Görögország nem csak a tenger miatt érdekes: misztikus nemzeti parkja is megér egy látogatást

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Idén volt éppen 150 éves a világ első nemzeti parkja. Azóta már valamivel több mint 6000 ilyen védett területet tartanak számon Földünkön. Kevesen tudják, hogy Görögországnak is pont annyi nemzeti parkja van, mint hazánknak, és ebből a 10 nemzeti parkból is kiemelkedik egy-két varázslatosan szép terület, amit most olvasóink figyelmébe ajánlunk.

Görögországot nem csak napsütötte tengerpartja, szigetvilága és ókori műemlékei, templomai miatt érdemes meglátogatni. A változatos tájakkal megáldott ország számos olyan erdős területnek is otthont ad, melyek kívül esnek a turisták radarján.

Íme néhány a káprázatos görög nemzeti parkok közül.

Olümposzi Nemzeti Park

A névadó hegyet valószínűleg mindenki ismeri, aki valaha hallott Görögországról és a görög mitológiáról, a nemzeti parkról viszont már nem szokás olyan sok ismerettel rendelkezni. 1938-ban alapították az ország első nemzeti parkjaként. Ezt az ökológiai és régészeti jelentőségű területet 1981-ben az UNESCO bioszféra-rezervátummá nyilvánította, azaz nem törekszenek az „érintetlen” állapot visszaállítására, illetve megőrzésére, de céljuk az ember és a természet együttélésének kialakítása.

Fahíd az Enipea folyó felett az Olümposz hegyeiben. Prionia, Görögország
Fotó: Arsty / Getty Images Hungary

A nemzeti parkban 1700-féle növényfaj él, ami Görögország teljes növényvilágának 25 százalékát teszi ki. Az európai gyalogtúra-útvonalak leghosszabb vándorútja, az „E4”- es jelzésű turistaút is keresztülszeli, az egyik legkáprázatosabb szakaszának mondják az istenek otthonául szolgáló Olümposz hegycsúcsot. 

Preszpa Nemzeti Park

A Preszpa Nemzeti Park ad otthont a varázslatos Mikri és Megali Preszpa tavaknak. A Görögország, Albánia és Észak-macedón Köztársaság által közösen használt tavakat egy szigetecske választja el egymástól. Impozáns hegyek zárják körül, számos madár- és halfajnak nyújtanak élőhelyet. A régió vonzza a helyi és külföldi látogatókat, akik azért jönnek, hogy újra kapcsolatba kerüljenek a természettel, megfigyeljék a madárvilágot és felfedezzék a műemlékeket. Itt található Görögország madarainak fele, valamint több mint ezer pár borzas gödény, ami a világ legnagyobb kolóniája.

Légi felvétel Agios Achillios szigetéről a görögországi Preszpa Nemzeti Parkban
Fotó: Athanasios Gioumpasis / Getty Images Hungary

Oeta-hegy Nemzeti Park

A 7000 hektárnyi területet lefedő Oeta-hegy Nemzeti Park Görögország középső részén található, és az ország harmadik legnagyobb nemzeti parkja. A Natura 2000 hálózathoz tartozó park, ahol tilos a vadászat és minden más káros tevékenység, nem kevesebb mint 50 endemikus növényfajnak, valamint számos állat- és madárfajnak ad otthont, köztük őznek, vaddisznónak, nyúlnak, valamint barna medvének, farkasnak és vadmacskának. A parkban néhány barlangot is felfedezhetnek a látogatók, valamint az Agathonos kolostort.

Alonisszosz Tengeri Nemzeti Park

A 13 700 kilométernyi tengerparttal rendelkező Görögországnak egyértelmű, hogy van tengeri nemzeti parkja is. Az Alonisszosz Tengeri Nemzeti Parkot 1992-ben alapították, ez Európa egyik legnagyobb védett tengeri területe. A park a tenger mellett Alonisszosz szigetét, hat kisebb szigetet és nem kevesebb mint 22 szigetecskét foglal magában. A park ideális élőhelye számos ritka növény- és állatfajnak, köztük a giourai vadkecskének, a vörös korallnak és az Audouin sirálynak. A látogatók búvárkodással vagy sznorkelezéssel fedezhetik fel a parkot, és ha szerencséjük van, még egy-két mediterrán szerzetes fókával is találkozhatnak.

Kokkinokasztro csodálatos strandja narancssárga homokkal Alonisszosz szigetén
Fotó: Gatsi / Getty Images Hungary

Szamaria-szurdok Nemzeti Park

A Kréta sziget déli részén található Szamaria-szurdok, mely a nemzeti park névadója is, Európa leghosszabb szurdoka: 16 kilométer hosszú, és 1200 méteres magasságban kezdődik. A sziklafalak néhol az 500 métert is meghaladják, és van olyan pontja, ahol mindössze 3 méter szélesre szűkül. A park több mint 450 növényfajnak és számos endemikus állatnak, például a krétai (kri-kri) kecskének nyújt természetes élőhelyet. Ha a túrázás szerelmese vagy, a Szamaria-szurdok Nemzeti Parknak rajta kell lennie a bakancslistádon.

Fotó: Saro17 / Getty Images Hungary
Geyer Krisztina
Geyer Krisztina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.