A zsírban gazdag és szénhidrátban szegény ketogén diétával arra kényszeríted a szervezeted, hogy a fellépő szénhidráthiány miatt a zsírokat használja fel energiaforrásként (ezt a folyamatot nevezi a szaknyelv ketózisnak). Dr. Shivam Joshi táplálkozáskutató, a New York-i Egyetem orvostanára és a Bellevue Kórház munkatársa azonban úgy véli, a radikális szénhidrátmegvonással számos, egészségedre hasznos ételt száműzöl étrendedből – olvashatjuk a Business Insider hasábjain.
Sok zsiradék, kevés szénhidrát
A ketogén diétában a fogyókúrázók napi étrendje 70-80 százalékban zsiradékból, nagyjából 15 százalékban fehérjéből, valamint mindössze 5 százalékban szénhidrátokból áll. Ez a radikális szénhidrátmegvonás Joshi szerint csapdákat rejt magában, ugyanis a hasznos szénhidrátokat ugyanúgy távol tartja a szervezettől, mint a károsakat. Minden diétának vannak hátulütői – vallja a szakember, aki egy nemrég megjelent véleménycikkben is bírálta a ketogén híveinek túlzott ügybuzgalmát, amellyel szerinte a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntik.
A szakember rámutat, hogy fontos lenne megkülönböztetni egymástól a természetes és a mesterségesen előállított szénhidrátokat. Míg az utóbbiak valóban károsak a szervezet számára, és tényleg érdemes minél jobban kerülni őket, előbbiek – melyek főként zöldségekben, gyümölcsökben, illetve egészséges gabonákban találhatók – nagyon is segítik a test egészséges működését.
Fontos különbséget tenni a szénhidrátok között
A dietetikusok egyetértenek benne, hogy a teljes kiőrlésű gabonafélék – például a zab, a barna rizs, a kinoa és az árpa – fogyasztása csökkenti a szív- és érrendszeri bajok, a rák és más súlyos betegségek kialakulásának esélyét. Az efféle gabonákra, illetve magvakra, hüvelyesekre, zöldségekre-gyümölcsökre épülő mediterrán diéta sem véletlenül számít az egyik legegészségesebb étrendnek, sőt a szellemi egészség megőrzésében és a depresszió elkerülésében is segít.
A mesterséges feldolgozáskor azonban a szénhidrátokat addig finomítják, amíg kivész belőlük minden egészséges összetevő. A növényről lehántják azokat a részeket, amelyek a vitaminokat, hasznos ásványi anyagokat tartalmazzák, a gabonaszemeket megszabadítják a csírától, korpától. A mesterséges szénhidrátok gyorsan végighaladnak az emésztőrendszeren, minek következtében fogyasztásukat követően kevésbé érzed magad jóllakottnak. Vércukorszinted ellenben jócskán megugrik, és ennek rengeteg káros következménye lehet.
Ha sokat fogyasztasz belőlük, a feldolgozott szénhidrátok igencsak megnövelik a diabétesz és a szívbetegségek kockázatát. Ezek az ételek nem tartalmaznak rostokat, és semmilyen formában nem hasznosak a szervezet számára. Napjainkban egy átlagos amerikai polgár étrendjének kétharmadát az erősen feldolgozott élelmiszerek teszik ki, melyek nem csupán károsak, de – mint egy kutatás bizonyította – a túlevést is ösztönzik, nagyobb kalóriabevitelre sarkallva a szervezetet. Nem véletlen, hogy 400 kalóriával több kalóriát fogyasztunk naponta, mint tettük ötven évvel ezelőtt.
Nincs tudományos bizonyíték
A keto diéta ezektől a káros szénhidrátoktól akar – egyébként helyesen – megszabadítani bennünket, csak az a baj, hogy nem tesz különbséget szénhidrát és szénhidrát között. Joshi szerint a másik bökkenő, hogy a ketogén étrend hosszú távú pozitív hatásait nem támasztják alá komolyabb tudományos bizonyítékok, amelyek a mediterrán diéta és más, teljes kiőrlésű gabonákra, zöldségekre-gyümölcsökre épülő étrendek esetében egyértelműen felmutathatók.
A ketogén étrend nem éppen új találmány: az orvosok már a 19. században kísérleteztek a zsiradék-szénhidrát arányok módosításával. Magát a keto diétát az 1920-as években fejlesztették ki, akkor még epilepsziás páciensek kezelésének céljával. Mindmáig nem született azonban konkrét, átfogó bizonyítékokkal szolgáló tudományos munka, amely egyértelműen kimondaná, hogy hosszabb távon melyek a módszer előnyei és hátrányai.
Léteznek olyan kutatások, amelyek ketogén diétát követő epilepsziás gyerekek körében készültek, és komoly negatív mellékhatásokat tártak fel. A gyerekek szervezetében megemelkedett a rossz, vagyis az LDL-koleszterin szintje, míg a jó, vagyis HDL-koleszterin mennyisége csökkent. Egy esetben halálos szívelégtelenség lépett fel, más gyerekeknél vashiányt és vesekövek kialakulását diagnosztizálták. Ezek a kutatások azonban nem szolgálnak egyértelműen alátámasztható, tudományos bizonyítékokkal. Azt is fontos hozzátenni, hogy a gyerekek többsége néhány évig követte csupán a keto diétát, majd visszatért a szokásos mennyiségű zsír- és szénhidrátfogyasztáshoz.
Felnőttek esetében még ennyire sem tiszta, hogy pontosan mennyit árt vagy használ hosszú távon a ketogén diéta. Ethan Weiss kardiológus – aki maga is az étrend híve – úgy gondolja, a keto diétát követők nagy többségének nem lesznek koleszterinproblémái, azonban hozzáteszi, nincs olyan kutatási eredmény, amely egyértelműen igazolhatná ezt.
Univerzális diéta nem létezik
Összességében a szakemberek úgy vélik, nincs olyan étrend, amely mindenki számára ugyanolyan hasznos vagy káros lehetne. Még az egyes személyek esetében is másféle diéták ajánlottak a különböző életszakaszokban. Attól, hogy egy étrend éppen divatos, még nem javallott mindenki számára. Egy dologban azonban egyetértenek a dietetikusok: egyél minél több friss zöldséget és gyümölcsöt, és lehetőleg minél inkább kerüld a feldolgozott ételek fogyasztását. Keto vagy nem keto, ez a módszer minden esetben beválik.
