A melanóma az egyik legveszélyesebb rákos megbetegedés, de kialakulásának esélyét egy kis odafigyeléssel csökkenthetjük.
Nyáron ez az egyik legaktuálisabb téma, hiszen sokat vagyunk napon, és ha csak egyszer is elfelejtjük bekenni magunkat túrázás, evezés vagy strandolás előtt, az már növeli a bőrrák kialakulásának esélyét. A Harvard Medical School segítségével azonban egyszerű lépésekkel csökkenthetjük a kockázatot.
„A legelterjedtebb tévhit, hogy ha leégtünk a napon, akkor már nincs visszaút a bőrrák felé vezető úton – kezdi dr. Daniela Kroshinsky, a Harvard Medical School dermatológusa. – Pedig a megfelelő módszerekkel megakadályozhatjuk a károsodások felhalmozódását, és ezzel tudjuk csökkenteni a melanóma kialakulásának kockázatát.”
A napfénynek három különböző hullámhossza van: UVA, UVB és UVC. A levegő ózonrétegének hála a legkárosabb hullámból, ami az UVC, viszonylag kevés jut el hozzánk. A Föld felszínét elérő hullámok 95 százalékát az UVA teszi ki, amely mélyen behatol a bőrünkbe, a fennmaradó 5 százalékot alkotó UVB-sugárzás pedig általában a bőrnek csak a külső rétegét érinti.
Talán kevésbé ismert, de a melanómának kétszer annyi férfi áldozata van, mint nő. Közülük is a legveszélyeztetettebbek az idősek, ugyanis ők azok, akik nem igazán vesznek részt rendszeres ellenőrzésen. Ez azért probléma, mert a melanóma egyébként 98 százalékban sikeresen kezelhető – már ha időben diagnosztizálják. A rákos sejtek elszaporodása után viszont a túlélési arány 16 százalékra csökken. Szerencsére a bőrünk az egyetlen olyan szervünk, amelynek a teljes felülete könnyen ellenőrizhető.
A bőr hozzáférhetősége egyúttal azt is jelenti, hogy érzékenyen reagál a napfényre. Ezért nagyon fontos, hogy megfelelően védekezzünk a napsütés ellen, és rendszeresen ellenőriztessük a bőrhibáinkat és az anyajegyeinket.
Magyarországon az elmúlt években átlagosan 2300 új melanómás beteget regisztráltak. Ez az egyik legsúlyosabb fajtája a bőrráknak, de más típusok is léteznek:
Az egyik leggyakoribb bőrrákfajta, a basalioma a bőr legfelső rétegét alkotó hám alsó területéről kiinduló rosszindulatú daganat. Kifejezetten ritkán ad áttétet más szervekbe, emiatt az észlelésekor megkezdett kezelés hatékonysága kiváló. Kialakulásában több tényező is szerepet játszik: a genetikai hajlam, a legyengült immunrendszer, valamint környezeti tényezők, tehát például az UV-sugárzás.
Ide tartozik még a spinalioma vagy laphámrák, amely a bőr felszíni rétegeiből, az úgynevezett tüskéssejtekből indul ki, és áttétet is képezhet más szervekben (nyirokcsomók, tüdő, csont). Bár az UV-sugárzás jelentős kockázati tényező, előfordulhat például a száj nyálkahártyáján vagy a nemi szerveken is. Ha időben észlelik, műtéttel vagy sugárkezeléssel eredményesen gyógyítható.
Ezeknél jóval ritkábban jelentkezik ugyan a melanóma, de ez a legagresszívebb. Kialakulhat már meglévő anyajegyből különösen akkor, ha az huzamosabb ideig károsító ingernek van kitéve, de megjelenhet anyajegymentes bőrfelületen is.
Mitől függ, hogy mekkora a kockázat?
A bőrrák kialakulásának kockázata elsősorban a genetikától és a sugárzástól függ.
A vörös haj, a világos a bőr, a kék a szem növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát, valamint az is, ha a családban fordult már elő ilyen jellegű betegség. Minél több anyajegyünk van, annál fontosabb a rendszeres ellenőrzés.
Ha a sugárzás mértéke (a sok napon töltött idő) vagy a családtörténet fokozott kockázatot jelent, mindenképp érdemes bőrgyógyásszal konzultálni. Nézzük át azt is, hogy milyen gyógyszereket szedünk, hiszen vannak, amik növelik a fényérzékenység mértékét. Az első vizsgálatot követően rendszeresen, legalább évente ellenőriztessük az anyajegyeink állapotát a bőrgyógyásszal.
Van lehetőség önellenőrzésre is: a szakorvos tanácsai alapján mi is könnyen figyelemmel kísérhetjük az anyajegyeink és bőrhibáink változásait, ez pedig segíthet abban, hogy tudjuk, mikor kell azonnal orvoshoz fordulni. A bőr rendszeres ellenőrzése ugyanis életet menthet, hiszen a legtöbb bőrrák gyógyítható, ha sikerül idejében diagnosztizálni.
Törekedjünk arra, hogy ne töltsünk túl sok időt a tűző napon, hiszen minél hosszabb ideig vagyunk kint, annál nagyobb a betegség kockázata. Ha azonban mégis szabadtéri program mellett döntünk, viseljünk kalapot, a lehetőségekhez mérten hosszú ujjú felsőt és nadrágot, valamint mindig használjunk fényvédőt, illetve rendszeresen, akár óránként is kenjük újra magunkat, mert egyik krém sem biztosít egész napos védelmet. A fényvédőt legalább 20-30 perccel azelőtt kenjük magunkra, hogy kimegyünk a napra. Lehetőleg olyan krémet válasszunk, amely az UVA- és az UVB-sugarak ellen is hatékony védelmet nyújt, és legalább 45-ös fényvédő faktorú. Vízen és vízparton figyeljünk a vízfelszínről visszaverődő sugarakra is!
Melanóma-ABC
Ha az alábbi tünetek közül bármelyiket tapasztaljuk bármelyik anyajegyünkkel kapcsolatban, forduljunk orvoshoz!
- A – asymmetry, azaz aszimmetria: mennyire szabálytalan az alakja az adott elváltozásnak
- B – border, azaz határ: élesen elkülönül-e az anyajegy az ép bőrtől, vagy elmosódott a határ
- C – color, azaz szín: a melanómákra jellemző, hogy nem homogén színezetűek, hanem a világos barnától a feketéig különböző színárnyalatokat mutatnak
- D – diamater, azaz átmérő: a 6 mm-nél nagyobb átmérőjű anyajegyekből nagyobb valószínűséggel alakul ki melanóma
- E – evolving, azaz változó: változik-e az anyajegy mérete és/vagy színe
