9 meglepő tudományos tény a szexualitás témakörében

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A szexualitás az egyik legalapvetőbb, legfontosabb természeti, emberi jelenség, amely egész életünkre hatással van, mégis sok tekintetben rejtélyesnek hat: a tudósok évszázadok óta kutatják a nemiség titkait, melynek során számtalan érdekes, sőt meglepő tényre derült fény.

A Mental Floss cikke ezekből válogatott össze néhányat.

1. Óvták a laikusokat a szex témakörétől

A szexualitást rengeteg társadalmi tabu övezi, különösen a 20. század első felében és korábban tekintettek szégyellni való dologként a témára, ami sokáig hátráltatta a vele foglalkozó kutatásokat és azok szélesebb körű megismerését. Jó példa erre a modern szexuálpszichológia atyja, a német-osztrák Richard von Krafft-Ebing úttörő munkája, A nemi élet eltévelyedéseit(Psychopathia sexualis), melyet csak 53 évvel az eredeti német nyelvű kiadás után, 1939-ben publikáltak angol nyelvterületen, és akkor is kizárólag latin fordításban, a szemérmes kiadó így próbálta megakadályozni, hogy az orvosokon és szakértőkön kívül más is elolvashassa azt.

2. Több kalóriát égetsz el fűnyírással, mint szexszel

Egy kiadós, vad szex könnyen lefárasztja a résztvevőket, mégis meglepően csekély mértékű testmozgásnak számít – a Brit Szív Alapítvány kutatása szerint 200 percen keresztül kéne szexelned ahhoz, hogy ugyanannyi kalóriát égess el, mint 30 percnyi futással, és még a fűnyírás is háromszor annyi kalóriát fogyaszt belőled percenként, mint a pároddal való intim együttlét, ami nagyjából a vasalással áll egy szinten ebből a szempontból.

3. Szűzen esett teherbe legalább 4000 amerikai nő?

Egy 2013-as kutatásban mintegy 8000 várandós nőt interjúvoltak meg szexuális szokásaikról az Észak-Karolinai Egyetem munkatársai: a kutatók meglepetésére az alanyok mintegy 0,5 százaléka azt válaszolta, hogy sohasem szexelt életében, és szűzen esett teherbe. Természetesen – minden valószínűség szerint legalábbis – nem természetfeletti jelenségről van szó, hanem annak tanúságáról, mennyire nincsenek kellően felvilágosítva az amerikai lányok a szex témakörében.

4. A penicillin indította be a szexuális forradalmat?

Szintén 2013-as és szintén amerikai az a kutatás, amelynek szerzője azt állítja, valójában nem a fogamzásgátló tabletta, hanem a penicillin megjelenése idézte elő az 1950-es években elindult szexuális forradalmat, vagyis a rideg erkölcsök fokozatos felbomlását a nyugati világban. Az Alexander Fleming által felfedezett gyógyszernek köszönhetően ugyanis 1947 és 1957 között egynegyedére esett vissza a szifilisz okozta halálozások száma, ami arra ösztönözhette az embereket, hogy bátrabban kipróbálják a házasság előtti, illetve a házasságon kívüli, alkalmi szexet.

5. Születhetnek ikrek két apától

Nem pusztán a fantázia szüleményei azok a mítoszok – például Kasztór és Pollux története –, melyekben egy ikerpár tagjai két különböző apától születnek (természetesen a valóságban egyik apa sem lehet az istenek királya, Zeusz): tudósok bebizonyították, hogy megtermékenyülhet egyszerre két petesejt két különböző férfi ondójától, és egészséges kétpetéjű ikrek jöhetnek így világra. A jelenség természetesen nagyon ritkának számít, az ikertestvérek nagy többsége biztos lehet benne, hogy ugyanaz a személy az édesapjuk.

Máshogy reagálnak a hűtlenségre a nők és a férfiak?
Fotó: Image Source / Getty Images Hungary

6. Másképp reagálnak a hűtlenségre a férfiak és a nők

Evolúciópszichológusok szerint nemi hovatartozásod befolyásolja, hogyan viseled, ha a párod félrelép: a férfiakat jobban megviseli, ha a párjuk szexuális viszonyt folytat valaki mással, míg a nőket inkább az sújtja le, ha partnerük romantikus érzelmeket táplál egy harmadik fél iránt. A szakemberek úgy gondolják, ennek evolúciós oka lehet: azok a férfiak, akik nem tűrték, ha asszonyuk a közösség más tagjaival létesít intim viszonyt, erősebbnek, határozottabbnak tűntek fel, így több esélyük volt a sikeres utódnemzésre, míg a nők azzal, hogy megorroltak társuk félrekacsintásaira, megakadályozták, hogy a férfi más hölgyekre pazarolja el értékes örökítőanyagát.

