Szeptember 29-én ünnepeljük a kávé világnapját.
Ennek apropója kapcsán nézzük, milyen új, pozitív eredményekre jutottak a tudósok a világ egyik kedvenc italának egészségünkre gyakorolt hatásairól, és milyen tévhitek élnek még a mai napig a kávéval kapcsolatban.
Számos tévhit megdőlt a koffein kapcsán
A kávé legfontosabb hatóanyagának, a koffeinnek számos pozitív tulajdonsága ismert: hat az álmosság és fáradtság ellen, ráerősít munkabíró képességünkre, javítja a memóriát és a logikai gondolkodást. Azt viszont talán kevesebben tudják, hogy a rendszeresen kávét fogyasztók védettebbek számos betegséggel szemben. Sőt ha meg is betegednek, kevésbé viseli meg a szervezetüket, és jobb életminőségben, akár hosszabb ideig is élnek, mint azok, akik kerülik a koffeint.
A koffeinről nem sikerült bebizonyítani, hogy emeli a vérnyomást. Bár évtizedekig így gondolták, a legújabb klinikai vizsgálatok elemzése azt mutatja, hogy szokásos mennyiségben fogyasztva (naponta legfeljebb 300 mg) a koffein nem okoz vérnyomás-emelkedést.
Az is mítosz, hogy a koffein függőséget okozna. A jelenleg érvényes meghatározások és a szakértők szerint a koffeint ugyan pszichoaktív szernek tekinthetjük, de nem okoz függőséget. Erről bárki meggyőződhet, aki magát a „koffein rabjának” gondolja: a kávézás hirtelen abbahagyása nagyon rövid ideig, maximum egy-két napig tartó tüneteket vált ki csupán, például enyhe fejfájást, álmosságot vagy fáradtságérzetet.
Jó hír a kávézás szerelmeseinek az is, hogy a koffein nem hozható közvetlen összefüggésbe a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, a magas koleszterinszinttel vagy a szabálytalan szívműködéssel sem. Az átfogó vizsgálatok mindezekre semmilyen bizonyítékkal nem szolgáltak. A koffein csontritkulást elősegítő hatásáról is megállapították, hogy ingatag lábakon áll. Valóban fokozza a kalcium ürítését, de csak olyan csekély mértékben, hogy attól – kiegyensúlyozott étrend esetén – nem kell tartani senkinek.
Ami azonban csak a közelmúltban bizonyosodott be, hogy kifejezetten ajánlott nőknek, mert a kávénak a női szervezetre pozitív, egészségvédő hatása van. A kávétartalmú italok csökkentik többfajta rák kialakulásának kockázatát, és elsősorban a nők élvezik áldásos hatásukat, hiszen napi négy csésze kávé fogyasztása 10 százalékkal csökkenti a menopauza utáni mellrák, 20 százalékkal a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. A rendszeres kávéivók védettebbek a kettes típusú cukorbetegség ellen is, és kisebb arányban kapnak agyvérzést, mint koffeinkerülő társaik.
A fentiek alapján tehát nemcsak aggályainkat tehetjük végleg félre a kávéval kapcsolatban, de egy jó (pár) csésze eszpresszóval vagy aludobozos lattéval meg is ünnepelhetjük az évezredek óta fogyasztott élénkítő világnapját!
