Ezért kell néha önzőnek lenni

Olvasási idő kb. 2 perc

Ha valakivel közös döntést hozunk – például arról, hogy milyen filmet nézzünk meg vagy melyik étterembe menjünk vacsorázni –, először el kell döntenünk, hogy nekünk magunknak mi a fontosabb: hogy a saját akaratunk szerint alakuljanak a dolgok, vagy hogy a másik embernek minden szempontból jó legyen.

Ha két ember egyaránt önző vagy önzetlen módon viselkedik, a végső döntés a lehető legtávolabb fog állni attól, amit eredetileg szerettek volna. A Psychology Today boncolgatja, hogy mikor legyünk önzők és mikor engedjünk a másiknak.

Állj ki azért, amit szeretnél

Egy kutatás résztvevőivel megnézettek egy videógyűjteményt, majd az alanyoknak egyenként értékelniük kellett a klipeket az alapján, hogy melyiket mennyire élvezték, de előtte kérdőíves módszerrel azt is tesztelték, hogy melyik résztvevő mennyire önző. Két héttel később visszatértek a laboratóriumba, hogy párokba osztva válasszanak egy videót, amit közösen néznek meg. Ha a pár mindkét tagja egyformán önző vagy önzetlen volt, nagyobb eséllyel választottak olyan videót, ami mindkét fél ízlésétől távol állt, mint azok a párok, ahol az egyik fél önzőbb volt a másiknál.

Miért döntenek így az emberek? Michael Lowe, a tanulmány szerzője szerint a hasonló temperamentumú emberek általában elkezdik megvitatni a kérdést. Két önző ember esetében például mindketten előadják a valódi preferenciájukat, azonban a másik ajánlatát nem fogadják el. Mivel egyikőjük sem enged a másiknak, végül egy harmadik, kompromisszumos lehetőséget választanak, amit mindketten képesek tolerálni, de egyiküknek sem az első választása. Az önzetlen emberek pedig általában olyan javaslatokat tesznek, amire szerintük a másik fél vágyik, azt azonban hajlamosak túlbecsülni, hogy a másik preferenciája mennyiben különbözik attól, amit ők maguk szeretnének. Emiatt sokszor olyan lehetőségeket ajánlanak fel, ami jóval távolabb áll a kívánt eredménytől, mint amennyire valóban szükség lenne.

Sok esetben segít, ha kitartasz az akaratod mellett, de ne ess át a ló túloldalára
Fotó: MangoStar_Studio / Getty Images Hungary

A kutatók szerint érdemesebb ragaszkodni a saját elképzelésünkhöz – de természetesen nem szabad túlzásba esni. Ha például vacsorázni indulunk, gyakran hagyjuk, hogy az étteremről a másik döntsön, hiszen ezzel is a párunk kedvébe járunk. És megvan az esély arra is, hogy legközelebb az általunk választott hely lesz a befutó. Természetesen egy ilyen döntésnek nincs különösebb következménye, mint ahogy a kutatás során hozott döntéseknek sem. Emiatt előfordulhat, hogy komolyabb döntések meghozatalára nem vonatkozik ez a módszer. A hétköznapi választások alkalmával viszont érdemes szem előtt tartani ezt a mintát, hiszen sokszor hiába próbálunk a másik kedvébe járni, ezzel épp az ellenkezőjét érjük el.

Vannak emberek, akik számára nehézséget okoz, hogy bizonyos helyzetekben önző módon viselkedjenek. És annak ellenére, hogy érdemes megtanulni érvényesíteni a saját érdekeinket, sokszor könnyebbséget jelent, ha valaki átveszi az irányítást az adott helyzetben. Ha azt látod, hogy a párodnak mindegy, hogy melyik filmet nézitek meg este, nyugodtan ajánld azt, amelyikhez neked van kedved.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.