Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Milyennek kell lennie egy valóban jó barátnak? Sok jelző az eszünkbe juthat kapásból: legyen nagylelkű, őszinte, elérhető, és az sem árt, ha kedves, kellemes személyisége van. Egy friss tudományos kutatás felmérte, melyik a legfontosabb tulajdonsága egy barátnak.
Boldogságunk egyik alappillére, hogy meghitt kapcsolatokat tudjunk kialakítani másokkal, például barátságkötés formájában. Persze, sokan sokszor megégethettük már magunkat, amikor egy barátnak hitt személy, akit közel engedtünk magunkhoz, végül megtörte a bizalmunkat, amelybe avattuk. Ennek ellenére a boldogságunk mértékét is növelheti, ha megtaláljuk a megfelelő embereket erre a szerepkörre, akikért megéri újra felengednünk a falainkat. De ha eddig nem sikerült megfelelő baráti kapcsolatokat kialakítanod, akkor mi alapján szűrd ki, hogy ki számít jó barátalapanyagnak? Kutatók egy csapata megfejtette, mitől lesz valaki igazán nagyszerű barát.
Belőlük lesz igazán jó barát: ezeket a tulajdonságokat keresd
Három egymást követő felmérés segítségével próbálta kideríteni egy kutatócsapat, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkeznek az ideális barátok. Első körben 236 görög anyanyelvű embert kértek meg arra, hogy osszák meg, milyen barátra vágynak, és kit akarnak elkerülni inkább. Összesen 50 pozitív és 43 negatív tulajdonságot gyűjtöttek így össze. A második felmérés során ezt az 50 pozitív jelzőt kellett értékelnie egy skálán (amely az „erősen egyetértek” és az „egyáltalán nem értek vele egyet” között mozgott) 706 új résztvevőnek aszerint, hogy mennyire illett bele a megadott befejezendő mondatba „Azt szeretném, ha a barátom … lenne”. A harmadik felmérés ugyanezen az elven működött, csupán a 861 új résztvevőnek ezt a mondatot kellett befejeznie: „Azt szeretném, ha a barátom nem lenne…” Végül a kutatók 10 tágabb kategóriába sorolták a pozitívnak megítélt tulajdonságokat és három tágabb kategóriába a negatív tulajdonságokat.
A legfontosabb barátság-összetevőnek az őszinteség bizonyult, amelyet az etikusság, a kellemes személyiség és az elérhetőség követtek.
A legutáltabb tulajdonság az őszintétlenség volt, amelyet a versengő szelleműség követett a türelmetlenséggel együtt. A kutatók szerint az eredmények azt mutatják, hogy a leginkább a kölcsönös támogatásra és az együttműködésre vágyunk, amikor barátokat keresünk.
Miért olyan fontos az őszinteség?
Aki őszinte, azt megbízhatóbbnak, biztonságosabb társnak gondoljuk. Azonban ha valakinél az igazmondás durvasággal és bántó kifejezésvilággal társul, azt biztosan nem fogjuk a szívünkbe zárni. Ahogyan dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus írta Instagram-oldalán: „Sajnos sokszor tapasztalom – még önmaguk irányában nagyon érzékeny embereknél is –, hogy többnyire az őszinteség jegyében meglepően érzéketlenek és bántóak tudnak lenni másokkal. Félreértés ne essék: az őszinteség szerintem is alapvetően fontos, de csak akkor igazán építő egy emberi kapcsolatban, ha empátiával és tapintattal párosul.” Tehát fontos az őszinteség, de ugyanannyira lényeges a forma is, amelyben kiadjuk magunkból a gondolatainkat.
Több magyarázat is létezik arra, hogy az emberiség számára miért válhatott fontossá az őszinte barátság. Egy elmélet szerint az evolúció állhat emögött, mivel a túlélési esélyeinket növeli, ha nemcsak a genetikailag összekötött rokonságunk támogat minket, hanem szélesebb körből kaphatunk segítséget. Egy másik elmélet alapján nem az evolúció háttérből rángató zsinórjai kötnek barátságot az emberek között, hanem egyszerűen csak egy racionális döntésről van szó: az őszinte emberek jobb támogatócsoportnak bizonyulnak, mint azok, akiknek nem lehet adni a szavára (bár érdemes megemlíteni, hogy valójában ez az elmélet lényegében nem áll távol az evolúciós elmélettől). Egy harmadik álláspont szerint pedig simán a minőségi, őszinte emberekkel töltött idő öröme önmagában elegendő indok lehet, hiszen senki sem élvezi a kellemetlen, megbízhatatlan egyének társaságát.
A kutatók mindenesetre kiemelik, hogy bár széles mintával dolgoztak, a kulturális különbségeknek köszönhetően más, individualistább országokban (mint amilyen Magyarország is a Hofstede értékelés alapján) nem biztos, hogy ugyanez a fontossági sorrend alakulna ki. Például az elérhetőség magasabb pozíciót szerezhet, mint azoknál a kultúráknál, amelyek inkább kollektivistának számítanak. Sok tényezőn múlik, kiből válik a legjobb barátunk, de az biztos, hogy a kutatás eredményeivel egybecsengően senki sem akarja, hogy ez a személy hátba szúrósabb legyen az átlagnál.
