Minden harmadik férfi füttyög nőkre az utcán. Miért csinálják?

Olvasási idő kb. 4 perc

Angolul catcallingnak nevezzük azt a jelenséget, amikor vadidegen emberek (túlnyomó többségükben férfiak) szexális megjegyzéseket tesznek, odakiabálnak vagy füttyögnek egy másik személynek (többségükben nőknek) az utcán. Bár az elkövetők közül sokan úgy vélik, ők csak a hódolatukat fejezik ki, tanulmányok rávilágítottak, milyen negatívan hat a gesztus a nőkre. Sokan számolnak be testi tünetekről (légzési nehézségekről, zsibbadásról, hányingerről), míg mások olyan érzelmi reakciókat mutatnak, mint a zavar, a tehetetlenség, a félelem vagy a szégyen. Hogyan lehetne elérni, hogy az elkövetők leálljanak ezzel, és senkinek ne kelljen kéretlen kommenteket elszenvednie?

A catcalling az utcai zaklatás egy formája. Nemcsak az a baj vele, hogy kellemetlen élményt jelent a nők számára, hanem az is, hogy általa megerősítést nyernek a tradicionális nemi szerepek: a férfi mint aktív ágens, a nő mint passzív befogadó jelenik meg az interakcióban. Mivel ezek a megjegyzések, gesztusok a nők külsejére hívják fel a figyelmet, hozzájárulnak annak a kultúrának a fenntartásához, amelyik szexuális tárgyként kezeli a nőket. Miért érzik férfiak feljogosítva magukat arra, hogy odamondják ezeket a dolgokat a nőknek anélkül, hogy a beleegyezésüket kérték volna, vagy lennének olyan nexusban, hogy ez oké legyen?

Ezt mérték a kutatásban

Kari A. Walton és Cory L. Pedersen úgy gondolják, noha a catcalling csökkentéséhez szükség volna a benne részt vevő férfiak megértésére, mindeddig kevés tudományos figyelmet kapott a téma. Ezt a hiányt próbálták orvosolni legújabb vizsgálatukban. Összesen 258 heteroszexuális férfit (16–75 év közöttieket) vontak be a kutatásukba, hogy feltérképezzék a catcalling gyakoriságát, a mögötte meghúzódó motivációkat és azokat a sajátosságokat, amelyek megkülönböztetik azokat a férfiakat, akik ilyen gesztusokat tettek az elmúlt egy évben azoktól, akik nem. A tanulmány legfontosabb eredményeit a PsyPost cikke alapján foglaljuk össze. 

A legtöbb nőnek inkább görcsbe ugrik tőle a gyomra
Fotó: LittleCityLifestylePhotography / Getty Images Hungary

Többségük nem akar rosszat

Az adatokból kiderült, hogy a megkérdezett kanadai férfiak 33 százaléka követett el az előző évben catcallingot (azaz fixírozott egy nőt, kacsingatott rá, füttyögött neki vagy hangosan megjegyzést tett rá). Amikor megkérdezték tőlük, miért csinálják ezt, a többségük válaszából úgy tűnt, nem akarnak kárt okozni. A leggyakrabban hangoztatott okok a következők voltak: 85 százalék azt mondta, szerette volna kimutatni, hogy tetszik neki a nő; 83 százalék a szexuális érdeklődését akarta kifejezni; 73 százalék úgy vélte, a catcalling a flörtölés normális módja. Akadtak azért olyanok is, akik nyíltan nőgyűlölő okokra hivatkoztak. 7 százalékuk például arra, hogy megveti a feminizmust és így akarja megbüntetni a nőket azért, mert megpróbálják elvenni a hatalmat a férfiaktól. 6 százalékuk azt akarta elérni, hogy a nő tudatában legyen saját magának.  

Szerintük így kéne reagálniuk a nőknek

„A férfiakat elsősorban az ösztönözte, hogy hangot adjanak az érdeklődésüknek, hízelegjenek, flörtöljenek. Ugyanakkor a catcallingot végrehajtók fele azt mondta, hogy így akart javítani a saját hangulatán, mert ez az, amitől beindul. Arra is történt utalás, hogy az áldozat kihívóan öltözködött, és az elkövető csak erre reagált. Kevés résztvevő számolt be arról, hogy nyilvánvaló ellenszenv vagy megvetés motiválta volna” – nyilatkozta a PsyPostnak Kari A. Walton. Leggyakrabban azt várták a férfiak, hogy a nők majd barátságosak vagy kacérak lesznek. A válaszadók 85 százaléka remélte, hogy a nő mosolyogni fog viszonzásul; 81 százalék, hogy flörtölni fog; 78 százalék azt, hogy beszélgetni fognak; 73 százalék pedig, hogy a nő majd hízelgőnek érzi a gesztust. Ennél lényegesen kevesebben keresték a negatív reakciókat: 12 százalék remélte, hogy a nő sokkot kap; 9 százalék, hogy megfélemlítve érzi magát; 5 százalék, hogy haragudni fog. Ezek az adatok azért így is távol esnek a megnyugtatótól. 

