Nyáron ez az egyik legaktuálisabb téma, hiszen sokat vagyunk napon, és ha csak egyszer is elfelejtjük bekenni magunkat túrázás, evezés vagy strandolás előtt, az már növeli a bőrrák kialakulásának esélyét. A Harvard Medical School segítségével azonban egyszerű lépésekkel csökkenthetjük a kockázatot.
„A legelterjedtebb tévhit, hogy ha leégtünk a napon, akkor már nincs visszaút a bőrrák felé vezető úton – kezdi dr. Daniela Kroshinsky, a Harvard Medical School dermatológusa. – Pedig a megfelelő módszerekkel megakadályozhatjuk a károsodások felhalmozódását, és ezzel tudjuk csökkenteni a melanóma kialakulásának kockázatát.”
A napfénynek három különböző hullámhossza van: UVA, UVB és UVC. A levegő ózonrétegének hála a legkárosabb hullámból, ami az UVC, viszonylag kevés jut el hozzánk. A Föld felszínét elérő hullámok 95 százalékát az UVA teszi ki, amely mélyen behatol a bőrünkbe, a fennmaradó 5 százalékot alkotó UVB-sugárzás pedig általában a bőrnek csak a külső rétegét érinti.
Talán kevésbé ismert, de a melanómának kétszer annyi férfi áldozata van, mint nő. Közülük is a legveszélyeztetettebbek az idősek, ugyanis ők azok, akik nem igazán vesznek részt rendszeres ellenőrzésen. Ez azért probléma, mert a melanóma egyébként 98 százalékban sikeresen kezelhető – már ha időben diagnosztizálják. A rákos sejtek elszaporodása után viszont a túlélési arány 16 százalékra csökken. Szerencsére a bőrünk az egyetlen olyan szervünk, amelynek a teljes felülete könnyen ellenőrizhető.
A bőr hozzáférhetősége egyúttal azt is jelenti, hogy érzékenyen reagál a napfényre. Ezért nagyon fontos, hogy megfelelően védekezzünk a napsütés ellen, és rendszeresen ellenőriztessük a bőrhibáinkat és az anyajegyeinket.
Magyarországon az elmúlt években átlagosan 2300 új melanómás beteget regisztráltak. Ez az egyik legsúlyosabb fajtája a bőrráknak, de más típusok is léteznek:
Az egyik leggyakoribb bőrrákfajta, a basalioma a bőr legfelső rétegét alkotó hám alsó területéről kiinduló rosszindulatú daganat. Kifejezetten ritkán ad áttétet más szervekbe, emiatt az észlelésekor megkezdett kezelés hatékonysága kiváló. Kialakulásában több tényező is szerepet játszik: a genetikai hajlam, a legyengült immunrendszer, valamint környezeti tényezők, tehát például az UV-sugárzás.
Ide tartozik még a spinalioma vagy laphámrák, amely a bőr felszíni rétegeiből, az úgynevezett tüskéssejtekből indul ki, és áttétet is képezhet más szervekben (nyirokcsomók, tüdő, csont). Bár az UV-sugárzás jelentős kockázati tényező, előfordulhat például a száj nyálkahártyáján vagy a nemi szerveken is. Ha időben észlelik, műtéttel vagy sugárkezeléssel eredményesen gyógyítható.
Ezeknél jóval ritkábban jelentkezik ugyan a melanóma, de ez a legagresszívebb. Kialakulhat már meglévő anyajegyből különösen akkor, ha az huzamosabb ideig károsító ingernek van kitéve, de megjelenhet anyajegymentes bőrfelületen is.
Mitől függ, hogy mekkora a kockázat?
A bőrrák kialakulásának kockázata elsősorban a genetikától és a sugárzástól függ.
A vörös haj, a világos a bőr, a kék a szem növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát, valamint az is, ha a családban fordult már elő ilyen jellegű betegség. Minél több anyajegyünk van, annál fontosabb a rendszeres ellenőrzés.
Ha a sugárzás mértéke (a sok napon töltött idő) vagy a családtörténet fokozott kockázatot jelent, mindenképp érdemes bőrgyógyásszal konzultálni. Nézzük át azt is, hogy milyen gyógyszereket szedünk, hiszen vannak, amik növelik a fényérzékenység mértékét. Az első vizsgálatot követően rendszeresen, legalább évente ellenőriztessük az anyajegyeink állapotát a bőrgyógyásszal.
Van lehetőség önellenőrzésre is: a szakorvos tanácsai alapján mi is könnyen figyelemmel kísérhetjük az anyajegyeink és bőrhibáink változásait, ez pedig segíthet abban, hogy tudjuk, mikor kell azonnal orvoshoz fordulni. A bőr rendszeres ellenőrzése ugyanis életet menthet, hiszen a legtöbb bőrrák gyógyítható, ha sikerül idejében diagnosztizálni.
Törekedjünk arra, hogy ne töltsünk túl sok időt a tűző napon, hiszen minél hosszabb ideig vagyunk kint, annál nagyobb a betegség kockázata. Ha azonban mégis szabadtéri program mellett döntünk, viseljünk kalapot, a lehetőségekhez mérten hosszú ujjú felsőt és nadrágot, valamint mindig használjunk fényvédőt, illetve rendszeresen, akár óránként is kenjük újra magunkat, mert egyik krém sem biztosít egész napos védelmet. A fényvédőt legalább 20-30 perccel azelőtt kenjük magunkra, hogy kimegyünk a napra. Lehetőleg olyan krémet válasszunk, amely az UVA- és az UVB-sugarak ellen is hatékony védelmet nyújt, és legalább 45-ös fényvédő faktorú. Vízen és vízparton figyeljünk a vízfelszínről visszaverődő sugarakra is!
Melanóma-ABC
Ha az alábbi tünetek közül bármelyiket tapasztaljuk bármelyik anyajegyünkkel kapcsolatban, forduljunk orvoshoz!
- A – asymmetry, azaz aszimmetria: mennyire szabálytalan az alakja az adott elváltozásnak
- B – border, azaz határ: élesen elkülönül-e az anyajegy az ép bőrtől, vagy elmosódott a határ
- C – color, azaz szín: a melanómákra jellemző, hogy nem homogén színezetűek, hanem a világos barnától a feketéig különböző színárnyalatokat mutatnak
- D – diamater, azaz átmérő: a 6 mm-nél nagyobb átmérőjű anyajegyekből nagyobb valószínűséggel alakul ki melanóma
- E – evolving, azaz változó: változik-e az anyajegy mérete és/vagy színe