7. Pavlov tanítványa kicsit máshogy kondicionálta az állatokat

Mindenki ismeri Ivan Pavlov híres kísérletét, melyben kutyák nyálelválasztását indította be egy csengő segítségével – az állatok ugyanis tudat alatt megtanulták, hogy a csengettyű hangját követően ételt fognak kapni. Kevésbé ismert az orosz tudós amerikai tanítványa, W. Horsley Gantt munkássága, aki szintén a feltételes reflexet kutatta kutyákon – ő azonban arra kondicionálta a négylábúakat, hogy bizonyos hangokra és ingerekre szexuálisan izgalomba jöjjenek.

8. Lányod születik elsőre – nagyobb az esélyed, hogy összerúgod a port a pároddal?

Kutatások tanúsága szerint gyakrabban válnak el azok a szülők, akiknek lánygyermekük születik elsőre, mint azok, akiknél fiú a legidősebb csemete – a jelenség okát még nem sikerült megfejteni, de több elmélet is született a kérdésben. A legnépszerűbb teória szerint a nőnemű magzatok jobban képesek elviselni a várandóság alatti stresszt, ezért a problémás párkapcsolatban élő, kislányt váró édesanyák kevesebb esetben vetélnek el, mint azok, akik fiúgyermeket hordoznak a szívük alatt.

9. A fanszőrzet véd a nemi betegségektől

Texasi kutatók úgy találták, 80 százalékkal gyakrabban kapnak el szexuális úton terjedő betegségeket azok a férfiak és nők, akik borotválják vagy más módon kurtítják az intim szőrzetüket, mint azok, akik meghagyják azt természetes állapotában – a magyarázat talán abban rejlik, hogy a rendszeres szőrtelenítéssel sérül, roncsolódik a bőr, így könnyebben bejutnak a vírusok az intim területekre.

suetonius
suetonius
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!

Szülőség

Fontos határidő jár le szerdán: ezen múlhat az iskolakezdési támogatás

Hamarosan lejár a sajátos nevelési igényű gyerekek utáni támogatás igényléshez szükséges bejelentési határidő. Az állapotot a Pedagógiai Szakszolgálat igazolja, majd a szülőnek kell jeleznie a leendő vagy már meglévő oktatási intézménynél, mely lejelenti, és az államkincstár regisztrálhatja az igényt.

Életem

Ezért fuldokolnak a mopszok és bulldogok: döbbenetes videó

Horkolnak, szuszognak, röfögnek – sokan még mindig úgy gondolják, hogy ez egyszerűen a mopszok, francia bulldogok vagy angol bulldogok bájos, vicces sajátossága. Az állatorvosok és a felelős állatvédők azonban egészen mást látnak: egy frissen megosztott, sokkoló felvétel most kendőzetlenül mutatja be, mi zajlik le a lapos orrú kutyák torkában.

Testem

Nem csak nyári hűsítő: így védi a szívedet a görögdinnye

Amikor beköszönt a nyári kánikula, szinte nincs olyan ember, aki ne vágyna egy hatalmas szelet, jéghideg görögdinnyére. A lédús, mézédes gyümölcs azonnal oltja a szomjunkat és visszahozza az életkedvünket a legforróbb napokon is. Ám a dinnye jóval több egyszerű, frissítő desszertnél: a legújabb kutatások szerint a szervezetünk, különösen a szívünk és a keringési rendszerünk egyik legkitartóbb védelmezője bújik meg a zöld csíkos héj mögött.

Testem

Sokan szégyellik, pedig ez a kínos tünet a vastagbélrák jele is lehet

A széklettartási problémák olyan tünetek, amikről nem szívesen beszélünk. A szégyen azonban eltörpül azon betegségek lehetősége mellett, melyeket az orvos felismerhet, ha megosztjuk vele az információt. Az ilyen betegségek közt van a vastagbélrák is, mely jelenleg a harmadik leggyakoribb ráktípus a világon.