökkel való kereskedésre. Benner elmélete szerint a kihívásokkal teli időkben vásárolt készleteket, termékeket és eszközöket a virágzó idők csúcspontjáig kell őrizni, és a gazdasági fellendülés tetőfokán kell eladni.
A Benner-féle előrejelzés szerint 2023 nehéz időszaknak számít. Egyesek azt mondhatják, hogy a ciklus pontos a hazai és a globális tőzsdék jelenlegi volatilitása mellett, olyan válságokkal, mint a banki csődök, az előre jelzett gazdasági lassulások és a technológiai elbocsátások.
Hihetünk-e Bennernek?
Jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon a Benner-ciklus mennyire megbízható. A szakértők szerint jól tesszük, ha fenntartásokkal kezeljük, miután a felismerésben van némi ösztönös megérzés, amely az egész éves vetési-termesztési-aratási cikluson alapul. Benner ebből következtetve jutott arra, hogy a 11 éves napciklus minden bizonnyal hatással lesz a terméshozamra és az abból származó bevételre is; ebből pedig logikusan következik, hogy mindez befolyással lesz a gazdaságra és a piac működésére is.
A Benner által levezetett ciklikussággal kapcsolatban azt is fontos megjegyezni, hogy a rendelkezésre álló adatok nem feltétlenül elégségesek ahhoz, hogy a piaci mozgásokat pontosan mintázzák, hiszen legalább 500 éves piaci múltra kellene visszatekintenünk ahhoz, hogy valóban hiteles adatok alapján vonhassunk le következtetéseket.
Harmadsorban pedig számolnunk kell azokkal a véletlenekkel is, amelyek a gazdasági csúcsokat és völgyeket óhatatlanul befolyásolják.
Ha Benner elmélete alapján követjük nyomon a gazdaság periodikáját, akkor 2021-ben éppen kiléptünk a ciklikusnak abból a szakaszából, amit a pánik jellemzett, és észvesztve, sokszor irracionális módon, egekbe szökő árakon cseréltek gazdát a részvények és a nyersanyagok. Ettől eltérő előrejelzés 2023-ra sincs. E szerint mindaddig fennáll majd ez a piaci időszak, amíg el nem érkezik egy újabb összeomlás, ami egy újabb nehéz időszakot eredményez.
A szakértők abban egyetértenek, hogy nincs olyan egzakt tudomány, ami a piaci mozgást pontosan előre jelezhetné, de észre kell venni, hogy a Benner-ciklus 2007-et a magas árak és a részvényeladás idejének jósolta meg. Ha hihetünk, vagy sokkal inkább hinni akarunk Samuel Benner jóslatainak, akkor a következő pénzügyileg kiegyensúlyozott időszakig három évet kell még kibírnunk.
