Kerülöd a tömeget, és szorongsz a munkahelyeden? 3 jel, hogy barlangszindrómában szenvedsz

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A járvány és az azzal járó bezártság mindannyiunkat egy sebesen száguldó érzelmi hullámvasútra ültetett. A legtöbben imádtuk, hogy nem kell ingázni a munkába, miközben utáltuk, hogy csak otthon ülünk. Azóta az életünk többé-kevésbé visszatért a régi kerékvágásba, de mi nem feltétlenül. Vajon te is barlangszindrómában szenvedsz?

Már több mint két éve éljük a járvány árnyékában a mindennapjainkat. Az élet soha nem lesz már olyan, mint a pandémia kitörése előtt, és mi sem vagyunk ugyanazok, mint azelőtt. Vannak, akiket a maradványtünetek emlékeztetnek nap mint nap a koronavírusra; akadnak olyanok, akiket bizonyos emberek hiánya; néhányunkat pedig az életünk teljes megváltozása. Folyamatos fertőtlenítési késztetés, a bőrünkkel már szinte teljesen összeolvadt maszkviselés, valamint a korábban megszokott helyeink és szokásaink mellőzése – csak néhány azok közül, amelyek meghatározták az életünk nagy részét a koronavírus-járvány kitörése óta. Hiába enyhülnek a számok, és kezd lecsengeni a pandémiás időszak, van, ami azóta is velünk maradt. Ilyen például a barlangszindróma, a koronavírus egyik legjelentősebb utózöngéje.

Egyszerű óvintézkedésből egy komplex jelenség

A koronavírus-járvány rengeteg változást hozott az életünkbe. Az egészségügyi és gazdasági következményeken túl, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a pszichés hatásait. Kétségkívül egyikünkben sem múlt el nyomtalanul az elmúlt bő két év, azonban akadnak olyanok, akik a mai napig a saját bőrükön érzik a járvány hatásait. Egyszerűen képtelenek visszatérni a régi életükbe.

Ennek egyik oka a barlangszindróma kialakulása, amely legfőképp azoknál figyelhető meg, akik, bár nehezen viselték a bezártságot és a távolságtartást, a korlátozások feloldása után sem képesek bemenni a munkahelyükre vagy közösségbe járni.

A barlangszindróma jelei

Az Amerikai Pszichológiai Társaság egy évvel a járvány kitörése után átfogó felmérést készített, amelyben a megkérdezettek 49 százaléka jelezte, hogy nyugtalanság és szorongás lesz úrrá rajtuk, ha arra gondolnak, hogy újra kapcsolatba lépnek másokkal, és kilépnek az otthonuk biztonságából. A szorongás az egyik legjellemzőbb tünete a barlangszindrómának, de miből ismerhetjük még fel, hogy esetleg mi magunk is ebben a szindrómában szenvedünk?

  • Ha módunk van rá, nem hagyjuk el az otthonunkat: igyekszünk otthonról végezni a munkát, online intézni a bevásárlást stb.
  • Kerüljük a tömeget és a társasági eseményeket, elhanyagoljuk a barátainkat és egyéb fontos emberi kapcsolatainkat.
  • Szorongással vegyített félelemmel tölt el minket, ha ki kell lépnünk az utcára.
A barlangszindrómában szenvedők erőteljes szorongást élnek át, ha el kell hagyniuk az otthonuk biztonságát
Fotó: Justin Paget / Getty Images Hungary

A barlangszindróma leginkább azokat érinti, akik valamilyen pozitív hatást is tapasztaltak a karanténból. Főként a szellemi munkát végzők kaptak lehetőséget az otthoni munkavégzés kipróbálására, amellyel megspórolhatták az ingázással járó időt; nem volt szükséges kényelmetlen dresscode-oknak megfelelni; a legtöbben jobban össze tudták hangolni a munkájukat és a magánéletüket. A korlátozások feloldásával most ezeknek az előnyöknek szükséges búcsút intenünk, de van, akinek esze ágában sincs lemondania ezekről, vagy a kényelem, vagy a félelem miatt.

