Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A ’60-as évek elején antibébi-tablettának hívták, és forradalmat csinált: a nők saját kezükbe vehették a reprodukciós ciklusuk irányítását, és ez teljesen átalakította a hozzáállásunkat a szexualitáshoz. A fogamzásgátló tabletták azonban nem mindenkinél működnek ugyanolyan hatékonysággal, sőt az is előfordul, hogy hatástalannak bizonyulnak.
Dr. Deborah Bateson walesi nőgyógyász szerint az is előfordul, hogy valakinél a tabletta a különböző életszakaszokban másképp működik. Ami jónak tűnt szülés előtt, az lehet, hogy szülés után már nem ugyanúgy hat, és a közelítő menopauza idején megint másra volna szükség. Az orvos szerint fontos, hogy részletekben menően tájékozódjunk a tabletták működéséről és esetleges mellékhatásairól, mielőtt elkezdjük szedni őket.
Így működik
A menstruációs ciklus során a nők hormonszintje folyamatosan változik. A ciklus elején mind az ösztrogén, mind a progeszteron szintje alacsony, majd az ovulációhoz közeledve az előbbi lassan emelkedni kezd, jelezve a hipotalamusznak, hogy ideje megkezdeni a petesejt kilökődéséért felelős hormon termelését. A kilökődés után a felrepedt tüsző helyén kialakul a sárgatest, amely elkezdi a progeszteron termelését.
A progeszteron és az ösztrogén egyaránt segíti a méh nyálkahártyájának megvastagodását, ami így felkészül a megtermékenyített petesejt befogadására. Ha nem történik megtermékenyítés, a sárgatest abbahagyja a progeszterontermelést és elsorvad, a méhfal újra ellazul, és az ösztrogénszint is lecsökken. Az ún. kombinált tabletták a bennük lévő mesterséges hormonok segítségével állandó szinten tartják az ösztrogént és a progeszteront, és ezzel megakadályozzák az ovulációt okozó hormonok termelődését. Másik hatásuk, hogy sűrűbbé teszik a hüvelyváladékot, ezzel – ha a petesejt mégis kilökődne – nem engedik, hogy a hímivarsejtek elérjék.
Tévhitek és valódi mellékhatások
A köztudatban számtalan tévhit és rémmese él a fogamzásgátló tabletták mellékhatásairól. Az egyik legnépszerűbb ezek közül az, hogy hízáshoz vezetnek. A szakértő szerint ezt semmiféle kutatás vagy statisztika nem támasztja alá. Jelen tudásunk szerint nincs összefüggés a tabletta hatásai és a fölös kilók megjelenése között.
A másik hasonlóan elterjedt tévhit, hogy a fogamzásgátlók növelik a depresszióra való hajlamot. Bár egyes kutatások próbálták bizonyítani, hogy a tablettát szedő nőknek gyakrabban rossz a kedélyállapota, Bateson szerint nem találtak összefüggést a két jelenség között.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a tablettának ne lennének mellékhatásai. Ezek egy része, mint az émelygés, a rendszertelen vérzés vagy a kiszáradt mellbimbók annak a tünetei, hogy testünk megpróbál alkalmazkodni a megváltozott hormonszintekhez. Mások, például a fejfájás vagy a csökkent libidó az egyes tabletták mellékhatásai lehetnek – ilyenkor próbáljunk meg áttérni egy másik típusra: nagy valószínűséggel ezek a jelenségek el fognak múlni.
Veszélyek
Előfordulhatnak azonban komolyabb és hosszú távon is káros következményei a fogamzásgátlók használatának. Ezek legveszélyesebbike a mélyvénás trombózis, vagyis a vérrögök kialakulása a mélyebben fekvő vénákban – de erre szerencsére nagyon kicsi az esély, emellett regisztráltak egy szintén elenyésző kockázatot a stroke kialakulására.
Ezzel kapcsolatban a szakértők annyit tudnak, hogy a fogamzásgátló tabletták elősegítik a véralvadást, ezáltal növelik a vérrögök kialakulásának esélyét – de ennek oka egyelőre ismeretlen. Mind a trombózis, mind a stroke eshetősége elsősorban inkább a harmincöt év feletti, túlsúlyos, dohányzó, migrénekkel és magas vérnyomással küzdő nők esetében jelenthet valós rizikót.
Védelem
A tabletta nem garantálja a százszázalékos védelmet, de a nem kívánt terhességek előfordulása elenyésző (tökéletes szedés mellett 99,7 százalékos), és a közkeletű rémhírekkel ellentétben a mégis (leginkább hanyag szedés miatt) megfogant magzatokban sem okoz semmilyen károsodást.
Ha mégsem ajánlott
Előfordulhat persze, hogy valamilyen okból kifolyólag valakinek nem ajánlott a tablettaszedés. Ez esetben számos egyéb fogamzásgátlási módszer áll a rendelkezésedre, amelyekről az orvosok felvilágosítással szolgálhatnak, legyen szó injekciós megoldásokról, hüvelykúpról vagy a spirálok különböző fajtáiról. A nőgyógyász segít megtalálni a hozzánk legjobban illő fogamzásgátlási stratégiát, amellyel elkerülhetjük a mellékhatásokat is. A lényeg, hogy mindig jól és biztonságban érezzük magunkat.
