Egy év kényszerű szünet után újra Femina Klub volt a József Attila Színházban. Szily Nóra ezúttal Alföldi Róberttel beszélgetett a siker technikáiról.
Hogyan győzd le a saját korlátaidat? Ezzel az alcímmel hirdette meg a Femina Klub az estet. Erre a témára nem is lehetett volna tökéletesebb vendéget választani, mint Alföldi Róbert színész, rendezőt. Annak ellenére így van ez, hogy ő maga úgy gondolja, nem igazán jó alany, hiszen leginkább a négy év tévézésnek köszönheti, hogy kíváncsiak rá az emberek.
A beszélgetésen szóba került, hogy Alföldi 28 évig nem ismerte az apját, és elmondta, hogy nagymértékben motiválja az embert, ha úgy érzi, elvágyódik a saját környezetéből. „Nagyon nagy hajtóerő, ha tudod, hogy nem azt az életet akarod élni, amire a környezeted predesztinál” – osztotta meg gondolatait a közönséggel. Hozzátette, hogy rengeteget számít a sikerességben a valódi motiváció is.
Alföldi Róbert és Szily Nóra sziporkázó beszélgetése a folytatásban is tele volt erős gondolatokkal, össze is gyűjtöttük a legérdekesebbeket.
1. Elmondása szerint Alföldi annak idején elhatározta: annyira szeretne híres lenni, hogy ha majd meghal, azt bemondják a tévében. Úgy érzi, ez sikerült is.
2. Rögtön hozzáteszi, hogy valójában az volt számára a legfontosabb, hogy azt csinálhassa, ami érdekli. Ennek csak a velejárója a siker, szerinte a siker mindig következmény.
3. Annak kapcsán, hogy mennyire fontosak az ember számára a gyökerei, megosztotta, hogy az is egyfajta gyökér, ha az ember tudja, hogy nem akar ott élni, ahová született. Ő olyan boldog volt, amikor Pestre érkezett, hogy szó szerint beleesett a Blaha Lujza téri szökőkútba örömében.
4. Úgy gondolja, a sikeresség nem megy munka nélkül. Meg kell dolgozni érte. Ha az ember nem ad semmit, nem kap semmit.
5. Annak idején 4 órán keresztül próbált szilvás gombócot főzni (aminek az elkészítését egyébként azóta sem tanulta meg), mert hisz abban: úgy nem lehet semmit csinálni, hogy lehet, hogy nem lesz jó. Vagy csinálja az ember, vagy nem. Meg kell próbálni, aztán ha nem sikerül, el kell engedni.
6. Szily Nóra felvetésére, miszerint sok ember azért lesz kudarckerülő és megfelelési kényszeres, mert gyerekkorában az ötöst természetesnek veszik, a négyesért leszidják, Alföldi Róbert azt mondja, hogy szerinte ez nem káros, ugyanis ettől éppen hogy az ötösre törekszik az ember. „Az igazi pedagógus figyel a kölkökre. A fejlesztendő területek feltárása is figyelem.”
7. Ha rosszul érzed magad a pályád egy pontján, menni kell tovább – véli a művész. A biztonságos rosszban nincsen semmi jó, azoknak mindig az a következménye, hogy a boldogtalan ember nem tud jól dolgozni.
8. A siker és a jó szerinte pillanat, a rossz az, ami hosszan bennünk van. A mai siker sosem garancia a holnapra. Hozzáteszi, hogy ez különösen igaz az ő szakmájára.
9. „Sokat szidtak, hogy elmentem tévézni. De ha nincs tévé, nem ülnék most itt. Az hozta meg az ismertséget számomra” – vallja. Fontosnak tartja, hogy innen is tovább tudott lépni, amikor úgy érezte, elfáradt benne. „Azt tudtam mondani, hogy köszönöm, nem kérem tovább. És nem izgultam, hogy el fogok tűnni.”
10. Alföldi Róbertnek sosem jut eszébe a bukás lehetősége, nem foglalkozik az elvárásokkal.
11. Úgy gondolja, önmagának az ember nem hazudik, belül tudja, milyen minőségű munkát végez.
12. Hiszi, hogy még ha az ember nem is úgy dönt, ahogy a barátai tanácsolják, azért az ő szempontjaikat is meghallja és meggondolja.
13. Tapasztalata szerint külföldön elveszítheti az ember a megelőlegezett bizalmat, itthon viszont újra és újra meg kell szerezni. Úgy érzi, nagyon jó más kultúrában lenni, és ott szakmailag megfelelni, de ő iszonyatosan szereti ezt a várost.
14. Nincs olyan főnök, aki mindenhez ért – vallja Alföldi. „Minél inkább szakemberekkel veszed magad körül, annál kevesebbet kell dolgoznod.”
15. A színész-rendező az egyenes és őszinte kommunikációban hisz, méltatlan kompromisszumokban pedig nem tud működni.
Néhány Alföldi-aranyköpés az estről
„Csak tíz százalékban lennék olyan okos, mint a Vekerdy!” „Azért éri meg jól tanulni, hogy békén hagyjanak.” „Némi intelligencia nem árt az élethez.” „Én nem nagyképű vagyok, csak tisztában vagyok az értékeimmel.”
Az egész estés beszélgetés konklúziójaként a művész megállapítja:
önmagában nincs olyan, hogy siker.
Elárulja azt is, hogy neki nem volt B terve: „Nagyon gáz lett volna, hogy ha nem vagyok tehetséges. Nem volt B tervem. De ha ez nem jött volna be, valószínűleg lett volna.
A legnagyobb emberi dolog, ha valaki nem végigkínlódja az életét, hanem talál egy új utat, amellyel boldog tud lenni.”
