Azért, mert házasok vagyunk, a másik szabadon rendelkezhet a testemmel? Azért, mert vettem valakinek egy italt, elvárhatok-e tőle bármit? Ezekből a kérdésekből parázs viták kerekedhetnek akár egy baráti asztalnál is, miközben a válasz egy ideális világban az egyértelmű „nem” lenne. Hogyan telepedik meg a szexuális erőszak a társadalmunkban, és mit tehetünk ellene?
A magyar erőszak kifejezés egy olyan erőteljes szó, ami mély nyomokat hagy az emlékeinkben, már csak azzal is, hogy kimondjuk. Tökéletesen szemlélteti, hogy az erőszak vagy más szóval abúzus milyen károkat is okozhat. A szexuális erőszak a feljogosítottság, a hatalom és a kontroll eszköze, ami teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a másik fél szükségleteit, határait és autonómiáját. A szexuális abúzus csakis az erőszaktevő érdekeit szolgálja. Sajnos gyakran a társadalom még az erőszak legegyértelműbb formái alól is felmenti az elkövetőt, így annak rejtettebb vetületeire még nehezebbé válik az érzékenyítés. Így a szexuális erőszak szinte láthatatlanul áramlik be a kapcsolatainkba, súlyos károkat okozva az áldozatokban.
Muszáj érzékenyebbé válnunk az erőszakra
Vannak témák, amikről nem lehet elégszer beszélni. A szexuális erőszak pontosan ilyen. A helyzet paradoxona, hogy amiről a legtöbbet lenne érdemes beszélnünk, éppen azok a leginkább tabunak számító jelenségek. Az érzékenyítésért küzdő szakemberek létrehozták a szexuális erőszak piramismodelljét, hogy szemléltessék a szexuális erőszak különböző formái között az összefüggést. Megdöbbentő ezen az ábrán látni, hogyan is épülhet egymásra és függhet össze egy „a fiúk már csak fiúk lesznek” hozzáállás, egy akár vagány viselkedésnek titulált „Szia, cica, van gazdád?” jellegű cat-callinggal, eljutva a fizikai erőszakig. A modell erőteljesen szemlélteti, hogyan is járulhatnak hozzá attitűdjeink és hiedelmeink egy olyan környezet kialakításához, ahol a szexuális erőszak könnyedén jelen lehet a mindennapokban.
A hatszintes piramismodell alján a szexuális erőszaknak tekinthető viselkedési formák széles skálája található, beleértve a szexista vicceket és a tárgyiasítást. Ezek a viselkedések normalizálódnak a kultúránkban, és ezért nem ismerjük el őket károsnak. Minden szinten az erőszak egyre súlyosabb formái láthatóak, a nem beleegyezésen alapuló szexuális érintkezéstől egészen a csúcson lévő szexuális gyilkosságig. Fontos, hogy ezek a szintek nem zárják ki, sőt gyakran átfedhetik egymást.
Mit tehetünk az erőszak ellen?
A piramis alapja biztosítja a „legegyszerűbb” beavatkozási pontokat. A „legegyszerűbb” szó azért is került idézőjelbe, mert ennek az alapnak a megrendítése olyan rendszereket támad meg, amik pl. a rasszizmus, a szexizmus és a homofóbia kérdéskörében is jócskán benne vannak. Ha képessé válnánk destabilizálni a piramis alapját, akkor az alappal együtt szépen összeomlana az egész piramis. Mindez olyan környezetet teremthetne, ahol az erőszak nem elfogadható, ahol képesek vagyunk magunkat és egymást is felelősségre vonni. Szinte utópisztikusan hat az utóbbi mondat, de ezek a szempontok segíthetnek minket elindulni ebbe az irányba:
- Vállalj felelősséget! – Sajnos mindannyian képesek lehetünk átlépni mások határait. Így mindannyiunk felelőssége, hogy a mások ideje, figyelme és teste felett érzett feljogosítottságunkat megkérdőjelezzük.
- Nyitottság és hála! – Nehéz lehet szembesülni mások véleményével, főleg ebben a témában, ami feszültséget is kelthet bennünk. Támadás helyett próbáljunk nyitottsággal és hálával fordulni mások megélései felé.
- Stop az áldozathibáztatásra! – Az áldozatok viselkedésének megkérdőjelezése helyett a figyelmünket fordítsuk az elkövetőre. Senki sem felelős azért, ha valaki olyat tesz vele, amiről egyedül a másik döntött.
- Tudatos szóhasználat! – A viccesnek gondolt szófordulatok, kifejezések gyakran hozzájárulhatnak az erőszakot támogató kultúrához. Figyeljünk oda, milyen szavakat választunk!
A szexuális erőszak piramisa segít rávilágítani arra a tényre is, hogy a szexuális erőszak nemcsak fizikai bántalmazásról szól, hanem a viselkedések széles skáláját is magában foglalhatja. Kulcsfontosságú, hogy azon dolgozzunk, hogy a piramis minden szintjén megakadályozzuk a szexuális erőszakot. Ez magában foglalja a káros attitűdök és viselkedések felelősségre vonását, a beleegyezésen alapuló kapcsolatok előmozdítását, valamint a szexuális erőszakot túlélők támogatását. Csak így teremthetünk egy biztonságosabb és igazságosabb társadalmat mindannyiunk számára!
A CIKK SZERZŐJÉRŐL
Szabó Jennifer a Dívány pszichológus szakértője.