Mit tehetünk ellene?

Az első és legfontosabb, hogy tanúsítsunk együttérzést és türelmet önmagunk felé. Ahogyan az sem ment könnyen, hogy a járvány berobbanása után hirtelen alkalmazkodjunk egy teljesen más élethez, a több mint két éve tartó korlátozottság és az abból fakadó szokások felülíródásához is több idő szükséges.

A rendszeres öngondoskodás rengeteget segíthet a mentális jóllétünk növelésében. Emellett mozgással vagy meditációval is oldhatjuk a bennünk lévő feszültséget. Ugyanakkor érdemes fokozatosan visszaszoktatnunk magunkat az emberek társaságához, igyekezzünk egyre több időt mások társaságában tölteni. Ne egyből egy telt házas koncertre menjünk el, de kezdjünk el újra közösségbe járni. 

Ne felejtsük el, hogy a járványt mindannyian átéltük, és a következményeivel mindannyiunknak egyformán szembe kell(ett) néznünk. Abban viszont különbözünk, mennyire könnyedén alkalmazkodunk a változásokhoz, és térünk vissza a megszokott életünkbe. Emlékeztessük magunkat, hogy nem vagyunk ebben egyedül, és nem csak nekünk lehet nehéz. Valamennyi szorongás pedig teljesen természetes jelenség, de ha már azt érezzük, hogy a félelmünk irracionális, és akadályoz minket a mindennapokban, érdemes segítséget kérnünk egy szakembertől.

A cikk szerzőjéről

Sas Eszter Krisztina a Dívány pszichológus szakértője és a Mind Art kreatív pszichológiai műhely társalapítója.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Sas Krisztina Eszter
Sas Krisztina Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!

Szülőség

Fontos határidő jár le szerdán: ezen múlhat az iskolakezdési támogatás

Hamarosan lejár a sajátos nevelési igényű gyerekek utáni támogatás igényléshez szükséges bejelentési határidő. Az állapotot a Pedagógiai Szakszolgálat igazolja, majd a szülőnek kell jeleznie a leendő vagy már meglévő oktatási intézménynél, mely lejelenti, és az államkincstár regisztrálhatja az igényt.

Életem

Ezért fuldokolnak a mopszok és bulldogok: döbbenetes videó

Horkolnak, szuszognak, röfögnek – sokan még mindig úgy gondolják, hogy ez egyszerűen a mopszok, francia bulldogok vagy angol bulldogok bájos, vicces sajátossága. Az állatorvosok és a felelős állatvédők azonban egészen mást látnak: egy frissen megosztott, sokkoló felvétel most kendőzetlenül mutatja be, mi zajlik le a lapos orrú kutyák torkában.

Testem

Nem csak nyári hűsítő: így védi a szívedet a görögdinnye

Amikor beköszönt a nyári kánikula, szinte nincs olyan ember, aki ne vágyna egy hatalmas szelet, jéghideg görögdinnyére. A lédús, mézédes gyümölcs azonnal oltja a szomjunkat és visszahozza az életkedvünket a legforróbb napokon is. Ám a dinnye jóval több egyszerű, frissítő desszertnél: a legújabb kutatások szerint a szervezetünk, különösen a szívünk és a keringési rendszerünk egyik legkitartóbb védelmezője bújik meg a zöld csíkos héj mögött.

Testem

Sokan szégyellik, pedig ez a kínos tünet a vastagbélrák jele is lehet

A széklettartási problémák olyan tünetek, amikről nem szívesen beszélünk. A szégyen azonban eltörpül azon betegségek lehetősége mellett, melyeket az orvos felismerhet, ha megosztjuk vele az információt. Az ilyen betegségek közt van a vastagbélrák is, mely jelenleg a harmadik leggyakoribb ráktípus a világon.