Az állatoknak füttyögj, ne másoknak az utcán!
Fotó: NicolasMcComber / Getty Images Hungary

Kibújik a szög a zsákból

A catcalling, bármennyire is ártatlan jelenségnek tűnik, komoly, a nők elnyomásához szorosan kapcsolódó társadalmi probléma. Ezt mi sem jelzi jobban, mint hogy a füttyögő férfiak magasabb pontszámokat értek el az ellenséges szexizmus skálán, több férfiasságot tulajdonítottak saját maguknak és nagyobb fokú toleranciát tanúsítottak a szexuális zaklatással szemben, mint azok a férfiak, akik nem valósítanak meg ilyen viselkedéseket. Magasabb értéket értek el az ún. társadalmidominancia-orientációt mérő kérdőíven is, azaz az egyenlőséggel szemben a fennálló hatalmi rendet támogatták, a férfiak uralmát a nők felett. „Bár azt állították, cselekedeteikkel nem akarják lealacsonyítani vagy bántani a nőket, az attitűdjeik és a viselkedésük nem volt összhangban ezzel a szándékkal. Már csak azért sem, mert a nők hajlamosak negatív tüneteket megtapasztalni a catcallinghoz kapcsolódóan” – hangsúlyozta Walton.    

Módszertani torzítások

A szerzők arra is kitérnek, hogy több válaszadó valószínűleg félreérthette a catcalling fogalmát, és olyan közeledési kísérleteket is idesoroltak, amelyek őszinték, fokozatosak, kölcsönös beleegyezésen alapulók voltak. Ezért a tanulmány megállapításai vélhetően túlbecsülték a jó szándékú férfiak számát, és alábecsülték a catcallingot mutató és nem mutató férfiak közti különbségeket. Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a résztvevők többsége kaukázusi (fehér), egyetemi végzettségű személy volt, akik arról számoltak be, hogy az utcai zaklatás burkoltabb formáit (például fixírozás, kacsintás, ruhára vagy hajra tette kommentek) követték el, ráadásul nem is túl gyakran. Kétségtelen, hogy mások ennél is tolakodóbb módon vannak jelen a publikus térben. A jövőbeli kutatásoknak jó lenne ezeket a férfiakat is elérniük. Persze a legjobb az lenne, ha senki nem érezné feljogosítva magát, hogy idegen emberekre kéretlen megjegyzéseket tegyen, és bárki eljuthatna A pontból B-be úgy, hogy közben biztonságban érezné magát.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Milanovich Domi
Milanovich Domi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.

Offline

Férjes asszonyt szeretett Széchenyi, a legnagyobb magyar

Gróf Széchenyi István szerelmes természetű fiatalember volt: hódításainak egész Bécsben híre ment az arisztokrata hölgyek körében. Legtöbbször férjes asszonyokért lelkesedett, legnagyobb szerelmére azonban tíz évet kellett várnia.

Offline

Hat évet ült börtönben, mert segített a menekülteknek: hóbortosnak nézték Teleki Blankát, mert tanítani akart

Kortársai összesúgtak a háta mögött, hóbortosnak és különcnek nevezték, mert a bálok helyett a lányok oktatásával akart foglalkozni. Teleki Blanka grófnő azonban nemcsak a hazai nőnevelés úttörője lett, hanem igazi hős is, aki az 1848–49-es szabadságharc után vagyonát és biztonságát kockáztatva bújtatta a menekülteket. Bátorságáért súlyos árat fizetett: hat évet töltött a legkeményebb osztrák börtönökben. Utánajártunk a magyar történelem egyik legmeghatározóbb nőalakjának, akinek élete a szabadságról és a megalkuvást nem ismerő elvekről szólt.

Offline

Ő volt az ország leggazdagabb árvája: mesés vagyont örökölt édesapja után Wenckheim Krisztina grófnő

Háromévesen vesztette el az édesapját, anyukáját pedig szinte nem is ismerhette: Wenckheim Krisztina grófnő története mély tragédiával indult, mégis a XIX. századi Magyarország egyik legirigyeltebb asszonya lett. Ő volt a „leggazdagabb árva”, aki százezer holdas birodalmat örökölt, később pedig Ybl Miklóssal építtette meg az ország egyik legkülönlegesebb, mesebeli kastélyát.